Taube | |
---|---|
Cím | bárók |
Származási hely | Vesztfália |
Polgárság | |
Birtokok | Yendel , Kabbala , március |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Taube egy ősi nemesi család Észtországban . A Taube-ok Vesztfáliából származtak, és a 14. században jelentek meg Észtországban és Livóniában . A XVI században. Taube külön vonalai Dániába , Svédországba , Lengyelországba , Szászországba és Poroszországba költöznek . Taube a 17. és 18. században ért el kiemelkedő helyet . Szászországban és Svédországban.
A család képviselői már a 14. században letelepedtek Észtországban . majd hol Lengyelországba , Németországba, Dániába , Svédországba és Oroszországba telepedett le . A család legtöbb svéd ága Ludwig Taube landratától származik (meghalt a XVII. század 20-as éveiben). Legidősebb fia, Berndt 1652-ben báró lett , megkapva Fr. Karlo Finnországban. Ága Svédországban kihalt, de Észtországban megmaradt (1752-ben szerepelt a lovaggyűlés matriculájában ). Ludwig unokája, Landrat Evert Taube (megh. 1672 előtt) svéd nemesként 1668-ban bekerült a matrikulyba. Legidősebb fia, Fredrik Evert Taube admirális (megh. 1703) 1692-ben kapta meg a bárói címet (barons af Odenkat). . Fredrik Evert legidősebb fia, Edward (Ewert) Didrik (1681-1751) viszont 1734-ben gróf lett , és családja 1802-ben bekerült a matrikulákba (Taube grófi család, 112. sz.).
1746 óta Taube észt ága, amelynek nem volt bizonyítéka Evert Taube származásáról, nemesi családjának száma alatt (73. sz.) ült a lovaggyűlésben. Valójában ennek az ágnak az őse Berndt Taube "von der Issen" viborg lovasezred ezredese volt (megh. 1676 előtt). E nemesi család egyik ága 1818-ban bekerült a finn nemesi gyűlés matriculájába.
1572-ben a Taube család egyik képviselője, Johann Taube 1572-ben megkapta a lengyel királytól a livóniai Zesswegen birtokot és a bárói címet. Dékunokája, Georg Johann Taube vezérőrnagy (megh. 1726) 1680-ban bekerült a Svéd Lovagrend matriculájába (af Sesswegen bárói család, 78. sz., 1786-ban megszűnt). Valószínűleg Ingermanland főkormányzója, Jacob Johann Taube (1624-1695), aki 1675-ben kapta meg a bárói címet (Taube af Kudding bárói családja), akinek fia, Gustav Adam 1719-ben gróf lett. Taube grófi család, 62. sz.).
Johann Taube (1591-1628) Szászországba költözött - a hallinapi ágból; fiát, Johann Georgot (megh. 1665. 10. 08.) 1638. június 19-én III. Ferdinánd császár a Római Szent Birodalom bárói méltóságára emelte. A nemzetség három vonala tőle származik: a bajor (1873-ban kihalt), a szász (a XX. században kihalt) és az orosz.
Az orosz vonal megalapítója - Johann Georg dédunokája, szintén Johann Georg (1750.02.28. - 1830.03.04.) Oroszországban (Kurföldön) telepedett le, és telket bérelt az állam birtokán. Rutzau (Rukava) a postát irányította, porosz alattvaló maradt. Elizaveta Schultz házasságából (1777.12.07 - 1848.06.06) 9 fia és 3 lánya született. A fiúk nagy része Szentpétervárra költözött, és fokozatosan eloroszosodtak. 1865. december 20-án az Orosz Birodalom Államtanácsa elismerte Taube nemességét, majd 1870. december 28-án Johann Georg Taube hat fia megerősítette a családi bárói cím használatának jogát Oroszországban [1] .
Ivan Fedorovich Kruzenshtern Julian Charlotte von Taube felesége volt.
Aranymezőben van egy-egy fatönk, melynek mindkét oldalán egy-egy zöld levél lóg. A nemesség karjain: sisak és korona, melyen két, a fentebb leírthoz hasonló csonk és közöttük egy páva farka. A név arany, zölddel bélelt [2] .
Taube bárók címereTaube bárók címere, a Landrat báró Berendt leszármazottai: a pajzs 4 részre oszlik. Az 1. és 4. részben ezüst mezőben kék piramis; a 2. részben aranymezőben vörös torony, melyből kék oroszlán ágassal a kezében emelkedik ki; a 3. részben aranymezőben jobbra fordult vörös oroszlán ezüst ívelt alabárdot tart mancsában. A címer közepén pajzs a családi címerrel: aranymezőben egy-egy fatönk található, melynek mindkét oldaláról egy-egy zöld levél lóg.
A pajzson bárói korona és rajta két bárói koronás sisak; a jobb oldali sisakon két, a fentebb leírthoz hasonló csonk és közöttük egy pávafark; a bal oldali sisakon 6 transzparens, felváltva piros és kék, közöttük egy zöld falevél. A jobb oldali jelvény piros, ezüsttel bélelt; a bal oldalon kék, arannyal bélelt.
1. Taube grófi fiókja (62. sz.):
2. Taube grófi fiókja (112. sz.):
3. Taube af Odenkat bárók ága:
4. Taube nemesi ága (734. sz.):