Tartzal

Tarcal  ( magyarul Tarcal ) község Magyarországon , Borsod -Abauy-Zemplén megyében , a Tokaj megyében .

Hely

Tartzal az Alfeld és a Zemplén-hegység találkozásánál, a Nagy Kopasz-hegység déli lábánál található , ahol a Tokaj Piemont (Hegyalja) legjobb szőlőültetvényei találhatók .

Történelem

A falu története Tokayhoz kötődik. Tartzal az államalapítástól kezdve, rövid szünetekkel, királyi birtok volt. 1096- ban Kálmán király törvényt hozott a futárszolgálatról az ott tartott zsinaton.

1110-ben Tartsalában államgyűlést tartottak. 1398-ban Zsigmond király rendeletet adott ki, hogy a királyi kincstartót, Debreya Miklós fiát, Istvánt Tarsal birtokába vonják . Tartzal a 14. század végétől a tokaji királyi birtokhoz tartozott. 1440-ben Hunyadi János vette birtokba a falut, de halála után ismét királyi birtokba került. Tartzal 1551-ben mezőgazdasági város (paraszt lakosságú város) rangot kapott. 1561-ben zsinatot tartottak, amelynek elnöke Kopács István protestáns reformátor volt . 1560-ban A várost a törökök elpusztították. 1593-ban Christoph Teufenbach , Felső-Magyarország kapitánya összehívta az érintetteket a törökellenes harc megszervezésére. 1596-ban II. Rudolf biztonságot adott a falunak. Ugyanez a király 1599-ben zálogba adja Tarcalt 80 000 forint katonai célú kölcsönért. Ez az összeg és egyben Tarcal értéke is megbecsülhető, ha összevetjük a Munkácsért tett zálog összegével , amely 1587-ben 73 ezer forint volt.

1603-ban II. Rudolf elzálogosította Tarcalt Rákóczi Zsigmondnak . 1606-ban Bocskai István vásárolta meg a Rákócziaktól . Basta csapatai szinte teljesen elpusztították a várost. 1620-ban szüreteltek először aszúszőlőt (fekete szőlőt) a Turzó család tarcali dűlőjében. Tartzal 1622-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokába került . 1631-ben özvegye, Brandenburg Katalin eladta a várost Czaky Istvánnak . 1638-ban III. Ferdinándtól engedélyt kapott, hogy lövészárkokkal körülvegye Tartzalt. 1647 óta a királyi kincstár irányította a várost. 1662-ben a tatárok elpusztították és kirabolták. 1674-ben a tokaji erőd közelében harcoló labanok, valamint a serenchai erőd tulajdonosát birtokló kuratok martaléka lett . 1676-ban Tekeli István egyik kapitánya kirabolta és felgyújtotta Tartzalt. 1678-ban az egri törökök Agha Kara Hassan vezetésével ismét felgyújtották a várost. 1679-ben felkarolták Tartzal lakosait, akik részt vettek a kolerával összefüggő zavargásokban.

1701-ben az egyik Tarzali-dűlőben azt írták: "majdnem egy hordó asu szőlőt szüreteltünk, minden egyes szőlőt külön szüreteltünk". 1707-ben II. Rákóczy Ferenc járt Tartzalban . 1748-ban Graššalkovich Antal javaslatot készít Mária Terézia számára, amelyben a tarcali állami szőlőültetvényekkel is foglalkozik. Javaslatára a sárvasi szántón és a Henie -hegy déli lejtőjén két modern szőlőültetvény létesül . 1760 körül sváb kézművesek telepedtek le Tarcalon. Az 1827-es népszámlálás adatai szerint a városban 217 zsidó él, akik többsége kereskedelemmel foglalkozik. 1849-ben Tartzal mellett visszaverték Schlick osztrák tábornok támadását. 1858-ban a vasút elérte Tartzalt. 1880-ban a filoxéra nagy károkat okoz a szőlőben . 1894-ben a tarcali szőlésziskola igazgatója , Victor Kashincki személyes példájával és tudományos munkájával segítette Pidhiria szőlővel való újratelepítését . Majd a királyi birtoknak számító sárvasi és teréziai szőlőket modern módszerekkel rendezték be.

Az egykori királyi szőlők helyén 1951-ben létrehozták a Kertészeti és Szőlészeti Kutatóintézet kísérleti gazdaságát. Ez az intézet olyan módszereket dolgozott ki a szőlő metszésére, amelyek különböző időjárási körülmények között használhatók. Rendszeresen tartottak előadásokat a helyi gazdáknak. Az 1950-es években létrehozták a Tarcali Állami Gazdaságot , ahol nagyüzemi tevékenységet folytattak. Vezetőik Leszkó István és a Kossuth-díjas Bakonyi József voltak . Az állami gazdaság létrehozta a szőlőültetvények első öntözőrendszerét. A 300 rakteres disznoki telek öntözéséhez a Dorgo - patak üregét egy 200 m hosszú, domború gát borította, amelyet 15 kilométeres gravitációs vezeték segítségével a tóból származó vízzel öntöztek.

2015-ben 8,5 méter magas Jézus Krisztus szobrot állítottak a régi temető fölé [2] . Szerzője Szabó Sándor magyar szobrász [3] .

Népesség

A falu lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigánynak vallja magát .

Látnivalók

• Degenfeld kastély . A Tokaj Piemontban fontos szerepet játszott a magyar-német származású Degenfeld grófok családja . Gróf Degenfeld Imre az 1857-ben alakult Tokaj Piemonti Szőlőtermesztők Egyesületének egyik alapítója volt . A háború után a vagyonától megfosztott Degenfeld Sándor (1922-) Romániában élt . 1963-ban feleségével, Bethlen Ágnessel együtt Németországba költözött . 1994-ben a család megvásárolta az ingatlant és vele együtt a kastélyt is, amelyben felújítás után 1996-ban szállodát nyitottak. A Terézia kert lett az ingatlan központja, kastélyszálló működik.
• Andrássy uradalom . Ez a barokk épület a 18. századból származik. A 19. században klasszicista stílusban átépítették . 2007-ben egy négycsillagos szálloda nyílt meg az épületben.
• Római katolikus templom. A gótikus plébániatemplom a 15. században épült. 1562-ben a reformátusok birtoka volt , akik 1671-ig használták. Korábban két tornya volt a templomnak, mára csak egy maradt meg. Amikor Báthory Žofia , II. Rákóczi György özvegye katolikus hitre tért, kiűzte a protestánsokat a tarcali templomból. 1776 - ban a templomot barokk stílusban átépítették . 1834-ben a templomot földrengés rongálta meg. 1836-ban és 1856-ban restaurálták.
• Szent Terézia kápolna - a XVIII. században épült barokk stílusban .
• Zsinagóga - 1800 körül épült
• Református templom - 1797-ben épült késő barokk stílusban .
• Jézus Krisztus szobra - 2015-ben állították fel

Testvérvárosok

Irodalom

• Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása. Szazadok, 2005.
• Németh Péter (szerkesztő): Tarcal története a honfoglalástól a mohácsi vészig. Tarcal, 1996.
• Olajos Csaba: A tarcali koronauradalom epitészeti emlekei. Herman Ottó Múzeum evkönyve, 1991.
• Ivan Balassa: A Tokaj-hegyaljai aszú korai története. Egri Múzeum Évkönyve, 1987.
• Gubay Kálmán: Adatok Tarcal mezőváros törtenenetéhez. Adalekok

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1., Magyar Közlöny, 2015. január 1.  (Hung.) - KSH , 2015.
2. ↑ Tarcal weboldal  (magyar) . Az eredetiből archiválva : 2015. április 14.
3. ↑ Köztérkép  (magyar) (2015. március 25.). Archiválva : 2020. május 1.
4. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
5. ↑ Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.

Linkek

•  A tarcali önkormányzat honlapja
• Látnivalók és turisztikai szolgáltatások Tarcalban  (magyar)  (elérhetetlen link - történelem ) .
• Európai borutak portálja  (Magyarország)  (nem elérhető link) . Az eredetiből archiválva: 2011. július 20.
• Tartzal a Vendegvaro  (Magyarország) turisztikai portálon  (elérhetetlen link) . Archiválva az eredetiből 2007. január 1-jén.
• Tartzal légifelvételei  (magyar)
• Légifelvételek a Degenfeld-kastélyról  (magyar)