| Oroszország vidéki települése (MO 2. szint) | |||
| Syresinsky vidéki település | |||
|---|---|---|---|
|
|||
| 55°04′14″ s. SH. 46°24′37″ K e. | |||
| Ország | Oroszország | ||
| Az Orosz Föderáció tárgya | Csuvasia | ||
| Terület | Poretsky | ||
| Magába foglalja | 3 település | ||
| Adm. központ | Syresi | ||
| Történelem és földrajz | |||
| Időzóna | UTC+3 | ||
| Népesség | |||
| Népesség |
↘ 470 [1] ember ( 2021 )
|
||
| Nemzetiségek | erzya, oroszok | ||
| Vallomások | ortodoxia | ||
| Digitális azonosítók | |||
| OKTMO kód | 97635480 | ||
Sziresinszkij vidéki település az Orosz Föderáció Csuvas Köztársaságának Porecszkij kerületében található település .
Közigazgatási központja Syres falu .
1885-ben Syresen 175 háztartás volt, amelyekben 1457 ember élt. 1910-re a háztartások száma 262-re, a lakosok száma pedig 1934 főre nőtt.
A vidéki település státuszát és határait a Csuvas Köztársaság 2004. november 24-i 37. sz. törvénye határozza meg „A Csuvas Köztársaság településeinek határainak megállapításáról és a városi, falusi település, önkormányzati körzet státuszának megadásáról”. és városrész” [2]
| Népesség | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2010 [3] | 2012 [4] | 2013 [5] | 2014 [6] | 2015 [7] | 2016 [8] | 2017 [9] |
| 677 | ↘ 635 | ↘ 619 | ↘ 614 | ↘ 575 | ↘ 564 | ↘ 543 |
| 2018 [10] | 2019 [11] | 2020 [12] | 2021 [1] | |||
| ↘ 527 | ↘ 514 | ↘ 491 | ↘ 470 | |||
| Nem. | Helység | Helység típusa | Népesség |
|---|---|---|---|
| egy | Lyubimovka | falu | → 108 [13] |
| 2 | Razdolnoe | falu | → 64 [13] |
| 3 | Syresi | község, közigazgatási központ | → 505 [13] |
1871-ben "a plébánosok szorgalmával" és az ő költségükön egy kis fatemplom épült Szent Miklós tiszteletére . 1894-ben megnyílt a községben a plébániagondnokság, melynek célja egy új, kétoltáros, kőalapú templom építésére való anyaggyűjtés volt. Adományokat gyűjtöttek falutársaik körében. 1905-ben emelték a jelenlegi templomot, amelyhez 1898-ban egy harangtornyos refektóriumot építettek . A templomnak két kápolnája van: a fő a központi nyári részben – Csodatevő Szent Miklós nevében, az oldalsó pedig a templom jobb téli részében – a kazanyi Istenszülő ikon tiszteletére . Hossza a harangtoronnyal együtt 44 m, legnagyobb szélessége 14,3 m A harangtorony 3 szintes, 32 m magas Az ikonosztáz faragott, kb 9 m magas és 12,8 m hosszú, ,6 m. a templom körüli földet kapuval ellátott fém kerítés veszi körül. A plébánia mögött a szovjet idők előtt 1600 négyzetméternyi kastély, 33 hektár szántó és 700 sazhen szénatermő volt . Két házat építettek a papnak családjával és a zsoltáríróval együtt . 1885-ben plébániai iskola nyílt a templomban , amely eleinte a templom kapujában volt, majd 1900-ban új épületbe költözött. Körülbelül 30 vidéki gyerek tanult ott, főleg fiúk. Az iskolában Alexander Filippovich Yablonsky plébános tanított. 1896 óta van a faluban egy fiatal tanító. Az iskolában részt vett a szimbirszki tartomány állami iskoláinak felügyelője, Ilya Nikolaevich Uljanov . A Hruscsov-üldözés idején a templomot bezárták, és magtárként használták. Az 1980-as években a falu lakói petíciót indítottak a templom megnyitásáért, és e célból Moszkvába utaztak a Vallásügyi Tanácshoz , a templom fő javítási és helyreállítási munkáit Anna Alekszandrovna Klimkina igazgató vezetésével végezték. a helyi lakosok által gondosan megőrzött egyházi eszközöket visszavitték a templomba. A templom kazanyi kápolnáját Őeminenciája Várnava érsek , a Csebokszári-Csuvas egyházmegye kormányzója szentelte fel 1988. december 18-án, a templom Szent Miklós tiszteletére állított főoltárát pedig ő szentelte fel 1989. szeptember 9-én.