| kerület [1] / önkormányzati kerület [2] | |
| Suetsky kerületben | |
|---|---|
| 53°22′ é. SH. 80°07′ kelet e. | |
| Ország | Oroszország |
| Tartalmazza | Altáj régió |
| Adm. központ | Verkh-Suetka falu |
| Fejezet | Natalia Nikolaevna Dolgova |
| Történelem és földrajz | |
| Az alapítás dátuma | 1944 |
| Négyzet | 1108,18 [3] km² |
| Időzóna | MSK+4 ( UTC+7 ) |
| Népesség | |
| Népesség |
↘ 4100 [4] ember ( 2021 )
|
| Sűrűség | 3,7 fő/km² |
| Digitális azonosítók | |
| OKATO | 01 241 |
| OKTMO | 01 641 |
| Hivatalos oldal | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Szuetszkij járás egy közigazgatási-területi formáció ( vidéki körzet ) Oroszország Altáj területén .
A helyi önkormányzati szervezet keretein belül a Szuetszkij városi kerületnek felel meg [5] (2003-tól 2022-ig - önkormányzati körzet ).
Közigazgatási központja Verkh-Suetka falu .
A Suetsky kerület a régió északnyugati részén található. Északnyugaton és északon - Habarszkijjal , északon - Pankruszikhinszkijvel , északkeleten és keleten - Baevszkijvel , délen - Blagovescsenszkijvel , nyugaton - Szlavgorod régiókkal határos.
A domborművet enyhén hullámos síkság képviseli. A barnás homokos vályogok és a világos vályogok a fennsíkokon és gerinceken, a szikes agyagok a folyóvölgyekben pedig a talajok szülőkőzetei. Magasabb helyeken csernozjom típusú, alacsony helyeken és folyóvölgyekben szolonyeces és mocsári típusú talajok.
Az éghajlat kontinentális. Éles és gyakori hőmérséklet-ingadozások uralkodnak (télen -50 foktól nyáron +40 fokig), száraz levegő, kevés csapadék (évente 285 mm), forró száraz szél, kemény tél kevés hóval, forró nyár, késő tavasz és kora őszi fagyok.
A kerület területén a Suetka és a Makarikha folyók folynak át , vannak Chistoye és Sataninskoye tavak.
A flóra változatos: a fák dominálnak: nyír, nyárfa, nyár; cserjék értékes bogyókkal: viburnum, homoktövis, vadrózsa, ribizli; lágyszárú bogyók bővelkednek: eper, csonthéjasok. A csapokban gombák nőnek: gomba, vargánya, vargánya, csiperkegomba és mások. Vannak gyógynövények: a Szuetka folyó menti réteken apró foltokban égetett, a sztyepp réteken és a szegecsek peremén a rétifű, a cickafark a csapok szélén ritkán, a vadrózsa és a fekete ribizli. a csapok cserjerétegében találtak, útifű édesgyökér, mályvacukor, tansy, zsálya. A szegecsek mentén kankalin maradt fenn: nefelejcs, adonisz, kökörcsin, az ártéri tavakon pedig fehér és sárga tavirózsa. A száraz, forró nyarakon gyakran kiégett területeket legeltetésre használják, a kaszáknál - nedvesebb területeket, a sztyeppei területeket pedig főként szántók foglalják el.
Állatok között él őz, farkas, jávorszarvas, mezei nyúl, vakond, ürge, egér, sün, pézsmapocok. A síkvidékeken gyakoriak a madarak, mint a pacsirta, korcsolya, réti és mocsári réce, fürj, a gerendák és szakadékok mentén guruló és gubacsok telepednek meg, a tavakon számos különböző réce található: szárcsa, vöcsök, valamint réce. A Kulunda-tó közelében élnek a Demoiselle daru, gém, kagyló, sólyom, óriáshattyú. A csapokban, erdősávokban fészkel a csuklyás varjú, szarka, bástya, seregély, kakukk, veréb és mások.
A kerület területén található egy regionális jelentőségű "Suetsky" természeti komplexum, amelyet a természeti komplexum megőrzése, az állatok természetes élőhelyeinek védelme és a régió ökológiai egyensúlyának fenntartása érdekében hoztak létre.
A Szuetszkij körzet 1944. január 15-én alakult meg a Znamenszkij járás 8 községi tanácsából és a Habarszkij körzet 1 községi tanácsából [6] . 1963- ban a kerületet megszüntették. 1989 -ben újra megalakult az Altáj Terület részeként a Habar és a Blagovescsenszk régió területének egy részének rovására.
| Népesség | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1959 [7] | 1996 [8] | 1997 [8] | 1998 [8] | 1999 [8] | 2000 [8] | 2001 [8] | 2002 [8] | 2003 [8] | 2004 [8] |
| 17 721 | ↘ 7400 | ↘ 7100 | → 7100 | → 7100 | → 7100 | → 7100 | ↘ 6900 | ↘ 6709 | ↘ 6472 |
| 2005 [8] | 2006 [8] | 2007 [8] | 2008 [8] | 2009 [8] | 2010 [9] | 2011 [8] | 2012 [8] | 2013 [10] | 2014 [11] |
| ↘ 6226 | ↘ 6071 | ↘ 5879 | ↘ 5685 | ↘ 5543 | ↘ 5120 | ↘ 5088 | ↘ 4933 | ↘ 4801 | ↘ 4654 |
| 2015 [12] | 2016 [13] | 2017 [14] | 2018 [15] | 2019 [16] | 2020 [17] | 2021 [4] | |||
| ↘ 4535 | ↘ 4481 | ↘ 4455 | ↘ 4350 | ↘ 4257 | ↘ 4184 | ↘ 4100 | |||
| állampolgárság | férfiak | nők | Teljes | % |
|---|---|---|---|---|
| oroszok | 2536 | 2873 | 5409 | 80 |
| németek | 323 | 293 | 616 | 9.11 |
| ukránok | 205 | 300 | 505 | 7.47 |
| örmények | 37 | 39 | 76 | 1.12 |
| csecsenek | 16 | tizenegy | 27 | 0.4 |
| fehéroroszok | 12 | tizennégy | 26 | 0,38 |
| kazahok | tíz | tíz | húsz | 0,29 |
| görögök | 5 | 6 | tizenegy | 0.16 |
| 3 184 | 3576 | 6 760 | 100 |
A Szuetszkij körzet a régió közigazgatási-területi struktúrája keretében 2022-ig 5 közigazgatási-területi egységre - 5 községi tanácsra - osztódott [19] .
2003-ban a helyi önkormányzat megszervezésének részeként az újonnan megalakult Szuetszkij önkormányzati körzetben 7 vidéki település státuszú települést hoztak létre , amelyek a községi tanácsoknak feleltek meg [20] [21] .
2011-ben a Beregovoj Községi Tanácsot mind önkormányzati, mind közigazgatási-területi egységként felszámolták azzal, hogy bekerült a Verkh-Suetsky Falutanácsba [22] . 2015. december - 2016. január az Iljicsevszki községi tanácsot is felszámolták azzal, hogy bekerült a Nyizsnyeckij községi tanácsba [23] .
| A községi tanácsok 2016-tól 2022-ig | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Nem. | Név | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
| egy | Alexandrovszkij községi tanács | Aleksandrovka falu | 3 | ↘ 585 [4] | 144,08 [3] |
| 2 | Boron községi tanács | falu Boronsky | 3 | ↘ 277 [4] | 194,03 [3] |
| 3 | Verkh-Suetsky falutanács | Verkh-Suetka falu | négy | ↘ 2207 [4] | 332,87 [3] |
| négy | Nizhnesuetsky falu tanácsa | Nyizsnyaja Szuetka falu | négy | ↘ 1031 [4] | 437,20 [3] |
2022-ben a körzet összes megmaradt községi tanácsát megszüntették, míg az önkormányzati körzetet Szuetszkij kerületi önkormányzati körzetté alakították [5] .
A Suetsky kerületben 14 település található [19] :
| A régió településeinek listája | ||||
|---|---|---|---|---|
| Nem. | Helység | Típusú | Népesség | Volt községi tanács |
| egy | Aleksandrovka | falu | ↘ 502 [24] | Alexandrovszkij községi tanács |
| 2 | Parti | falu | ↘ 49 [24] | Verkh-Suetsky falutanács |
| 3 | Boronszkij | falu | ↘ 220 [24] | Boron községi tanács |
| négy | Top-Business | falu | ↘ 2119 [24] | Verkh-Suetsky falutanács |
| 5 | Dobrovolszkij | falu | ↘ 10 [24] | Alexandrovszkij községi tanács |
| 6 | Vlagyimir Iljicsről nevezték el | falu | ↘ 128 [13] | Nizhnesuetsky falu tanácsa |
| 7 | Mihajlovka | falu | ↗ 160 [24] | Boron községi tanács |
| nyolc | Alsó nyüzsgés | falu | ↘ 907 [24] | Nizhnesuetsky falu tanácsa |
| 9 | Nyikolajevka | falu | ↘ 27 [24] | Boron községi tanács |
| tíz | október | falu | ↘ 182 [24] | Verkh-Suetsky falutanács |
| tizenegy | Oszinovszkij | falu | ↘ 114 [24] | Verkh-Suetsky falutanács |
| 12 | Szibériai óriás | falu | ↘ 144 [24] | Nizhnesuetsky falu tanácsa |
| 13 | ukrán | falu | ↘ 151 [24] | Alexandrovszkij községi tanács |
| tizennégy | Cibermanovo | falu | ↘ 66 [24] | Nizhnesuetsky falu tanácsa |
A gazdaság fő iránya a mezőgazdaság. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében két fő irányzat kap lendületet - a mezőgazdasági termelés eltolódása a lakosság háztartásai felé, valamint a mezőgazdasági vállalkozások és a paraszti gazdaságok túlnyomóan növénytermesztési specializációjának erősödése. A telken 5 mezőgazdasági vállalkozás működik: SHPK "Tavrichesky", SPK "Oktyabrsky", SKHA "Dobrovolsky", kollektív gazdaság, amelyről elnevezett. Telman, SPK "Suetsky" és 28 KFH.
A kerület területén 4 egyéni vállalkozó tulajdonú ipari kisvállalkozás működik, melyek 2003-2004 -ben kerültek üzembe . Ezek az LLC "Altai liszt", egy téglagyár, egy vágóhíd, egy napraforgóolajos magvak feldolgozására szolgáló üzlet . Az évek során tapasztalható dinamikában a gyártott termékek minden típusa növekszik.
| A Szuetszkij körzet önkormányzatai (2022-es megszüntetésükig) | |
|---|---|
| Alexandrovszkij községi tanács Boron községi tanács Verkh-Suetsky falutanács Nizhnesuetsky falu tanácsa | |