Szlovénia igazságszolgáltatási rendszere

A szlovén igazságszolgáltatás az ország három kormányzati ágának egyike, amely a másik kettőtől (törvényhozó és végrehajtó hatalom) függetlenül és függetlenül működik.

Alapelvek

A szlovén igazságszolgáltatási rendszert a következő alapelvek vezérlik:

• a függetlenség elve (csak az alkotmánynak és a törvénynek alárendelve)
• a szelektivitás elve (a bírákat csak a bírói tanács javaslatára az Országgyűlés nevezi ki)
• a fenntarthatóság elve (a bíró csak nyugdíjazásig látja el feladatait)
• a mentelmi jog elve (az eljárás egyik résztvevője sem vonható felelősségre a bírósági döntés meghozatalakor kifejtett véleményéért, ezt csak az Országgyűlés teheti meg)
• az összeférhetetlenség elve (a bíró nem dolgozhat más állami szervben)
• a nyilvánosság elve (a bíróságok munkájának nyilvánosnak kell lennie, a tárgyalásoknak nyíltnak kell lenniük, a határozatokat nyilvánosan kihirdetik)
• a demokrácia elve (a szelektivitás és a nyilvánosság elveiben, valamint az állampolgárok azon jogában, hogy bíróként és esküdtszékként részt vegyenek a folyamatban)
• az esetek elve (legalább két szintű bíróság szükséges)

Bírák

A bírákat a Szlovén Igazságügyi Tanács jelöli, magukat a bírákat pedig a Szlovén Nemzetgyűlés nevezi ki, és állandó mandátumot kapnak. Minden bírónak felsőfokú jogi végzettséggel kell rendelkeznie, rövid ügyvédi vagy bírói gyakorlatot kell teljesítenie, majd le kell tennie egy speciális államvizsgát. Nem gyakorló ügyvédek közül választják ki őket, hanem előképzésen vesznek részt.

Bírósági rendszer

Az igazságszolgáltatási rendszer három szintre oszlik. Az elsőfokú bíróságok rendes bíróságok, amelyek polgári és büntetőbíróságokra oszlanak, amelyek eltérő jelentőségű ügyekkel foglalkoznak. 44 regionális bíróság (polgári ügyekkel és kisebb büntetőügyekkel foglalkozik) és 11 kerületi bíróság (az összes többi ügyben járásbíróság) működik. Vannak speciális munkavédelmi bíróságok, közbiztonsági bíróságok és közigazgatási bíróságok is.

A másodfokú bíróság négy fellebbviteli bíróság Celje , Koper , Ljubljana és Maribor városokban , valamint egy másik munkaügyi és társadalombiztosítási fellebbviteli bíróság Ljubljanában. Az elsőfokú bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket a törvényi rendelkezésekre és a tényállásra támaszkodva vizsgálják.

Szlovénia Legfelsőbb Bírósága a harmadik, legfelsőbb fokú bíróság, amely elbírálja a másodfokú bíróságok által benyújtott fellebbezéseket, és kizárólag a törvény rendelkezései szerint vezérel.

A szlovén alkotmánybíróság elkülönül a rendes igazságszolgáltatástól.

Irodalom

• Pravosodni sistem. Mag. Gorazd Kobler. Upravna Akadémia, 2003