Összehasonlítás számos társadalomtudományban ( pszichológia , szociológia stb.) és a filozófiában - 1) tudományos és filozófiai módszer , amelynek célja az egyén , egyedi és egyetemes megismerésének módja; szerepet játszik a dolgok mozgásának, változásának megismerésében, valamint az egyes jelenségek okainak feltárásában; a tárgyak és jelenségek osztályozásának és rendszerezésének módja , minden következtetés szükséges összetevője, a bizonyítási eszközök egyike [1] 2) meghatározott tudományágak ( logikában , nyelvészetben , pszichológiában , szociológiában stb.) vizsgálatának tárgya. Tehát a logikában az összehasonlítás a valóság tárgyai és jelenségei közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása [2] . A nyelvészetben az összehasonlítás ( összehasonlítás ) a nyelv ténye - a legtöbb esetben - szintaktikai vagy stilisztikai kategória, általánosabb értelemben pedig egy adott kultúrában kialakult sajátos nyelvi eszköz, amely a történelmi fejlődés során tükrözi az emberek kognitív tevékenységének néhány eredménye [3] [4] . A pszichológiában az összehasonlítás az egyik kulcsfontosságú művelet , amelyet az ember végez a körülötte lévő világ, önmagá és más emberek megismerésekor, valamint különféle, különösen kognitív-kommunikatív feladatok megoldásának helyzeteiben, a körülményektől függően ( kontextus ) amelyben ez megvalósul, ami nem érthető, azon a folyamaton kívül, amelyben végrehajtják, az eredmény, amelyhez vezet, és az alany, aki végrehajtja. [5]
Az összehasonlítás minden értékítélet középpontjában áll ; a szubjektív mérés, az empirikus általánosítás , a tárgyak és jelenségek kategorizálása és azonosítása folyamatainak feltétele; eszközül szolgál az emberi eszmék, elemi fogalmak, tudásrendszerek kialakításához; fontos szerepet játszik a memorizálási folyamatokban ; a kognitív fejlődés folyamatának egyik fontos összetevője . [6]
Az összehasonlítás olyan kognitív műveletnek tekinthető, amely a tárgyak hasonlóságára vagy különbözőségére vonatkozó ítéletek alapjául szolgál. Az összehasonlítás segítségével a tárgyak, [7] jelenségek, folyamatok minőségi és mennyiségi jellemzői tárulnak fel.
A kognitív tudományokban a komplex konfiguráció-felismerő modellek keretében számos ilyen modellt különböztetnek meg:
Az összehasonlítás nagy szerepet kap a kategorizálás és a fogalomalkotás folyamataiban.
A kognitív tudomány keretein belül más összehasonlító modelleket is figyelembe vesznek: