Saját hossza

Saját hossz - a relativitáselméletben a test hossza abban a koordinátarendszerben , amelyben nyugszik [1] [2] . Ezt a koordinátarendszert az adott testre megfelelőnek nevezzük.

Lorentz-összehúzódás

A speciális relativitáselméletben a test hossza a vonatkoztatási rendszertől függ. Ugyanis a relativitáselméletben azt jósolja, hogy létezik Lorentz-összehúzódás - egy kinematikai hatás, amely abban áll, hogy a megfigyelő szempontjából a hozzá képest mozgó objektumok rövidebb hosszúságúak (lineáris dimenziók a mozgás iránya), mint a testhez tartozó koordinátarendszerben mért hosszúság [3] . Az utolsó hosszt a test saját hosszának nevezzük.

Ha egy test nyugalomban van egy keretben, amely a kerethez képest sebességgel mozog , akkor , ahol a saját hossza, a mozgó test hossza a keretben , a rendszer sebessége a kerethez képest , a fénysebesség vákuumban. A képletből látható, hogy a mozgó test hossza kisebb, mint a pihenőé [4] . $K_1$ $K$ $v$ ${\displaystyle l_{1}=l{\sqrt {1-v^{2}/c^{2))))$ $l$ $l_{1}$ $K$ $v$ $K_1$ $K$ $c$

Lásd még

Jegyzetek

↑ Medvegyev, B.V. Az elméleti fizika elemei: mechanika, térelmélet, a kvantummechanika elemei. - 2., helyes. és további - M. : Fizmatlit, 2007. - S. 180. - ISBN 978-5-9221-0770-9 .
↑ Landau, L. D. Elméleti fizika: tankönyv: 10 kötetben / L. D. Landau , E. M. Lifshits ; szerk. L. P. Pitajevszkij. — M .: Fizmatlit; MAIK Nauka, 2003. - 2. kötet: Mezőelmélet. - P. 27. - ISBN 5-9221-0056-4 .
↑ Ledenev, A. N. Fizika: tankönyv. egyetemi hallgatók támogatása. - M . : Fizmatlit, 2005. - Könyv. 5: A kvantumfizika alapjai. - P. 14. - ISBN 5-9221-0465-9 .
↑ Fizika: alapképletek gyűjteménye . - M. : AST, Astrel, 2013. - S. 197. - 222, [2] p. — ISBN 978-5-271-10490-9 .