A bari székesegyház II. Urbán pápa 1098-ban hívta össze a katolikus és az ortodox egyház megbékélése céljából . A tanácskozáson részt vett a Kijevi Metropolisz küldöttsége is .
Az első keresztes hadjárat során Bizánc és a pápa közötti közeledés rövid időszaka alatt II. Urbán pápa 1098-ban zsinatot hívott össze Bariban , hogy végül meghatározzák az álláspontot a katolikus és ortodox egyház közötti dogmatikus filoque- vitában , amely az egyik fő ok volt. évi 1054 -es nagy szakadásról . Több mint 180 katolikus püspök [1] , köztük a híres teológus , Canterbury Anselm [2] , akit a skolasztika atyjának tartanak , a székesegyházban maga a pápa elnökölt., aki a zsinaton a főjelentéssel "A Szentlélek kivonulása" témában beszélt, a latinok álláspontját támogatva. Emellett a tanács különböző helyi önkormányzati kérdéseket is megvizsgált, és támogatta Anselm álláspontját II. Vilmos angol királlyal való konfliktusában [3] .
A zsinatban az ismert ortodox teológusok egyike sem vett részt, mint például a bolgár Szent Teofilakt , aki ugyanabban az időben élt, és ellenezte a niceai-cárgrádi hitvallás módosítását . A források dél-olaszországi görög püspökök és szerzetesek részvételéről számolnak be, de semmit sem tudunk arról, hogy részt vettek volna a Filioque -beszélgetésben , ha volt ilyen. A zsinat valódi célja talán egyszerűen az volt, hogy formálisan támogassa a pápa álláspontját a keleti egyházakkal folytatott vitájában.
A Katolikus Tanács támogatta a pápát és Anselmot, és úgy döntött, hogy minden másként gondolkodót elátvesz [4] . Így a zsinat keveset tett a dogmatikai vita feloldásáért és az egyházak közötti konfliktus megszüntetéséért, akárcsak az ezt követő lyoni és ferrara-firenzei zsinatok, és az egyházak a mai napig megosztottak.