Snow Maiden (tündérmese)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. október 14-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Hóleány

A "Snow Maiden" című könyv borítója. 1916
Műfaj Orosz népmese állatokról
Eredeti nyelv Orosz , ukrán , fehérorosz
írás dátuma 19. század [1]
Az első megjelenés dátuma 1840
Wikiforrás logó A mű szövege a Wikiforrásban
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Snegurochka ( Snegurka, Snezhevinochka, Snegurushka ) - orosz , ukrán és fehérorosz népi társadalmi és hazai mesék cselekménye egy hóból öntött lányról, aki életre kelt. A cselekményt először 1840-ben tette közzé M.A. Maksimovics a "Kiev" almanachban [2] . Megjegyezte: „A Snow Maiden az észak-orosz népi fantázia őshonos terméke. Moszkvában hallottam róla egy mesét, és újra elmeséltem olvasóimnak anélkül, hogy bármit is hozzáfűztem volna a tartalmához, és megőriztem sok eredeti kifejezést, amennyire csak emlékeztem rájuk .

1869-ben A. N. Afanasjev „ A szlávok költői nézetei a természetről ” című művének második kötetében megjegyezte: „A Snow Maident azért nevezték így, mert hóból született”.

A parcellák összehasonlító mutatójában a 703* szám és egy rövid leírás szerepel: egy öregember és egy öregasszony babát farag a hóból; életre kel; nyáron egy lány elmegy a barátaival az erdőbe és elolvad . Ismertek olyan meséket, ahol a Snow Maiden nem olvad el, hanem megölik, és a síron nádszál nő, amiből pipa készül. Egy pipa felfedi a gyilkosokat, a törött csőből pedig egy újjáéledt unoka. Ezek az opciók visszhangozzák a #780 "Wonderful Pipe" ábrát.

Telek

Volt egyszer egy Iván paraszt, a feleségét Máriának hívták; szeretetben és harmóniában éltek, megöregedtek, de még mindig nem volt gyermekük; nagyon kiakadtak emiatt! Aztán jött a tél, sok fiatal hó esett... Kimentek a kunyhóból, és babát kezdtek faragni. Ivan úgy néz ki – a Snow Maiden megmozdult, mintha élne, a karja, lába és feje. „Ah, Iván! – kiáltotta Mária örömében – de az Úr az, aki gyermeket ad nekünk! [négy]

Ebben, mint az újramesélés számos más változatában, a Hóleány a mese végén elolvad .

Az E. V. Pomerantseva által 1948-ban Akhlystino faluban felvett mese (a narrátor E. I. Kononova) cselekményének más felépítése van, amelyben az Öreg és az Öregasszony által a hóból formált lányt Snegurushka-nak (a ugyanezt a nevet kapta a mese). A lányok-szomszédok elmennek a Snow Maidennel az erdőbe bogyót szedni, ahol irigységből megölik a Snow Maident, egy bokor alá temetik és egy gallyal megerősítik, és elmondják az Öregnek és az Öregasszonynak, hogy Snow Maiden eltévedt az erdőben. A Hóleány sírjából egy gallyat fia kérésére levág a Kereskedő, és pipát csinál belőle, amit ha valaki játszik rajta, azt énekli:

Bácsi [Anya/Apa], apránként, Kedves
Fény [kedves], lassan!
Két barátnőm megölt, Bokor alá temettek , Felhasították a poharat, Szétosztották a bogyókat, Shanezhkával emlékeztek rám
, Gallyal rögzítették !



Amikor a pipa az egyik "barátnő" kezébe kerül, a lány nem hajlandó játszani vele és a földre dobja, a pipa eltörik és egy élő Snow Maiden jelenik meg belőle. A "barátnőket" "az erdőbe küldik, hogy az állatok megegyék" [5] .

A "Hólány és a róka" című mesében ( * 171. sz. cselekmény ) a hősnő eltéved az erdőben. A medve és a farkas felajánlja, hogy hazaviszik, a lány megtagadja a medve és a farkas szolgálatait, elfogadja a róka szolgálatait; a róka hazahozza. Hálaképpen a róka kap egy zsák csirkét és egy kutyát. A róka a kutyától megijedve beszalad az erdőbe [6] . Egy másik változatban a Snow Maiden az erdőben eltévedve találkozik Baba Yaga házával. A lányt megmentik a Baba Yagától, és a bikák elviszik.

Az irodalomban

A mese cselekménye aktívan részt vesz az orosz irodalomban. M. V. Elkina a 703* változatot követi nyomon V. I. Dahl , A. N. Osztrovszkij , F. K. Sologub , A. M. Remizov , V. V. Khlebnikov , V. A. Kaverin , A. G. Aleksina , K. Bulycheva , S. A. M. Barten , M. Ivanova

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ https://hdl.handle.net/2027/hvd.32044015693575?urlappend=%3Bseq=94
  2. ↑ Mikhajlo Maksimovics. Kijev (1840) . — 1840.
  3. ↑ Maksimovics M.A. Kievlyan / kiadó: Mihail Maksimovics. - Kijev: Szent Vlagyimir Birodalmi Egyetem. Egyetemi Nyomdában, 1840. - S. 71. - 254 p.
  4. ↑ Afanasiev, 1994 , p. 639–641.
  5. ↑ „Orosz népmesék”. / Összeállította, az előszó és a jegyzetek szerzője: E. V. Pomerantseva. V. I. Csicserov főszerkesztősége alatt. - M .: Moszkvai Egyetem Kiadója, 1957. - S. 71-73.
  6. ↑ A. N. Afanasyev népi orosz tündérmese, 3. kötet - M .: Állam. Művészek Könyvkiadója. irodalom, 1957 - S. 462

Irodalom

Linkek