kerület [1] / önkormányzati kerület [2] | |
Szmolenszkij kerület | |
---|---|
é. sz. 52°18′. SH. 85°05′ kelet e. | |
Ország | Oroszország |
Tartalmazza | Altáj régió |
Adm. központ | Szmolenszkoje falu |
Adminisztráció vezetője | Moiseeva Ludmila Vasziljevna |
Történelem és földrajz | |
Az alapítás dátuma | 1924 |
Négyzet | 2022,91 [3] km² |
Időzóna | MSK+4 ( UTC+7 ) |
Népesség | |
Népesség | ↘ 20 479 [4] fő ( 2021 ) |
Hivatalos oldal | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Szmolenszkij körzet közigazgatási -területi formáció ( vidéki körzet ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) Oroszország Altaj területén .
A járás közigazgatási központja Szmolenszkoje község, amely Barnaultól 210 km-re található .
A dombormű északi részén egyenetlen sík, délen dombos , hegylábi.
Területe 2033 km².
Az éghajlat kontinentális. A januári átlaghőmérséklet -16°С, júliusban +20,2°С. Éves légköri csapadék - 630 mm. A régió területén folyók folynak át: Ob , Katun , Anuy , Peschanaya , Kamenka, Poperechka. Több mint 20 tó és tava van, a legnagyobbak a Komlevo-tó , Rogulicsnoye -tó , Zakharovo-tó, Pavlovo-tó. Termeszteni: fenyő, nyír, nyár, szil, juhar, lucfenyő, vörösfenyő, homoktövis, tölgy, hegyi kőris, viburnum, nyárfa stb.
A szmolenszki régió 1924. május 27-én alakult meg. 1924-1925-ben az Altaj tartomány Bijszki kerületéhez, 1925-1930-ban a Szibériai Terület Bijszki kerületéhez , 1930-1937-ben a Nyugat-Szibériai Területhez tartozott. 1937 óta a kerület az Altáj Terület része.
Népesség | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
1959 [5] | 1996 [6] | 1997 [6] | 1998 [6] | 1999 [6] | 2000 [6] | 2001 [6] |
35 766 | ↘ 27 301 | ↘ 26 600 | ↗ 26 701 | ↘ 26 600 | → 26 600 | ↘ 26 501 |
2002 [6] | 2003 [6] | 2004 [6] | 2005 [6] | 2006 [6] | 2007 [6] | 2008 [6] |
↘ 26 300 | ↘ 25 945 | ↘ 25 625 | ↗ 25 653 | ↘ 25 542 | ↗ 25 560 | ↗ 25 649 |
2009 [6] | 2010 [7] | 2011 [6] | 2012 [6] | 2013 [8] | 2014 [9] | 2015 [10] |
↗ 25 914 | ↘ 23 955 | ↘ 23 860 | ↘ 23 744 | ↘ 23 595 | ↘ 23 367 | ↘ 22 902 |
2016 [11] | 2017 [12] | 2018 [13] | 2019 [14] | 2020 [15] | 2021 [4] | |
↘ 22 498 | ↘ 22 017 | ↘ 21 711 | ↘ 21 409 | ↘ 20 879 | ↘ 20 479 |
állampolgárság | férfiak | nők | Teljes | % |
---|---|---|---|---|
oroszok | 11 244 | 13 046 | 24 290 | 93.3 |
németek | 403 | 443 | 846 | 3.25 |
ukránok | 119 | 131 | 250 | 0,96 |
cigányok | 43 | 58 | 101 | 0,39 |
örmények | 51 | 48 | 99 | 0,38 |
tatárok | 44 | harminc | 74 | 0,28 |
fehéroroszok | 38 | 29 | 67 | 0.26 |
azerbajdzsánok | 39 | 26 | 65 | 0,25 |
teljes: | 12 104 | 13 929 | 26 033 | 100 |
A szmolenszki régió a régió közigazgatási-területi szerkezete szempontjából 9 közigazgatási-területi formációt - 9 községi tanácsot foglal magában [17] .
Az önkormányzati struktúra keretében a szmolenszki önkormányzati körzet 9 vidéki települési státuszú települést foglal magában [18] :
Nem. | Vidéki település | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
egy | Anuy községi tanács | Anuyskoye falu | 2 | ↘ 901 [4] | 192,28 [3] |
2 | Verkh-Obsky falutanács | Verkh-Obsky falu | 9 | ↘ 2244 [4] | 174,45 [3] |
3 | Kirovsky községi tanács | Kirovsky település | 6 | ↘ 1522 [4] | 185,01 [3] |
négy | Linevszkij községi tanács | Linevszkij település | négy | ↘ 1466 [4] | 145,25 [3] |
5 | Novotyryshkinsky falusi tanács | Novotyryshkino falu | 2 | ↘ 1673 [4] | 193,65 [3] |
6 | Szmolenszk Községi Tanács | Szmolenszkoje falu | 3 | ↘ 8186 [4] | 284,10 [3] |
7 | Solonovsky községi tanács | Solonovka falu | 2 | ↘ 1227 [4] | 236,85 [3] |
nyolc | Szicsevszkij községi tanács | Sychevka falu | 2 | ↘ 2096 [4] | 487,43 [3] |
9 | Tochilin községi tanács | a Grinding falu | egy | ↘ 1164 [4] | 123,89 [3] |
2010-ben a Szicsevszkij és Csernovszkij községi tanácsot beolvasztották a Szicsevszkij községi tanácsba [19] . 2011-ben a Pervomajszkij és Szmolenszkij községi tanácsot beolvasztották a Szmolenszkij községi tanácsba [20] .
A szmolenszki régióban 31 település található:
|
|
|
A legrégebbi település Katunszkoje (alapítva 1712-ben), a legfiatalabb Neftebaza falu (alapítva 1970-ben).
A gazdaság fő iránya a mezőgazdaság. Fő iparág a növénytermesztés fejlett állattenyésztéssel, fejlődik a szarvasagancs-tenyésztés. A turizmus aktívan fejlődik a hegyaljakban.
A körzet területén vannak autópályák: " Biysk - Belokurikha ", " Biysk - Aleysk ".