A minőségirányítási rendszer (minőségi rendszer) egy olyan szervezeti struktúra, amely együttműködő vezetői személyzetet foglal magában, és a minőségirányítási funkciókat meghatározott módszerekkel valósítja meg.
A termékek minőségirányítási tevékenységének fejlesztése kapcsán megjelentek a minőségirányítási rendszerek a vállalkozásoknál. A verseny fokozódása és a minőség, mint a versenyképesség alapjaként betöltött szerepének tudatosítása arra kényszerítette a vállalkozásokat, hogy a minőségirányítás különálló elemeitől eltérjenek az egységes, integrált irányítási rendszerbe, figyelembe véve a minőséget befolyásoló összes tényezőt. [1] Ennek eredményeként a minőségbiztosítási rendszer megkapta az egyik vállalatirányítási rendszer státuszát, a személyzetirányítási rendszerekkel, a termeléssel, az ellátással és egyebekkel együtt. A minőségügyi rendszer bevezetése lehetővé teszi a minőséggel kapcsolatos tervszerű, rendszeres munka megszervezését és elvégzését. A szükséges anyagbázissal, modern technológiával és képzett, érdeklődő személyzettel ez növeli az összes gyártott termék minőségének stabilitását, nem csak a kiállításokra, bemutatókra szánt egyedi minták esetében. Egy ilyen rendszer további minőségbiztosításként szolgál a vevők számára, akik közül sokan gyakorolják a potenciális beszállítók minőségbiztosítási rendszerének tesztelését, melynek eredménye befolyásolhatja a szerződéskötést. A beszállítók és vevők közötti ilyen kapcsolatok elterjedése a világkereskedelemben egy sor nemzetközi szabvány ISO 9000 [2] megjelenéséhez vezetett a minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozóan, majd e rendszerek független testületek általi tanúsításának megjelenéséhez és fejlesztéséhez.
Az ISO 8402-86 [2] a minőségbiztosítási rendszert „ szervezeti struktúra, felelősségi körök, eljárások, folyamatok és erőforrások összességeként határozza meg, amely átfogó minőségirányítást biztosít”. A minőségbiztosítási rendszer hasonló definícióját adta meg ugyanezen szabvány következő változata - [3] .
Az ISO 9000:2005 [4] szabványban „a minőségirányítási rendszer a szervezet minőségre vonatkozó irányítására és ellenőrzésére szolgáló irányítási rendszer”. Ezenkívül a definíció hivatkozik a bejövő kifejezésekre: „az irányítási rendszer a politikák és célok kidolgozására és e célok elérésére szolgáló rendszer”, és „a rendszer egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló elemek összessége”.
Az orosz nyelvű minőségirányítási rendszer kifejezést a Szovjetunióban az 1970-es években egy integrált minőségirányítási rendszer (QMS) kidolgozása és megvalósítása során használták (lásd Minőségirányítás ). 1987 óta az ISO 8402, amely az ISO 9000 szabványsorozat első és második kiadásának része, a minőségi rendszer kifejezést használja . Az ISO 9000, amely az ISO 8402-t váltotta fel az ISO 9000 sorozat harmadik kiadásában, a minőségügyi rendszer kifejezést minőségirányítási rendszerre cserélte . Ennek eredményeként a minőségirányítás kifejezésnek az orosz nyelv nyelvtanával való összeegyeztethetetlensége miatt az új kifejezés a világos minőségirányítás helyett a homályos tudományosság mintájává vált. De mivel ez a kifejezés hivatalossá vált a szabvány orosz nyelvű változatában, a fentiekben a minőségirányítási rendszer definíciójának jelenlegi változataként adjuk meg.
A fentebb, az ISO 9000:2005 szabványban megadott minőségirányítási rendszer kifejezés elemzéséhez ezt a definíciót össze kell kapcsolni az irányítási rendszer és rendszer definícióival , amelyekre hivatkozunk. A következő teljes definíciót kapjuk: a minőségirányítási rendszer egymással összefüggő és egymással kölcsönhatásban álló elemek összessége a politikák és célok kialakítására, valamint e célok elérésére, a szervezet minőséggel kapcsolatos irányítására és menedzselésére.
Ez a meghatározás egy személytelen „egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló elemek halmazát” jelöli, amely a rendszer általános fogalmára vonatkozik, és a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban semmilyen módon nincs meghatározva. Ebből kifolyólag ez a meghatározás nem fedi fel a minőségirányítási rendszer lényegét, nem ad választ arra a kérdésre, hogy mi is ez a rendszer.
Jobban, bár nem teljesen, a minőségbiztosítási rendszer lényegét az ISO 8402-86 és ugyanezen szabvány következő változata - az ISO 8402-94 - fogalmazta meg, ahol a minőségbiztosítási rendszert "szervezeti struktúra, módszerek összességeként" határozták meg. , folyamatok és erőforrások, amelyek az átfogó minőségirányítás megvalósításához szükségesek”. Ezekben a definíciókban a minőségi rendszerekkel kapcsolatos elemek listája szerepelt, amelyek között feltüntették a szervezeti felépítést is. Azt viszont nem árulták el, hogy milyen szerkezetről van szó, ki vagy mi került bele. Emiatt a minőségügyi rendszernek nem volt kézzelfogható alapja, lógott a levegőben. Emellett a minőségbiztosítási rendszer elemei között nem szerepeltek azok a menedzsment funkciók, amelyeket a minőségbiztosítási rendszernek, mint irányítási alanynak el kell látnia a termelési folyamat befolyásolásakor.
Fontos az is, hogy az ISO 8402-94 szabvány szerint (3. 6. pont) a minőségbiztosítási rendszert "általános minőségirányítás megvalósítására" szánták (3. 2. pont). De ugyanabban a szabványban az általános irányítás mellett biztosították a működési minőségirányítást (3. 4. pont) és az egész vállalatra kiterjedő minőségirányítást (3. 7. pont), amelyek, amikor minőségügyi rendszert csak általános irányításra rendeltek, megmaradt. azon kívül.
A minőségügyi rendszer korábbi definícióinak elemzése eredményeként a fenti első definíció jelzi a minőségügyi rendszert alkotó főbb elemeket: a rendszer felépítését, beleértve a vezetőket minden szinten és interakciójuk rendjét, funkcióit. , mellyel befolyásolják a termékek és módszerek létrehozásának folyamatát e funkciók ellátására.
Ezek az elemek határozzák meg a minőségi rendszerek kialakítására irányuló munka tartalmát a vállalkozásoknál.
.
Az ISO 9001 szabvány mellett megjelent egy általános dokumentum az ISO 9000 szabványcsalád használatáról [5] és külön a 9001 szabvány kisvállalkozásokban való használatáról [6] , amely az ISO/TC megalkotását segíti. 176 minőségbiztosítási rendszer . A minőségbiztosítási rendszer létrehozására irányuló munkát a vállalat minőségügyi szolgálata és részlegei önállóan, vagy külső szakértők bevonásával végezhetik, a tanácsadók kiválasztásáról szóló ISO dokumentum [7] alapján . Tanácsadókat célszerű módszertani segítségnyújtásra felkérni, de kész minőségrendszeri dokumentumok kidolgozására nem. Ezeket a dokumentumokat a vállalkozás alkalmazottainak kell kidolgozniuk, ha szükséges - tanácsadók segítségével. Csak ezután lesz a minőségbiztosítási rendszer maximálisan igazodva a vállalkozás sajátos feltételeihez, és keresett tevékenységi területté válik, amely a termékminőség-menedzsment munkáját szervezi.
A minőségbiztosítási rendszer kialakításakor fontos figyelembe venni a vállalkozás jellemzőit is, amit magában az ISO 9001 szabvány javasol (a bevezetőben, az 1.2. alpontban és a 4.2.1. pont 2. megjegyzésében).
Ezenkívül a minőségbiztosítási rendszer létrehozásakor követni kell a menedzsment elvét, mint az alanynak a menedzsment tárgyára gyakorolt hatását, és a „rendszer” általános fogalmának meghatározását is követni kell. E nélkül nem lehet logikusan indokolt, érthető, a vállalkozások számára hasznos minőségi rendszert kialakítani.
Az ISO 9000:2005 szabvány a „rendszer” kifejezést „egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló elemek összességeként” határozza meg.
A szovjet enciklopédikus szótárban [8] a "rendszer" kifejezést úgy definiálják, mint "egymással kapcsolatban és kapcsolatban álló elemek összességét, amelyek bizonyos integritást, egységet alkotnak".
G. Kunz és S. O'Donnell könyvükben [9] a rendszerek három kulcsfontosságú rendelkezését jegyzik meg:
A „rendszer” fogalmának ezeket a definícióit és jellemzőit kell figyelembe venni:
Figyelembe kell venni a menedzsment elvét, mint az alany hatását az objektumra:
Új minőségbiztosítási rendszer kidolgozása vagy meglévő minőségi rendszer finomítása után ellenőrizni kell, hogy az illeszkedik-e a vállalkozás gyakorlati munkájába a termékminőség biztosítása érdekében.
Ennek érdekében a minőségügyi szolgálat belső minőségügyi rendszer auditok sorozatát szervezi és végzi. Az auditok végrehajtása az ISO 9001 szabvány 8. 2. 2. pontja és a belső auditokra kidolgozott dokumentált eljárásrend szerint, valamint az ISO 19011 szabvány irányítási rendszerek auditálására vonatkozó előírásainak figyelembevételével [11] történik .
Az ellenőrzések eredménye alapján megállapítható:
Ezen ellenőrzések eredményei alapján rendszerint a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja korrigálásra kerül, majd a rendszer átvételre kerül.
A minőségbiztosítási rendszer működése a vállalatvezetés és az osztályok minőségügyi rendszerben betöltött funkcióinak ellátása. Ez a rendszer tartalmi oldala, vagyis mire való. De mivel a vállalat szinte minden osztálya valamilyen mértékben részt vesz a minőségbiztosítási rendszer funkcióinak megvalósításában, szükségessé válik a minőségügyi rendszer részlegeinek munkájának tervezése, koordinálása és módszertani támogatása. Ezen kívül szükséges a belső auditok lefolytatása és a rendszer fejlesztése, a minőségügyi körök tevékenységének megszervezése, a minőségügyi rendszer képviselete a vevőkkel folytatott tárgyalásokon, valamint a termékek és a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása. Vagyis magának a minőségbiztosítási rendszernek a „karbantartásához” számos feladat megoldása szükséges. E tekintetben óvakodni kell attól, hogy a minőségi szolgáltatás túlzott lelkesedése e tevékenység iránt az érdemi funkciók ellátásának rovására megy.
A minőségügyi szolgáltatás feladatai közé tartozik mind az ISO 9001 szabvány által előírt minőségbiztosítási rendszer érdemi funkcióinak ellátása, mind a kiegészítő feladatok. A minőségi szolgáltatás fő feladatai között szerepel:
A minőségbiztosítási rendszer egységeinek funkcióit, valamint a minőségügyi szolgáltatás funkcióit az ISO 9001 szabvány ajánlásai alapján határozzák meg, és magukban foglalják:
A minőségbiztosítási rendszer működése során a vállalat vezetése az ISO 9001 szerint (5. 6. pont) rendszeresen elemezze és értékelje a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságát. Ehhez a fogyasztók visszajelzéseit, a belső auditok eredményeit, valamint az ügyfelek és a tanúsító szervek auditjait használják fel. A minőségbiztosítási rendszer hatékonyságának fő kritériumai: a termékek minőségének biztosítása és folyamatos javítása a meglévő anyagi bázisra és személyi állományra építve, a hibákból és reklamációkból eredő veszteségek csökkentése, a termékek korszerűsítésének, megújításának üteme, tudományos ill. technológiai vívmányok, pozitív visszajelzések a fogyasztóktól és az ügyfelektől.
Az ISO 9000:2010 szabványban elfogadott minőségirányítási alapelvek egyike „a szervezet minden tevékenységének folyamatos fejlesztése, amelyet állandó célnak kell tekinteni”. Mint már említettük, a minőségbiztosítási rendszer a vállalat és a részlegek vezetőinek összessége, akik ebben a rendszerben a meghatározott módszerek szerint látják el feladataikat. De a struktúrák, a funkciók és a módszerek nem egyszer s mindenkorra rögzítettek. A belső és külső feltételek változásaival összhangban változnak, beleértve a termelési technológia és a munkaszervezés új eredményeit is. Változik, kihal és új struktúrák születnek, változnak a munkamódszerek, az ellátott funkciók tartalma. Mindehhez a minőségügyi rendszer változtatása, annak javítása szükséges. Ebben a tekintetben a minőségbiztosítási rendszer javítása általában a következőket írja elő:
A minőségirányítási osztály szervezi a minőségügyi rendszer fejlesztésére irányuló munkát. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy ennek a munkának a tényét a megrendelők és az auditorok könnyen ellenőrizhetik a megfelelő intézkedési tervek rendelkezésre állása és azok végrehajtása, valamint a minőségbiztosítási rendszer dokumentumainak felülvizsgálatának és módosításának gyakorisága alapján. .
A minőségbiztosítási rendszer fejlesztése elengedhetetlen feltétele annak, hogy változó körülmények között is hatékonyan működjön.
A minőségbiztosítási rendszer kialakítása és működtetése során számos probléma megoldására van szükség, amelyek közül a főbbek az ISO 9000 szabványok koncepciójának, terminológiájának és módszertanának hiányosságaihoz kapcsolódnak, beleértve azok orosz változatait is.
Az ISO 9000:2010 szabvány 3. 1. 1. pontja hibásan definiálja a minőség fogalmát (lásd Termékminőség ) A szabványban számos kifejezés nem egyértelmű, például - minőségbiztosítás (3. 2. 11. pont) ) (lásd Minőségbiztosítás ) . A minőségmenedzsment kifejezés (3. 2. 8. o.) sérti az orosz nyelv nyelvtanát. A korrekció kifejezés (3. 6. 6. o.) a józan ésszel ellentétben nem felel meg a korrekciós intézkedéseknek (3. 6. 5. o.).
Mindez akadályozza a munkavégzők számára a dolog lényegének megértését, megköveteli a minőségi szolgáltató alkalmazottaktól, hogy folyamatosan „fordítsák” a szabvány szövegét érthető oroszra.
Az ISO 9001 szabvány 7. pontjában nincs egyértelmű elválasztás a minőségbiztosítási rendszer és a termelési folyamatok irányítási funkciói között, vagyis a vezetés alanyai és tárgyai között, ami sérti a vezetési elvet és megnehezíti a munkaelosztást, illetve a termelési folyamatokat. felelősségvállalás a minőség terén a vállalkozás alkalmazottai körében.
Az ISO 9000:2005 és az ISO 9001:2008 egy értelmezhetetlen „folyamatalapú minőségirányítási rendszer modellt” nyújt. A minőségirányítást nem az egymással összefüggő funkciók egymás utáni végrehajtásának folyamataként mutatja be, ezért nem felel meg az ISO 9000 szabványban (2. 4. pont) és az említett ISO Útmutató a folyamat alkalmazásához folyamatszemléletnek. megközelítés. Ez a modell nem tükrözi a minőségbiztosítási rendszer jelentését, és nem járul hozzá annak megértéséhez.
A folyamatszemléletű minőségbiztosítási rendszer egyik lehetséges modellje lehet a minőségirányítási folyamat , amelyet a Minőségmenedzsment cikkben mutatunk be .
A világgyakorlatban széles körben elterjedt az az elképzelés, hogy a vállalatoknál minőségi rendszereket vezessenek be, amelyek hozzájárulnak a termékek vagy szolgáltatások stabilitásának és minőségi szintjének növeléséhez. Az ISO 9000-es sorozat szabványainak koncepciójában, terminológiájában és módszertanában felmerülő problémák azonban megnehezítik a működő minőségbiztosítási rendszerek megvalósítását, és a minőségbiztosítás egyik szükséges tényezőjeként való értelmezését, az anyagi bázissal és a személyzettel együtt (lásd Minőségbiztosítás ) . A helyzetet súlyosbítja számos tanácsadó szervezet és tanúsító szervezet felelőtlensége, amelyek könnyű pénzért hajszolva erőteljesen lobbiznak az általuk formálisan kifejlesztett rendszerek bevezetése és tanúsítása érdekében, aminek következtében ezek a rendszerek sok vállalkozásnál papíron maradtak. . Amint azt a VNIIS igazgatója [12] cikkében megjegyezte, az ISO / TC 176 szakértői által készített becslések szerint a világon az ISO 9001-nek megfelelő minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkező egymillió vállalkozás körülbelül 50-60%-a. (egyes szakértők szerint akár 80%-uk) a termékminőség terén nem kapták meg a várt eredményeket a célok elérése terén, vagyis lényegében formálisan vezették be a rendszert. Ennek eredményeként az ISO 9000:2000-es sorozat szabványainak bevezetése után nyolc éven belül 86,4 milliárd dolláros pénzügyi „buborék” dobódott a világgazdaságba, amelyet nem valós értékek támogattak.
Lehetséges azonban hatékony minőségbiztosítási rendszer bevezetése. Ehhez élni kell azzal a lehetőséggel, hogy az ISO 9001 szabványt a vállalkozás sajátosságaihoz és a józan észhez kell igazítani a követelményeinek értelmezésében, valamint a menedzsmenttudomány (menedzsment) előírásaihoz.
Ennek eredményeként létrejöhet egy minőségügyi rendszer, amelynek segítségével a szükséges anyagi bázissal, technológiával és személyzettel hatékonyan lehet megszervezni és végezni a munkavégzést, növelve a termékek stabilitását, minőségi szintjét, ezáltal pedig versenyképesség.
A jövőben az ISO honlapján olvasható üzenet szerint 2015-ben az ISO 9001 szabvány új verziója jelenik meg a minőségbiztosítási rendszerek létrehozása érdekében, a terminológiai hibák (lásd Termékminőség , Minőségbiztosítás , Minőségirányítás ) nem vezetnek leküzdéshez e szabványok válsága. Valószínűleg ez ahhoz a tényhez vezet, hogy használatuk válsága visszafordíthatatlanná válik [13] .
Az ISO 9000 szabvány főbb rendelkezéseire épülő nemzetközi és orosz szabványok nagy számban léteznek.Az ISO 9000 szabvány korai változatai a folyamatmenedzsment elvein alapultak, az ISO 9000 szabvány jelenlegi változatai is tartalmazzák és fejlesztik a kockázatkezelési elvek.
Néhány általános minőségirányítási rendszer szabvány:
A minőségirányítási rendszerek néhány szabványa különféle típusú tevékenységekre alkalmazva: