Szent Gotthárd | |
---|---|
Jellemzők | |
nyeregmagasság | 2018 m |
Elhelyezkedés | |
46°33′33″ é SH. 8°33′42″ hüvelyk e. | |
Ország | |
Szent Gotthárd | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Szent Gotthárd [1] ( németül Gotthardpass , olaszul Passo del San Gottardo , franciául Col du Saint-Gothard ) a svájci Alpok legfontosabb hegyhágója , a Lepontine Alpokhoz tartozik , nyugat-délnyugat felől kelet felé húzódik. északkeletre Valais , Uri , Graubünden és Ticino kantonok határa mentén ; hossza 32-48 km, szélessége 10-12 km, területe kb. 440 nm. km, magasság 2108 m; déli lejtője meredek, északi enyhe lejtő.
A Gotthard-hágót egy széles bevágás két részre osztja: a nyugati magasabb és gleccserekben gazdag , a keleti vadabb és sziklásabb. Az első, fontosabb csúcson a Pizzo Rotondo (3197 m), a Piz Lucendro (2959 m), a Fibbia (2742 m) és a Mutgorn (3103 m). A legfontosabb gleccserek közül : Wittenwassersky, Muttensky és Gerensky. A keleti rész csúcsai közül a legfontosabbak: Monte Prosa (2738 m), a gyakran látogatott Pizzo Centrale (3003 m) és Badus (2931 m).
Svájc legjelentősebb vízgyűjtője , St. Gotthard számos gleccserejével és tavával számos folyót táplál:
A gotthárdi tavak kicsik és nagyrészt csupasz sziklákkal körülvéve; gyakran egyszerűen tőzeglápok. A tavak közül a Val Piora völgy tavai különösen híresek szépségükről , melyek közül a legnagyobb a Lago Ritom (1829 m).
Alekszandr Szuvorov orosz parancsnok a Szent Gotthárd-hágón keresztül tette meg híres átkelését az Alpokon , az orosz csapatok pedig harccal vették át az Ördöghidat [2] .
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
---|---|---|---|---|
|