Az ókori Róma érméin a romák a Római Birodalom számos bankjegytípusán szerepelnek. A Róma istennő képe Róma megszemélyesítése, és a köztársasági és császári időszak római érméin is megtalálható.
Róma istennő Róma megszemélyesítője volt . Az egyik legenda szerint ő javasolta Aeneasnak az új város alapítását, akinek leszármazottai alapították Róma városát . A romák kultusza azonban jóval később keletkezett, mint a városalapítás, tisztelete a Római Birodalom idején érte el különleges elterjedését . A romák tisztelete a rómaiakon kívül számos alattvaló népre terjedt ki [1] . A császárkultusz megjelenése után romákkal együtt kezdték tisztelni [2] [1] .
Hadrianus uralma alatt templomot építettek Róma és Vénusz tiszteletére a Via Sacrán [3] .
A római érméken szereplő roma mindig egy harcias hősnő alakja, és hasonlít akár Minervára, akár az Amazonasra . Az istennőt általában felfegyverkezve, rövid tunikában, lándzsával és pajzzsal ábrázolták, fegyveren ülve, Viktoriát a kezében vagy a vállán tartva [3] [5] .
A romák mellett más harcias istennőket is ábrázoltak több címletű római érmén - Bellonán és Minerván . A romákat egy korinthoszi címeres fríg sisak különbözteti meg [6] . Olaszország A Turrita , különleges státusza ellenére, nem olyan gyakran jelenik meg az érméken. Harold Mattingly angol történész feltételezése szerint a római államot megtestesítő romák Olaszországot is megszemélyesítik [5] .
A cisztoforokon Claudius Roma bőségszaruval rendelkezik, és a karzatban megkoronázza a császárt [7] [8] .
Néró érméinek hátlapján Roma katonai egyenruhába és sisakba öltözött harcosként, lába alatt fegyver, térdén pajzs látható [9] . Néró számos érmetípusán a cuirass-on ülő Roma egyik kezében egy kis Victoriát, a másikban egy parazóniumot tart [10] [11] . A Róma Viktóriával a kezében népszerű motívum a Római Birodalom pénzverésében, ezt a cselekményt kisebb változtatásokkal Galba [12] , Vespasianus [13] , Traianus [14] és sok más császár érméin használják.
A Vespasianus érmetípusán Roma repülő sasok , nőstény farkas és ikrek társaságában van [15] . Kalen és Cordia dénárjának hátoldala Róma és Itália (Róma és Itália istennői ) kibékülését mutatja [4] .
Az alábbi táblázatok néhány köztársasági és császárkori érmét mutatnak be, a pénzverés helyeinek leírásával és megjelölésével.
| ezüst érmék | |||||
| Megnevezés | Előlap és hátlap | Évek pénzverése | Leírás | A pénzverés helye | Forrás |
|---|---|---|---|---|---|
| Dénár | Kr.e. 155 körül e. |
Előlap : Roma jobb oldali sisakos feje. Az " X " jel egy dénárt jelöl. Hátlap : Victoria nagy ostorral Jelmagyarázat: "SAR", széle alatt: "ROMA". |
— | [16] | |
| Dénár | Kr.e. 125 körül e. |
Előlap : Roma jobb oldali sisakos feje. Jelmagyarázat: "BABVS ROMA". " X " jel . Hátoldal : Jupiter kis Victoriával a quadrigan. |
— | [17] | |
| Sestertius | 66 körül |
Előlap : Nero feje babérkoszorút viselő bal oldalon. Jelmagyarázat: "IMP NERO CLAVD CAESAR AVG GER PM TR PPP". Hátoldalon : A katonaegyenruhás, sisakos roma ül egy kürtőn, három pajzzsal mögötte, balra; Victoria a jobb kézben, Parazónium a bal oldalon . Jelmagyarázat: "ROMA SC" |
Róma | [tizennyolc] | |
| dupondium | 214 körül |
Előlap : Caracalla koronás és taláros mellszobra balra. Jelmagyarázat: "ANTONINVS PIVS AVG GERM" Hátra : Roma trófeákon ül, jobb kezében Victoriát, baljában pedig lándzsát tart. Előtte egy fogoly térden állva. Jelmagyarázat: "PM TR P XVII IMP III COS IIII PP". Verdejegy: "SC" |
Róma | [19] | |
| Siliqua | 387–388 körül |
Előlap : Magnus Maximus mellszobra köntösben és gyöngy diadémben, jobbra. Jelmagyarázat: "DN MAG MA – XIMVS PF AVG" Rev .: Roma a trónon gömbbel és jogarral a kezében, feje balra. Jelmagyarázat: "VIRTVS RO—MANORVM" Verdejegy: "MDPS". |
Mediolan | [húsz] | |
| Arany érmék | |||||||
| Megnevezés | Kép | Évek pénzverése | Leírás | A pénzverés helye | Forrás | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Előlap | Fordított | ||||||
| aureus | 202–210 körül |
Előlap : Jelmagyarázat: "SEVERVS PIVS AVG". A babérkoszorút viselő Septimius Perselus feje , ugye. Hátoldal : Jelmagyarázat: "RESTITVTOR VRBIS". Róma ül egy trónon, hát nélkül, balra. Palládium és jogar kezében pajzs van a trón alatt. |
Róma | [21] | |||
| Szilárd | 357 körül |
Előlap : Constantius II mellszobrai portréja konzuli ruhában , gyöngy diadém, jobbra. A jobb kezében egy mappa, a balban egy jogar. Hátlap : lándzsás romák és jogaros Konstantinápoly trónon ül, kezükben egy pajzs a következő felirattal: "VOT/XXXV/MVLT/XXXX". A kör körül felirat: "FELICITAS RO MANORUM". Verdejegy: "RSMB" és egy pálmaág. |
Róma | [22] | |||
| Szilárd | 347–355 körül |
Előlap : Constantius II mellszobra páncélban, elöl. Fején címeres sisak, kezében pajzs és lándzsa. Hátoldal : Roma és Konstantinápoly trónon ül, és egy pajzsot tartanak a kezükben „VOT/XXX/MVLT/XXXX” felirattal. Roma bal kezében lándzsa, Konstantinápoly jogart tart. Verdejegy: "SMNC". |
Nicomedia | [23] | |||
| Szilárd | 347–355 körül |
Előlap : Constantius II páncélozott és köpenyes mellszobra jobbra. A fején gyöngy diadém. Jelmagyarázat: "FLIVLCONSTAN TIVSPERPAVG" Hátlap : Roma és Konstantinápoly trónokon ülve, koszorút tartva VOT/XX/MVLT/XXX felirattal. Roma bal kezében lándzsa, Konstantinápoly jogart tart. Jelmagyarázat: "GLORIA REI PVBLICAE". Verdejegy: "SMANΘ". |
Antiochia | [23] | |||
| Szilárd | 351–354 körül |
Előlap : Constantius Gallus páncélozott és köpenyes mellszobra jobbra. Jelmagyarázat: "DN FL CL CONSTANTIVS NOB CAES". Hátlap : Róma és Konstantinápoly trónokon ül egymással szemben, kezükben a „VOTIS V” feliratú pajzs. Roma bal kezében lándzsa, Konstantinápoly jogart tart. Jelmagyarázat: "GLORIA REI PVBLICAE". Verdejegy: "SMNB". |
Nicomedia | [24] | |||
| Istenek, megszemélyesítések és hősök antik érméken | |
|---|---|
| |
| Lásd még Személyiségek a római pénzeken Delfin Pusztulásnak indult Palládium Juno érme viktoriánus | |