Népszavazás Ecuadorban (1995)

Ecuadorban népszavazást tartottak 1995. november 26- án . A szavazás 11 kérdést tartalmazott. A választópolgárokat arról kérdezték, hogy egyetértenek-e a jóléti és egészségügy decentralizálásával, a társadalombiztosítási rendszer privatizációjával, az állami kiadások tartományok közötti kiegyenlítésével, a közalkalmazottak sztrájkjogának eltörlésével, joga van-e az elnöknek feloszlatja az Országgyűlést, legyen-e a helyi tanácsok négyéves mandátuma, ha az Országgyűlés elnökének és alelnökének csak két évet töltenek-e be, javasolják-e a Sixto Duran-Balén köztársasági elnök által javasolt nyolc alkotmányos reformot ? jóváhagyásra kerül, az igazságszolgáltatás egyes reformjai, a köztisztviselők törvényes jogai, valamint az Alkotmánybíróság létrehozása [1] . Mind a tizenegy javaslatot elutasították [1] .

Választás előtti környezet

A politikai válság közepette, amely Alberto Dahica alelnök felelősségre vonásához, majd lemondásához és kiutasításához vezetett, 1995. szeptember 20-án Durand-Ballén elnök népszavazást írt ki tizenegy kérdéssel a választókhoz. Ezek közül nyolc az Alkotmány 79. cikke értelmében vett tanácsadói kérdés volt, amely lehetővé tette az elnök számára, hogy „nemzeti jelentőségű” ügyeket javasoljon a választóknak, de az eredmények nem voltak kötelezőek az Országgyűlésre nézve.[2]

A fennmaradó három kérdést (az igazságügyi reformról, az Alkotmánybíróság felállításáról és a köztisztviselők törvényes jogairól) az Alkotmány 149. cikke alapján vizsgálták, amely lehetővé tette az elnök számára, hogy alkotmánymódosítást javasoljon a választóknak, miután az Országgyűlés nem hagyta jóvá. 90 napon belül (a javaslatokat 1994-ben nyújtották be a közgyűlésen). Ennek a három kérdésnek az eredménye kötelező volt.

Eredmények

Kérdés	Per		Ellen		Érvénytelen/ üres szavazólapok	Teljes	Regisztrált szavazók	Kiderül
	szavazatokat	%	szavazatokat	%
A társadalombiztosítási és egészségügyi hatóságok decentralizálása	1 322 174	44.53	N1 647 031	55.47	888 385	3 857 590	6 578 974	58.64
A társadalombiztosítási rendszer privatizációja	1 200 491	39.68	N1 824 636	60.32	832 645	3 857 772		58.64
Az állami kiadások egyenlő elosztása a tartományok között	1 338 275	44.94	N1 639 455	56.06	879 251	3 856 981		58.63
A köztisztviselők sztrájkjogának tilalma	1 184 321	39.69	N1 799 785	60.31	872 328	3 856 434		58.62
Az elnök jogköre az Országgyűlés feloszlatására	1 131 996	37.55	N1 882 934	62.45	841 300	3 856 230		58.61
Négy éves mandátum a helyi tanácsok számára	1 214 455	39,95	N1 825 840	60.05	818 175	3 858 470		58,65
Két ciklusra szól az Országgyűlés vezetői	1 307 079	43.17	N1 720 461	56,83	831 898	3 859 438		58.66
Alkotmányos reformok	1 310 928	43.57	N1 698 087	56.43	848 538	3 857 553		58.63
Igazságügyi reformok	1 186 018	40.18	N1 765 610	59,82	908 259	3 859 887		58.67
A köztisztviselők törvényes jogai	1 342 446	43.94	N1 712 452	56.06	802 502	3 857 400		58.63
Az Alkotmánybíróság létrehozása	1 176 319	39,77	N1 781 355	60.23	900 934	3 858 608		58,65
Forrás: Közvetlen Demokrácia

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Anita Breuer (2007) Institutions of Direct Democracy and Accountability in Latin America's Presidential Democracies Archiválva : 2022. február 2., The Wayback Machine Democratization, Vol 14, No 4, August 2007, pp 554–579