A vallási rétegződés vagy vallási rétegződés a különböző vallásokhoz tartozó társadalmi csoportok egyazon társadalmon (nemzeten, államon stb.) belüli egyenlőtlensége .
A kasztrendszert meg kell különböztetni a vallási rétegződéstől , amikor egy vallás a saját közössége tagjainak eltérő társadalmi státuszát engedélyezi, de közömbös más vallások támogatóinak státusa iránt. Indiában a kasztok vallásfeletti jelenség: bár kezdetben csak a hinduizmusban léteztek kasztok, később keresztény kasztok , muszlim kasztok , szikh kasztok stb.
A vallási rétegződés közvetlen következménye lehet a vallási diszkriminációnak , de nem azonos ezzel a jelenséggel, hiszen objektív gazdasági tényezők is okozhatják. Tipikus példa erre a vallási rétegződés az Egyesült Államokban.
Ralph E. Pyle és James D. Davidson (2003) szociológusok úgy vélik, hogy a vallási rétegződés az Egyesült Államokban a gyarmati időszakban a vallási etnocentrizmus és a különböző vallások közötti versengés eredményeként alakult ki, valamint az a tény, hogy egyes vallások képviselői jelentősebb erőforrások, mint mások. Az anglikánok, a kongregacionalisták és a presbiteriánusok a korai amerikai társadalom elitjét alkották, míg más protestáns csoportok, katolikusok, zsidók és mások alacsonyabb társadalmi státusszal rendelkeztek .
Az utóbbi időben számos vallási csoport státusza megváltozott (Davidson 2007; Davidson és Pyle 2005; Pyle 2006, 1996; Pyle és Koch 2001). A változások közül a leghíresebb az, hogy a 20. század folyamán a zsidóság a felső rétegbe került, míg a középréteg felső részét a korábban legalacsonyabb pozíciókat betöltő katolikusok kezdték elfoglalni. Mostanáig a vallási rétegződés megmaradt. Például az anglikánok (ma episzkopális egyház), a kongregacionalisták (ma Krisztus Egyesült Egyháza ) és a presbiteriánusok még mindig a felső társadalmi osztályhoz tartoznak, míg más protestáns csoportok, mint például a baptisták, akik a gyarmati időszakban alacsony státusszal rendelkeztek, Azóta nem történt jelentős előrelépés. Ezzel szemben a zsidók és katolikusok, akik ösztönözték az oktatást köreikben, aktívan részt vettek az üzleti és társadalmi tevékenységekben, jelentősen javították társadalmi helyzetüket.