A Duff-reakció - a fenolok formilezése urotropin hatására savas közegben, főleg a hidroxilcsoporthoz képest orto -helyzetben megy végbe, az elfoglalt orto -helyzetű fenolok a reakciókörülmények között para -formil-származékokat képeznek . 1932-ben Duff javasolta fenolok formilezési módszereként [1] , majd később kiterjesztette aromás aminokra és alkilarénekre is.
A Duff-reakció többlépcsős, és az urotropin protonálásával kezdődik, hogy létrejöjjön az elektrofil metilénimin intermedier, majd az aromás magon elektrofil protonszubsztitúció következik . A következő lépés megegyezik a Sommle-reakció második lépésével : a kapott benzil-amint metilén-iminnel vagy az urotropin metilén-imin-részével oxidálják, és Schiff-bázist képeznek, amely aldehiddé hidrolizál:
A reakció során benzil-amin és Schiff-bázis képződését Duff észlelte, aki a β-naftol formilezése során izolálta és azonosította a 2,2'-dihidroxi-1-naftilidén-1-naftil-metil-amint intermediert [2] .
A reakció Duff által javasolt eredeti változatában fenol és urotropin keverékét jégecetben hevítik, majd a keletkező Schiff-bázist (amely gyakran izolálható) [2] vizes savoldattal hidrolizálják.
Alkoxi- és klórfenolok, naftolok lépnek be a reakcióba, míg a formilezés az o - helyzetben, vagy ha mindkét o -helyzet elfoglalt, a p-helyzetben, a szalicilsav ilyen körülmények között o- és p -formilezési termékek keverékét adja. . A hozam kicsi, 10-45%.
A módszer módosítása a trifluor-ecetsav mint savkatalizátor alkalmazása , ebben az esetben fenolok, alkil- és alkoxibenzolok, valamint difenil-éter formilezése lehetséges közepes és jó hozammal (2,6-dimetil-fenol esetén 95%). , a fenolok formilezése ebben az esetben főleg p - helyzetben történik [3] .