Rafchane

A Rafchane  egy albánosított délszláv muszlim etnovallási csoport , amely Orahovac városában és környékén él. Az albán etnikai önrendelkezést átvéve ennek a csoportnak a képviselői megtartották a délszláv dialektusokat a mindennapi kommunikációban, amelyeket maguk a beszélők „Nasenszkijnek” vagy „Rafchanszkijnak” neveznek [2] [3] .

A rafi lakosok számát körülbelül 5000 főre becsülik [1] .

Tartomány

A rafchanok egy kompakt csoportban élnek, amelyet albán ajkú lakosság vesz körül Orahovac városában és a szomszédos falvakban, amelyek Közép- Metohija Podrima régiójában találhatók . Korábban a rafchanok települései is szomszédosak voltak a szerbek településeivel [4] .

A Koszovói Autonóm Tartomány és Metohija ( Szerbia részeként ) közigazgatási-területi felosztása szerint a rafchanok letelepedési területe a Prizreni körzet Orahovac közösségéhez tartozik / a részben a tartomány közigazgatási-területi felosztása szerint. elismert Koszovói Köztársaság – a Djakovitsky kerület  Orahovac közösségében .

Kialakulási előzmények

Koszovó és Metóhia szláv lakosságának iszlamizációs folyamata a délszláv területek oszmán meghódítása után kezdődött a 15. század közepétől, és egészen a 20. századig tartott [5] . Az iszlám szlávok általi átvétele leegyszerűsítette albánosításuk feltételeit . A rafchanok esetében az albánosodás folyamata nem zárult le a végére, mivel e csoport képviselői még nem tértek át teljesen az albán nyelvre .

A Rafchan etnikai csoport két komponensből alakult ki. Közülük az elsőt a 18. század elején Podrimban megjelent telepesek alkották. A második komponens a helyi szerb lakosság iszlamizációja során alakult ki (e csoport egyes képviselőinek harminc évvel ezelőtt voltak ortodox szerb rokonai Orahovacon és a környező falvakban ) [6] .

Az orahovaci szláv ajkú albánok dialektusaiban sokáig fennmaradtak a szerb szóalkotó antroponimikus modellek , amit a Helvet Tekija a XVIII. század eleji orahovaci eseményekről és személyiségekről szóló feljegyzései is rögzítenek. A helyi muszlimok -ић végződésű vezetéknevét török ​​betűkkel írják -ik betűvel: latin átírással - Arslan Kalaycik , Sadik Grbik , Sadik Balik stb. [6]

Nyelv

A rafchanok nyelvjárásai a torlaki dialektus prizren -dél-morva dialektusához tartoznak , ugyanezek a dialektusok a szerb ortodox lakosságra is jellemzőek, akik 1999-ig Orahovac városában és környékén éltek, és jelenleg elhagyták Koszovót. Nyelvük eredetéről a raf emberek ezt mondják: „Így beszéltünk a régi időkben.” Dialektusukat "Rafchan"-nak vagy "Nashen"-nek hívják. A dél-metohiai szláv-muszlim népcsoportok ( goránok , sredchanok és podgoriak ) képviselői „nasenszkij”-nek is nevezik dialektusukat [6] [7] . Ugyanakkor az orahovaci rafchanok és szerbek nyelvjárási típusa jelentősen eltér a dél-metohiai muszlim szlávok nyelvjárásaitól [2] [4] .

Az orahovaci albánosodott szlávok is beszélnek albánul – az albán az oktatás nyelve és az albánokkal folytatott etnikumok közötti kommunikáció nyelve .

A 2012-es koszovói népszámlálás szerint az orahovaci közösség lakosságának túlnyomó többsége - 55 806 fő - az albánt nevezte anyanyelvének, a szerbet 138-an, a bosnyákot  76-an nevezték anyanyelvének, annak ellenére, hogy az általuk nemzetiségként megjelölt közösség albánt - 55 166 fő, szerb - 134 fő és bosnyákot  - 10 fő [8] .

Lásd még

• Ashkali

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Mladenovic, 2012 , p. 127-128.
2. ↑ 1 2 Mladenovic, 2012 , p. 116.
3. ↑ Mladenovic, 2012 , p. 131.
4. ↑ 1 2 Mladenovic, 2012 , p. 131-132.
5. ↑ Martynova M. Koszovó problémája: az etnikai tényező . Polit.ru (2009. október 12.). Archiválva az eredetiből 2014. április 7-én.  (határozatlan) (Hozzáférés: 2014. április 23.)
6. ↑ 1 2 3 Mladenovic, 2012 , p. 132.
7. ↑ Mladenovic, 2012 , p. 135.
8. ↑ Adathozzáférés. Népesség. Adatok megjelenítése a kiválasztott évben (2011). Kosovo Detail önkormányzat. Prizren  (angol) . Koszovói Statisztikai Ügynökség (2012). Archiválva az eredetiből 2014. április 4-én.  (Hozzáférés: 2014. április 23.)

Irodalom

1. Mladenovic R. Az etnikai meghatározás keresésében - szláv muszlim csoportok Délnyugat-Koszovóban és Metohiában  // Szerkesztette: Robert D. Greenberg és Motoki Nomachi. Slavia Islamica. Nyelv, vallás és identitás (Slavic Eurasian Studies No.25). — Sapporo: Szláv Kutatóközpont. Hokkaido Egyetem, 2012, 115-147 .  (Hozzáférés: 2014. április 23.) .
2. Yelezović G. Jedan a Prizren-kódex melletti orahovetsi nyelvjárásunkat figyelte // Délszláv filológus (XVIII. 1-4). - Belgrád: Szerb Jezik Intézet, Szerb Tudományos Akadémia, 1948. - S. 135-139 . .