Róma kerületei

Róma körzetekre való felosztása az ókori Róma idejére nyúlik vissza . Az első régiókra való felosztást a Kr. e. 6. századból ismerjük. e. A modern olasz "körzet" ( olaszul:  rione ) kifejezés a vulgáris latinból ( latinul:  regio ) származik, és a középkor óta használják Róma történelmi központjának egyes részeire. A város kerületeinek száma többször változott. Róma jelenleg 22 körzetre oszlik .

Ókori Róma

Az első ismert kerületekre való felosztást Severius Tullius vezette be a Kr. e. 6. században. e. Ezután Rómát a pomeriumon belül 4 régióra ( lat.  regiones ) osztották fel .

Nem. Név Eredeti terep
egy Suburan Suburana Caelius
2 Esquiline Esquilina Esquiline
3 Collinsky Collina Quirinal és Viminal
négy nádor Palatina Palatinus és Velia

Sem a Capitolium nem szerepelt ebben a közigazgatási felosztásban , talán azért, mert külön védelmi településnek és nyilvános vallási központnak tekintették, sem Aventinust , amely akkor a pomeriumon kívül volt. Augustus császár alatt Kr. e . 7-ben. e. annak érdekében, hogy Róma összes lakott területét teljes mértékben magába foglalja , a város kerületeinek számát négyről tizennégyre emelték. A 14 körzetből csak egy (Transtiberim) található a Tiberis jobb partján .

Nem. Név Térkép
egy Porta Capena
2 II Caelimontium
3 III Isis et Serapis
négy IV Templum Pacis
5 V Esquiliae
6 VI Alta Semita
7 VII Via Lata
nyolc VIII Forum Romanum
9 IX Circus Flaminius
tíz X Palatium
tizenegy XI Circus Maximus
12 XII Piscina Publica
13 XIII Aventinus
tizennégy XIV Transtiberim

Rómának ez a 14 régióra való felosztása egészen a 7. századig tartott, amikor Rómát újra 7 régióra osztották [1] . A Római Birodalom bukásával és Róma hanyatlásával a hivatalos közigazgatási felosztás megszűnt.

Középkor

Csak a XII. században kezdett körvonalazódni egy új, 12 körzetre való felosztás, amely nem hatósági rendelettel, hanem a helyi lakosság konszenzusával jött létre. A kerületek határait és elnevezéseit a XIII. században határozták meg és rögzítették hivatalosan is. Trasteverével együtt 13. A középkorban a régiók közötti határok gyakran homályosak maradtak, hiszen csak a központjaik voltak lakva, a külterületek pedig elhagyatottak, nem volt szükség pontos határokra . A reneszánsz korban megkezdődött a város intenzív átszervezése. Az erődfalakon belül sok egykori pusztaság lakott volt. Megkezdődött az új utcák és szökőkutak építése. Egyértelmű adminisztratív felosztást kellett meghatározni. 1586- ban V. Sixtus pápa kiegészítette a város tervét Borgo tizennegyedik kerületével . Ez a felosztás a gyenge demográfiai növekedésnek köszönhetően a XIX. századig gyakorlatilag változatlan maradt.

Új idő

A város 1798 -as francia megszállása idején Rómát 12 körzetre osztották:

Nem. Név Eredeti terep
egy Terme Terme Monty
2 Suburra Suburra Monty
3 Quirinale Quirinale Trevi
négy Pincio Pincio Oszlop
5 március Marte Campo Marzio
6 Bruto Bruto Ponte
7 Pompeo Pompeo Regola és Parione
nyolc Flaminio Flaminio Sant Eustaquio
9 Panteon Panteon Pigna és Sant'Angelo
tíz Campidoglio Campidoglio Campitelli és Ripa
tizenegy Gianicolo Gianicolo Trastevere
12 Vaticano Vaticano Borgo

Hamarosan a napóleoni Rómát 8 részre osztották, ezeket "bíróságoknak" ( olasz  giustizie ) nevezték:

Nem. Név Eredeti
egy Monty Monti
2 Trevi Trevi
3 Oszlop és Campo Marzio Colonna és Campo Marzio
négy Ponte és Borgo Ponte e Borgo
5 Parione és Regola Parione és Regola
6 Sant Eustaquio és Pigna Sant'Eustachio és Pigna
7 Campitelli , Sant'Angelo és Ripa Campitelli, Sant'Angelo és Ripa
nyolc Trastevere Trastevere

Az új felosztás fontos jellemzője volt, hogy minden utcára táblákat helyeztek el, amelyek jelezték, hogy az adott utca melyik kerülethez tartozik. A kerületek ebben a formában maradtak meg Olaszország egyesüléséig.

Egyesült Olaszország

Olaszország egyesítése és a főváros 1871-es Rómához való átadása után intenzív urbanizáció indult meg az Aurelianus-falon belül és kívül egyaránt . A várost ismét 14 körzetre osztották, amelyekhez 1874 - ben hozzáadták a korábban Montihoz tartozó Esquilinót . A 20. század elején a kerületek modern formákat és elnevezéseket kapnak. Számuk fokozatosan növekszik, és az 1920-as évekre eléri a modern 22-t. Ezzel egy időben a város közigazgatási felosztását az Aurelianus-falon kívül emelt negyedek ( olasz quartieri ) egészítették ki. Prati lett Róma utolsó kerülete, és Borgo mellett az egyetlen, amely kívül esik az Aurelianus-falon, és nem szerepel teljesen az I. önkormányzatban.  

Címer Szám Név Eredeti Népesség [2] Terület (km²) Népsűrűség (fő/km²) megye Térkép
R.I Monty Monti 14 381 1.6508 8711.53 Önkormányzat I
R.II Trevi Trevi 3279 0,5503 5958.57 Önkormányzat I
R.III Oszlop Colonna 2703 0,2689 10,052.06 Önkormányzat I
R. IV Campo Marzio Campo Marzio 7214 0,8817 8181.92 Önkormányzat I
R.V Ponte Ponte 4535 0,3189 14 220,76 Önkormányzat I
R. VI Parione Parione 3233 0,1938 16 682,15 Önkormányzat I
R.VII Regola Regola 3974 0,3189 12 461,59 Önkormányzat I
R. VIII Sant Eustaquio Sant'Eustachio 2450 0,1688 14,514,22 Önkormányzat I
R. IX piña Pigna 10 490 0,2063 50,848,28 Önkormányzat I
R.X Campitelli Campitelli 693 0,5990 1156,93 Önkormányzat I
R.XI sant angelo Sant'Angelo 1332 0,1376 9680.23 Önkormányzat I
R.XII Ripa Ripa 2919 0,8485 3440.19 Önkormányzat I
R.XIII Trastevere Trastevere 18 834 1.8008 10 458,69 Önkormányzat I
R. XIV Borgo Borgo 3499 0,4877 7174,49 Önkormányzat XVII
R.XV Esquilino Esquilino 22 748 1.5807 14,391,09 Önkormányzat I
R. XVI Ludovisi Ludovisi 2038 0,3251 6268,84 Önkormányzat I
R. XVII Sallustiano Sallustiano 2404 0,2614 9196,63 Önkormányzat I
R. XVIII Castro Pretorio Castro Pretorio 6499 1,0374 6264.7 Község I , Község III
R. XIX Celio Celio 3085 0,8254 3737.58 Önkormányzat I
R.XX Testaccio testaccio 8530 0,6628 12,869,64 Önkormányzat I
R. XXI San Saba San Saba 3657 1.1068 3304.12 Önkormányzat I
R. XXII Prati Prati 17 427 1,2743 13,675,74 Önkormányzat XVII
Teljes: 145 924

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Platner, Samuel Ball; Ashby, Thomas. Regiones_Quattuordecim  (angol) . Az ókori Róma topográfiai szótára . Bill Thayer webhelye.
  2. ↑ Forrás: demo.istat.it (2009).

Irodalom

Linkek

  Róma kerületei
Róma közigazgatási felosztása Róma kerületei Róma külvárosai Róma zónái Róma negyedei