Madárparlament (vers)

Bird's Parliament ( eng.  Parlement of Foules , az angol  "Parlament of Fowls", "Parlement of Birddes", "Assembly of Fowls", "Assemble of Foules" és "The Parliament of Birds" egyéb nevei – angol költemény költő Geoffrey Chaucer , amely 699 sorból áll. A vers a látomás műfajában , királyi versszakban szólal meg . Először vezeti be azt az elképzelést, hogy a Valentin - nap minden szerelmes számára különleges nap [1] .

Tartalom

A vers azzal kezdődik, hogy a narrátor felolvassa Cicero Scipio álmát, abban a reményben, hogy " sokat olvas ". Amikor álomba merül, megjelenik Scipio Africanus , és elvezeti az égi szférákon keresztül a Vénusz templomához , ahol a kapun meglátják a „ Lépj be és ízlelgesd meg a kegyelmet ” felszólítást és egy figyelmeztetést:

„A semón átfolyó patak annyira tisztátalan, hogy a
halak is elpusztulnak a sáros vizekben.
Ó, csak futva tudnál megmenekülni!
( Utalás Dante Alighieri " Isteni színjáték " soraira  - "Hagyj fel minden reményt, mindenki, aki ide belép!")

A narrátor áthalad a Vénusz komor templomán, ahol a végzetre ítélt szerelmesek frízei vannak, és belemerül a ragyogó napfénybe, ahol a természet parlamentet hív össze , ahol minden madár kiválasztja a párját. Három magas rangú sólymasas versengett a sas figyelméért, míg az alsóbb osztályok madarai mulatságos parlamenti vitákban kezdtek haragudni és vitatkozni, és végül maga a Természet is kénytelen volt abbahagyni a találkozót. A három sas közül egyik sem járt sikerrel, és a sas könyörgött a Természetnek, hogy halasszák a választását a következő évre (mivel a nőstény madarak életük első évében válnak ivaréretté, a hímek pedig csak a második évben). A természet az úrnőként tevékenykedő és a választás vagy nem választás jogát adva elismeri a szabad akaratot , amely végső soron a vers kulcstémájaként jelenik meg, mint a közjó. Ennek ellenére a természet párokra osztja a madarakat. A narrátor látomása a nyár közeledtét dicsérő dallal zárul. Az álmodozó felébred, még mindig elégedetlen, és visszatér a könyveihez, abban a reményben, hogy megtalálja, amit keres.

Kéziratok

Összesen mintegy 50 kéziratot őriztek meg a versből:

• British Library Harley 7333
• Cambridge University Library Gg. IV.27
• Cambridge University Library Ff. I.6 (Findern)
• Cambridge University Library Hh.IV.12 (nem teljes)
• Pepys 2006, Magdalene College, Cambridge
• Trinity College, Cambridge R.3.19
• Bodleian Library, Arch. Selden B.24
• Bodleian Library, Laud Misc. 416
• Bodleian Könyvtár, Fairfax 16
• Bodleian Library, Bodley 638
• Bodleian Library, Tanner 346
• Bodleian Könyvtár, Digby 181
• Utca. John's College, Oxford, J LVII
• Longleat 258, Longleat House, Warminster, Wilts

William Caxton 1478 -as nyomtatott szövege azért is mérvadó, mert Chaucer mára elveszettnek hitt kéziratának szövegét reprodukálja. Ezeknek a tekintélyeknek a törzsét és genealógiáját John Koch tanulmányozta 1881 -ben , majd 1902-ben Eleanor Prescott Hammond folytatta, aki két A és B csoportra osztotta őket (az utolsó ötből lett MMS), bár a törzs egyáltalán nem végleges.

Geoffrey Chaucer versének hitelességéhez nem fér kétség, hiszen ő maga kétszer is elmondja műveiben:

• Először a Bevezetőben (prológus) " Példamutató nők legendái "": [2] " Úgy gondolom, hogy olyan könyvet írt, amely felülmúlja a Dicsőség Házát, és egyformán a Blanca hercegnő halálát és a Madarak Parlamentjét. "
• A második tippet Chaucer következtetése ( lat.  Preces de Chauseres ) tartalmazza a Canterbury Tales -ben : [3] „ Alázatosan kérlek tehát, az Úr irgalma érdekében, imádkozz értem, hogy az Úr irgalmazzon. rajtam, és bocsásd meg a hibáimat, és különösen a fordításaimat és az élet forgatagának éneklését, amelyre most úgy emlékszem, mint elválás, valahogy Troilus könyve, egyben a dicsőség könyve, a Huszonöt hölgy könyve, a könyv a hercegnőről, a Valentin-napi könyvről és a Madárparlamentről, a Canterbury-történetekről, mindazokról, amelyek tele vannak bűnnel, az Oroszlán könyve és sok más könyv, amelyre emlékeztem és emlékezhetnék, valamint sok dal és kéjes le , melynek bűnét Krisztus bocsássa meg nekem kimondhatatlan irgalmában .

A legnehezebb az ismerkedés kérdése. A vers korai kutatói egészen a 20. század első évtizedeiig a szöveg különféle értelmezéseire támaszkodtak – összehasonlítva a sasok nőstényért vívott harcát az azonos évek királyi eljegyzéseivel –, hogy kitalálják a vers kompozícióját. Fred Norris Robinsonmegjegyezte, hogy " ha az allegorizmus elméletét a parlamentben elvetik , akkor a vers 1381-1382 körüli datálására szolgáló fő bizonyítékok általában összeomlanak ." [4] A későbbi kritikák tárgyilagosabbá váltak a vers 1382 -es időzítésének okaival kapcsolatban , ami a mű 117-118. sorába ágyazódik: „ Tényleg, láttalak észak-északnyugaton / Mikor elképzeltem, mit erről írna . John Matthews Manleyezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Vénusz soha nem található " észak-északnyugaton... de érthető, hogy északon éri el szélső pontját ". Megjegyzi, hogy hasonló jelenséggel 1374 , 1382 és 1390 májusában lehetett találkozni [5] .

A harmadik dátumot könnyen el lehet vetni, hiszen tudjuk, hogy a verset már a „Példamutató nők legendái” prológusában is megírták. Derek Stanley Brewerazzal érvel, hogy az 1374 -gyel ellentétben az 1382 -es dátum megfelelőbb a vers kompozíciójához, mivel ugyanebben az időszakban (1373-85) Chaucer számos más művet is írt, köztük A dicsőség házát, amely minden tekintetben úgy tűnik, korábban íródott, mint a Madár Országgyűlés": " Valószínű, ha nem is biztos, hogy az országgyűlés [írásának] dátuma 1382 májusa , és Valentin napra , 1382. február 14- re fejeződött be. " [6]

Jegyzetek

1. ↑ Oruch, 1981 .Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Felmérések a Szentpétervár középkori hagyományáról. Valentine, hogy megállapítsa a szent Chaucer előtti megértésének „valószínű állapotát”, és megmagyarázza Chaucer kapcsolatát a szerelmi költészettel és a tavaszszal. Mivel semmilyen koherens hagyomány nem előzte meg Chaucert, és mivel kortársai követték a példáját, valószínűnek tűnik, hogy Chaucer "ebben az esetben az eredeti mítoszteremtő", amely az általunk ismert Valentin-napi hagyományt fejleszti. Idézet a Chaucerrel és munkásságával kapcsolatos szakirodalmi áttekintésből, a San Antonio-i Texasi Egyetem (Texas, USA) Liberal and Fine Arts College of Liberal and Fine Arts honlapján http://colfa.utsa.edu/chaucer/ec23. html , p. 534.
2. ↑ Benson, 2008 , p. 328, 600.
3. ↑ Chaucer, 2007 , p. 711-712.
4. ↑ Robinson, 1957 , p. 791.
5. ↑ Manly, 1913, p. 279-290.
6. ↑ Brewer, 1960 , p. 104.

Irodalom

• Chaucer J. Canterbury mesék / Per. angolról. I. A. Kashkina , O. B. Rumera , T. B. Popova; előszó, jegyzet I. A. Kashkina; add hozzá. megjegyezni. T. B. Popova. — M .: Eksmo , 2007. — 768 p. — ( A világirodalom könyvtára ). - 5000 példány.  — ISBN 978-5-699-24418-8 .

• Geoffrey Chaucer. A foulysi parlament / Szerk. Derek Brewer. – London: Nelson, 1960.
• Oruch, Jack B. St. Valentin, Chaucer és tavasz februárban  // Speculum . - Cambridge University Press , 1981. - Vol. 56.—P. 534–565.
• The Riverside Chaucer / Larry D. Benson (szerk.). - 3. - Oxford: Oxford University Press , 2008. - ISBN 978-0-19-955209-2 .
• Geoffrey Chaucer művei / szerk. FN Robinson. – Boston: Houghton Mifflin, 1957.

Orosz nyelvű fordítások

• Chaucer J. A könyv a királynőről. Madárparlament / Per. angolból, előszó és komm. S. A. Alekszandrovszkij . — M .: Idő , 2004. — 224 p. - (Diadalmak). — ISBN 5-94117-146-3 .

Linkek

• Fowles parlamentje
• Geoffrey Chaucer. Madárparlament. Szergej Alekszandrovszkij fordítása

Szótárak és enciklopédiák	Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 15578856x GND : 4210562-6 J9U : 987007583364505171 LCCN : n90681991 SUDOC : 084138327 VIAF : 199024968 World Cat VIAF : 199024968