Pszichológiai kor

A pszichológiai kor  az a képesség, hogy felismerjük a belső „én”-t a körülötte lévő világban [1] , ezt a korabeli ember szubjektív érzései, cselekedetei és viselkedése határozzák meg. A pszichológiai életkor nem feltétlenül esik egybe az időrendivel. Például a fiatalabb tinédzserek úgy érzik és úgy viselkednek, mint az idősebbek. Azok az idősek, akik folyékonyan beszélnek számítógéppel és mobiltelefonnal, és akik ragaszkodnak a liberális nézetekhez, és fiatalkori ruhákat viselnek, pszichológiai életkoruk kisebb, mint kronologikus [2] .

A pszichológiai életkor azt jelzi, hogy az ember mennyire volt képes alkalmazkodni a környezethez.

A pszichés kor jellemzői:

Daniil Borisovich Elkonin szovjet pszichológus a mentális fejlődés periodizálásában azt javasolta, hogy az egyes pszichológiai korokat ilyen kritériumok alapján vegyék figyelembe: a fejlődés társadalmi helyzete, a fejlődés fő daganatai és a tevékenység vezető típusa . Ugyanakkor fel kell mérni a tevékenység teljes szerkezetét a megfelelő életkorban, és elemezni kell, hogy ez az adott típusú tevékenység miért vezet [4] .

A pszichológiai életkor megmutatja, hogy az ember mennyire tud alkalmazkodni a környezethez. Ez a fogalom magában foglalja az intellektuális képességeket , a szociális kapcsolatokat, a tanulási képességet, az érzelmi stabilitást, valamint néhány pszichológiai tulajdonságot, mint például az anyagi és társadalmi függetlenséget, a jellem erejét, a döntéshozatali képességet és az értük való felelősséget, az empátiát , az őszinteséget . ] .

Az életkor fogalmában többféle reprezentáció található, például fizikai, szociális, pedagógiai, kronológiai stb. E fogalmak határai legtöbbször feltételesek. Az ember pszichológiai tudatosságának ezt a kategóriáját kevesen tanulmányozták, de nagy jelentőséggel bír, mert a pszichológiai területen kívül az ember pszichológiai időben is él [6] .

A pszichológiai életkor mértékét nemcsak az határozza meg, hogy egy személy mennyire érzi magát fiatalnak vagy idősnek, hanem az élet érzelmi, intellektuális összetevője is. Minden egyénnek megvan a saját életkorszámítási mérőszáma, mint például V. V. Ivanova „A személyiség öntudatának általános kérdései” című könyvében található, egyes embereket az aktív természet szakaszai szerint számítanak ki: gyermekkor - iskola előtt , iskola, katonaság, felvételi egyetemre stb - fiatalság, munkába járás érettség. Vannak, akik úgy számolnak, hogy jelentős emberekkel találkoznak, megházasodnak, gyermeket szülnek, vagy a személyes növekedés és a képességek elsajátításának dinamikája alapján. Számos példa van arra, hogy a biológiai kor elveszti erejét a pszichológiai kor előtt, és egy 60 éves úgy érzi, hogy egy 30 éves, ennek megfelelően viselkedik a társadalomban, öltözködik stb. [7] .

Az életkor szubjektív érzése nagymértékben függ a temperamentumtól, az életmódtól, attól, hogy az ember hogyan töltötte fiatalságát és érettségét. A környező emberek érzik, milyen kornak érzi magát az ember, és ugyanúgy bánnak vele, ami tovább erősíti a tudatosságot.

Kutatás

Jevgenyij Golovakha és Alekszandr Kronnik tudósok kísérletet végeztek pszichológiai életkoruk meghatározására, a tesztelésben 83 fő, 21 és 44 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkező személy vett részt, a vizsgálat eredményei szerint minden negyedik embernek hasonló, ill. közel volt az útlevél korához. A. A. Kronnik egy tanulmányt is végzett azon az állításon alapulva, hogy azok, akik nem jutottak el társaikkal azonos társadalmi pozícióba, sokkal fiatalabbnak érzik magukat. 23-25 ​​évesek önértékelését vizsgáltuk, 2 csoportra osztva őket a házasság megléte és hiánya szerint. Az egyedülállók fiatalabbnak, a második csoport pedig idősebbnek vagy életkoruknak megfelelően érezte magát [7] .

Jegyzetek

  1. Fejlődéslélektan és fejlődéslélektan: tankönyv és műhely az alkalmazott alapképzéshez / L. A. Golovei [et al.]; L. A. Golovey főszerkesztője alatt. — 2. kiadás, javítva. - Moszkva: Yurayt Kiadó, 2019. - 413 p. - (Felsőoktatás). - ISBN 978-5-534-07004-0. - Szöveg: elektronikus // EBS Yurayt [webhely]. — URL: http://biblio-online.ru/bcode/445028 (hozzáférés dátuma: 2020.11.07.).
  2. Symons DK Psychological Age  //  Encyclopedia of Child Behavior and Development / Sam Goldstein, Jack A. Naglieri. – Boston, MA: Springer US, 2011. – P. 1180–1180 . - ISBN 978-0-387-77579-1 , 978-0-387-79061-9 . - doi : 10.1007/978-0-387-79061-9_2298 .
  3. Sorokoumova, E. A. Fejlődéslélektan: tankönyv a középfokú szakképzés számára / E. A. Sorokoumova. — 2. kiadás, javítva. és további - Moszkva: Yurayt Kiadó, 2020. - 227 p. - (Szakmai oktatás). - ISBN 978-5-534-04323-5. - Szöveg: elektronikus // EBS Yurayt [webhely]. — URL: http://biblio-online.ru/bcode/453636
  4. Obukhova L. F. Gyermekpszichológia: elméletek, tények, problémák. — 3. kiadás, sztereotip. - M .: Trivola, 1998. - 352 p.
  5. Sorokoumova, E. A. Fejlődéslélektan: tankönyv egyetemeknek / E. A. Sorokoumova. — 2. kiadás, javítva. és további - Moszkva: Yurayt Kiadó, 2020. - 227 p. - (Felsőoktatás). - ISBN 978-5-534-04322-8. - Szöveg: elektronikus // EBS Yurayt [webhely]. — URL: http://biblio-online.ru/bcode/453539
  6. Kronik A. A., Golovakha E. I. A személyiség pszichológiai kora.//A személyiség pszichológiája a hazai pszichológusok munkáiban. - Szentpétervár: "Piter" kiadó, 2000. ("Olvasó a pszichológiában" sorozat), 246-255.
  7. ↑ 1 2 Antipina I.Yu. Pszichológiai életkor, mint egy személyes erőforrás tükörképe  // Bulletin of the Southern Federal University. Műszaki tudomány. - 2006. - T. 69 , sz. 14 . — ISSN 1999-9429 . Az eredetiből archiválva : 2020. július 15.