Előtag , előtag ( lat. praefixus ) - a szó jelentős része, amely a gyöke előtt áll és kiegészíti vagy megváltoztatja a szó jelentését.
Az előtagokat sok nyelven használják, és gyakran elöljárószavakból származnak , ezért ugyanolyan (vagy közeli) jelentésük van, mint a megfelelő elöljárószó.
Az orosz nyelv előtagjai három csoportra oszthatók.
Az első csoport előtagjait mindig ugyanúgy írjuk, függetlenül a következő morfémától. Ezek az előtagok: in- (be-), vzo-, out-, inside-, voz-, you-, up to-, ezh-, for-, zako-, iso-, under-, k-, some- , ku -, inter- (inter-, between-), on-, over- (kell-), nai-, not-, under-, sem-, low-, o-, ob- (obo-), kb. -, from- (oto-), pa-, re-, po-, under- (podo-), póz-, után-, pr-, elő- (elő-, elő-), pro-, ellen-, disz- , s- (társ-), szuper-, között-, su-, tre-, y-.
A második csoport előtagjai - minden З -ra és С-re végződő előtag (kivéve az s- előtagot ), amelyeket magánhangzók , zöngés mássalhangzók és [th]-tól З-ig, más esetekben ( süket mássalhangzók előtt ) С-ig írnak: nélkül - / démon -, vz- / nap-, voz- / voz-, from- / is-, niz- / nis-, obez- / obes-, times- / ras-, roses- / harmat-, through- / át- ( át- / át-).
A harmadik csoporthoz kapcsolódó előtagok : pre- és pre- .
Az orosz iskolai hagyományban az előtagot a felette lévő ¬ szimbólum jelzi.
A. I. Kuznetsova és T. F. Efremova "Dictionary of Russian morphemes" című művében összesen 66 előtagot adnak meg (ebből 10 előtagot váltakozó z / s mássalhangzókkal ) [1] .
| Morfémák | |
|---|---|
| Morfológia | |
|---|---|
| Alapfogalmak |
|
| Személyiségek | |
| Kapcsolódó témák | |
| Nyelvtani kategóriák |
|
| |