A szerzők jogai a szerzői jogi törvény részét képezik . A kifejezés közvetlenül a francia droit d'auteur ( német Urheberrecht ) szóból származik, és gyakran használják a szerzői joggal kapcsolatban . A szerzők jogait nemzetközi szinten az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló Berni egyezmény és más hasonló egyezmények védik. A "szerző" szót nagyon tág értelemben használjuk, ugyanez vonatkozik a zeneszerzőkre, festőkre, szobrászokra és építészekre is: általában a szerző az a személy, akinek kreativitása kulcsfontosságú tényezővé vált bármely mű létrehozásában, és általában a meghatározásban. nagyon eltérőek a különböző országokban.
A szerzők jogai két összetevőből állnak: a gazdasági jogok és a szerző erkölcsi összetevői. A gazdasági jogok olyan tulajdonjogok, amelyek időben korlátozottak, és amelyeket a szerző más tulajdonhoz hasonlóan átruházhat másokra (bár sok ország előírja, hogy az átruházásnak írásbeli szerződés formájában kell történnie). Ennek célja, hogy a szerző vagy a tulajdonos legálisan pénzügyi haszonra tegyen szert, valamint joga legyen a többszörözés és a művek bármilyen formában történő engedélyezésére (Berni Egyezmény 9. cikke) [1] . A drámai művek ( színművek stb.) szerzői jogosultak műveik nyilvános előadására is ( a Berni Egyezmény 11. cikke ).
A szerző személyes nem vagyoni jogainak védelme azon az elgondoláson alapul, hogy a kreativitás valamilyen módon a szerző személyiségének kifejeződése: személyes nem vagyoni jogok, ezért azok nem ruházhatók át másra, kivéve, ha a kreativitás a szerző személyiségének kifejeződését jelenti. végrendelet, a szerző halálának függvényében [2] . A jogok erkölcsi védelme országonként nagyon eltérő, de mindegyik magában foglalja azt a jogot, hogy valakit egy mű szerzőjeként ismerjenek el, valamint azt a jogot, hogy védelmet kapjanak minden olyan torzulástól, amely károsíthatja a tulajdont, a becsületet vagy a jó hírnevet (6a. cikk). Berni Egyezmény ) . Sok országban a szerző erkölcsi jogai örökérvényűek.
A személyes nem vagyoni jogok elválaszthatatlanok a szerző személyiségétől. Ezek tartalmazzák:
A tulajdonjogok (műhasználati jogok) a következőket foglalják magukban.
1. A sokszorosításhoz való jog, i.e. a mű vagy annak egy része egy vagy több példányának bármilyen tárgyi formában történő elkészítése csak a szerzővel kötött megállapodás alapján történik. E szabály alól számos kivétel van:
2. A mű másolatainak bármilyen módon történő terjesztésének joga (eladás, bérbeadás stb.).
3. A mű nyilvános előadásához való jog.
4. Közvetítési jog.
5. Fordítási jog.
6. A feldolgozáshoz való jog (rendezés, feldolgozás stb.).