Perchloril-fluorid

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. április 13-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 8 szerkesztést igényelnek .
Perchloril-fluorid
Tábornok
Szisztematikus
név		 klór-trioxid-fluorid (VII).
Hagyományos nevek perklór-fluorid
Chem. képlet FClO 3
Patkány. képlet FClO 3
Fizikai tulajdonságok
Állapot színtelen gáz
Moláris tömeg 102,45 g/ mol
Sűrűség 1,4 g/cm³
Ionizációs energia 13,6 ± 0,1 eV [1]
Termikus tulajdonságok
Hőfok
 •  olvadás -147,8 °C
 •  forralás -46,7 °C
Kritikus pont  
 • hőfok 95°C
Gőznyomás 10,5 ± 0,1 atm [1]
Kémiai tulajdonságok
Oldhatóság
 • vízben 0,06 g/100 ml
Osztályozás
Reg. CAS szám 7616-94-6
PubChem 24258
Reg. EINECS szám 231-526-0
MOSOLYOK   FCl(=O)(=O)=O
InChI   InChI=1S/ClFO3/c2-1(3,4)5XHFXMNZYIKFCPN-UHFFFAOYSA-N
RTECS SD1925000
ChemSpider 22680
Biztonság
Toxicitás átlagos
NFPA 704 NFPA 704 négyszínű gyémánt 2 3 3ÖKÖR
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve.
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A perklór -fluorid (klór(VII)-trioxid-fluorid) hétértékű klór oxigénnel és fluorral alkotott szervetlen vegyülete . Először Bode szerezte meg 1951-ben. Később, az OH-t perklórsavban F-re cserélve, Engelbrecht 1952-ben (folyékony hidrogén-fluoridban oldott nátrium-perklorát elektrolízisével) szerezte meg.

Getting

A fluor reakciója perklórsavval:

2F 2 + 4HClO4 → 4FClO 3 + 2H 2 O + O 2 ↑

Vagy kálium-perklorát reagáltatásával fluorszulfonsav és antimon(V)-fluorid keverékével szobahőmérsékleten:


Fizikai tulajdonságok

Színtelen, édeskés szagú gáz, vízben mérsékelten oldódik, hidrogén-fluoridban nem oldódik . Viszonylag könnyen cseppfolyósodik, körülbelül úgy, mint a klór vagy az ammónia – a telített gőznyomás 20 Celsius fokon körülbelül 10,5 atmoszféra. Mérsékelten mérgező. A gázok dielektromos állandója nagy .

A perklór-fluorid 400°C-ig termikusan stabil. 465°C felett elsőrendű bomláson megy keresztül, aktiválási energiája = 244 kJ mol-1.

Forráspont: -46,7 ° C

Olvadáspont: -152 °C

Az összes gáznemű anyag közül a perklór-fluoridnak van a legnagyobb ellenállása az elektromos áttöréssel szemben (30%-kal kisebb, mint az SF 6 -é ), ezért kiváló szigetelőként szolgálhat a nagyfeszültségű rendszerekben.

Párolgási hő: 19,339 kJ/mol

Kritikus nyomás: 53 atm

Sűrűség: 1,981 g/cm³ (-145°C)

Sűrűség: 1,782 g/cm³ (-73°C)

Viszkozitás: 0,55 centipoise

Az FClO 3 alacsony szobahőmérsékletű reakciókészséggel és nagyon nagy fajlagos tolóerővel rendelkezik, ezt a gázt alaposan tanulmányozták hajtógáz oxidálószerként (előnyös az N 2 O 2 -vel és a ClF 3 -mal szemben, mint N2H4, MeNNH2, LiH oxidálószere)

Nagyon alacsony dipólusmomentum = 0,023 D

Kinetikai szempontból a perklór-fluorid nagyon stabil, de mérsékelt termodinamikai instabilitás jellemzi:

Fajlagos képződésentalpia (gáz, 298°K) = -23,8 kJ mol-1

Gibbs-energia (gáz, 298°K) = +48,1 kJ mol-1

Kémiai tulajdonságok

Az oxidatív aktivitás normál körülmények között kicsi, de hevítés hatására gyorsan növekszik.

A vegyület hidrolízise 250-300 °C-on is lassú, és mennyiségileg csak tömény alkálifém-hidroxid oldat jelenlétében megy végbe zárt csőben, nagy nyomáson és 300 °C-on.

Tömény lúgoldattal perklorátra és fluoridra bomlik:

FClO 3 +KOH (tömény) →HF+KClO 4

FClO 3 +2NaOH (tömény) →NaClO 4 +NaF+H 2 O

A fémes Na és K csak 300 °C felett reagál vele:

2Na+FClO 3 → NaF+NaClO 3

Alkalmazás

Lágy fluorozószer a szerves kémiában. Rakéta-üzemanyag oxidálószereként javasolt.

Az FClO 3 enyhe fluorozószerként is működik reaktív metiléncsoportot tartalmazó vegyületeknél, például:


Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 http://www.cdc.gov/niosh/npg/npgd0490.html

Irodalom