Peking-Sanghaj nagysebességű vasút

Peking - Sanghaj
Vonal hossza:	1318 km
Teljes sebesség:	380 km/h
Egyezmények 0 Peking - Dél 59.5 Langfang Tiencsin – nyugati 131.4 Tiencsin - Dél 219.3 Cangzhou – nyugati 328 Dezhou - keleti híd a Sárga-folyón 419,5 Jinan – nyugati 462,7 Tai'an 533.2 Qufu – keleti 589.2 Tengzhou - keleti 625.3 Zaozhuang 688,7 Xuzhou – keleti 756.2 Suzhou (Anhui) - keleti 844.4 Benbu – déli Dingyuan 959.4 Chuzhou híd a jangce felett 1018.6 Nanjing - Dél 1083,7 Zhenjiang - déli 1111,85 Danyang – Észak 1144,8 Changzhou - északi 1201.2 Wuxi – keleti 1228 Suzhou (Jiangsu) - északi 1259,3 Kunshan - Dél 1302,9 Sanghaj – Hongqiao

A Peking–Sanghaj nagysebességű vasút  ( kínai trad. 京沪高速铁路, pinyin JīngHù GāoSù TiěLù ( JingHu GaoSu Telu ), szó szerinti fordítása a Peking–Sanghaj nagysebességű vasúti gyorsvasút ) hossza 1318 kilométer (819 mérföld) ). A vonal a Kínai Népköztársaság két fő gazdasági övezetét köti össze : a Bohai-öblöt és a Jangce-deltát [1] . A vonal építése 2008. április 18-án kezdődött [2] és 2010. november 15-én fejeződött be [3] [4] , a vonal hivatalos megnyitójára 2011. június 30-án került sor [5] [6] [7] .

A vasúti pálya fektetésekor 135 ezer munkást vontak be [8] . A vonal 21 városon halad át párhuzamosan a régi hagyományos Peking-Sanghaj vasútvonallal . A vonalon mindkét irányban kétirányú vonatok közlekednek [9] .

Ez az első vonal, amelynek maximális sebessége 380 km/h. Üzembe helyezéskor a vasútvonal a világ legnagyobb sebessége lett, előtte a 2009 decemberében átadott Vuhan-Kangcsou gyorsvasút kapott ilyen státuszt. A vonal végállomásai közötti távolság megállás nélküli megtételéhez szükséges idő 3 óra 58 perc [10] , az átlagsebesség pedig 329 km/h .

A Peking-Sanghaj nagysebességű vasút kis szakaszain megközelítőleg párhuzamos vonalakon külön helyközi vonalak vannak Sanghaj - Nanjing és Peking - Tiencsin .

Jellemzők

A vonalat a Beijing-Shanghai High-Speed ​​​​Railway Co., Ltd. építette. A projekt költsége 220,94 milliárd kínai jüan (körülbelül 33,29 milliárd USA dollár) volt [8] . A becsült éves utasforgalom csak egy irányban 80 millió fő, a napi utasforgalom 220 ezer fő, ami kétszerese a régi hagyományos vonalnak. Csúcsidőben a vonatok hárompercenként indulhatnak [9] . A vonalon 244 vasúti híd épült, beleértve a A Danyang és Kunshan városok közötti 164 kilométeres viadukt ( Danyang-Kunshan Viaduct ), amely a világ leghosszabbja lett [11] . A vonalon 22 alagút is épült, összesen 16,1 km hosszúságban. A vonal 1196 kilométer hosszan ballasztmentes technológiával épült .

A vonalon közlekedő vonatok gazdaságos sebessége 350 km/h, maximális sebessége 380 km/h. Az átlagsebesség Peking és Sanghaj között 330 km/h, és az utazási idő tíz óráról négyre csökkent [12] . A CTCS-3 vonatirányító rendszer 380 km/h sebességgel és háromperces mozgási időközönként figyeli a vonatok mozgását. A vonalon a CRH-380A sorozatú kínai vonatok közlekednek , a vonatok 16 kocsiból állnak. Az egyes szerelvények teljesítményfelvétele 16 MW, egy vonat maximális kapacitása 1050 utas, vagyis az egy utasra jutó energiafogyasztás átlagosan kevesebb, mint 80 kilowattóra .

Régi sor

A régi, szokásos Peking-Sanghaj vonalon erősen zsúfolt volt, a forgalom ezen az útvonalon az országos átlag négyszerese volt. Az új vonal üzembe helyezése lehetővé tette ezen az útvonalon az utasforgalom tehermentesítését és a teherforgalom elválasztását a személyforgalomtól. A teherforgalom miatt alakult ki a régi vonal torlódása, ami hátráltatta a vonallal szomszédos régiók gazdasági fejlődését. [8] [9] .

Lásd még

• Közlekedés a Kínai Népköztársaságban
• sanghaji maglev
• Wuhan-Guangzhou nagysebességű vasút
• Danyang-Kunshan viadukt

Jegyzetek

1. ↑ Peking-Sanghaj nagysebességű vonal, Kína . Letöltve: 2010. november 9. Az eredetiből archiválva : 2011. június 7.. (határozatlan)
2. ↑ Kína megkezdi a munkát a Peking-Sanghaj gyorsvasúton Archivált 2008. április 22. a Wayback Machine -nél
3. ↑ A Peking-Sanghaj nagysebességű vasút vágányfektetése befejeződött (a link nem érhető el) . Letöltve: 2010. november 20. Az eredetiből archiválva : 2016. április 13.. (határozatlan) 
4. ↑ A Peking-Sanghaj nagysebességű vasúti pálya a helyén, Kína Daily Reports . Letöltve: 2017. szeptember 30. Az eredetiből archiválva : 2010. november 19. (határozatlan)
5. ↑ Debütál a Peking-Sanghaj nagysebességű vonat (a link nem elérhető) . Hozzáférés dátuma: 2011. június 30. Az eredetiből archiválva : 2012. július 4.. (határozatlan) 
6. ↑ 2011年京沪高铁完工4小时两地直达. Letöltve: 2010. november 9. Az eredetiből archiválva : 2016. április 12.. (határozatlan)
7. ↑ 京沪高铁有望提前至明年7月前通车. Letöltve: 2010. november 9. Az eredetiből archiválva : 2016. április 12.. (határozatlan)
8. ↑ 1 2 3 Peking-Sanghaj vonat négy órát vesz igénybe . Letöltve: 2010. november 20. Az eredetiből archiválva : 2011. január 21.. (határozatlan)
9. ↑ 1 2 3 Vezessen át 21 várost öt óra alatt. . Letöltve: 2010. november 10. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.. (határozatlan)
10. ↑ 京沪高铁19日起铺轨 全程不到四小时(holt link) . Letöltve: 2010. november 9. Az eredetiből archiválva : 2011. július 23.. (határozatlan) 
11. ↑ 京沪高铁江苏江苏段90%是桥梁堪称"桥上铁" . Letöltve: 2010. november 10. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.. (határozatlan)
12. ↑ 京沪高速铁路系统优化研究 [Peking-Sanghaj nagysebességű vasúti rendszeroptimalizálási kutatás]. Kínai Vasúti Nyomda. p. 10. ISBN 978-7-113-09517-8 .