Pascalis, Costas

Kostas Paskalis
görög Κώστας Πασχάλης
alapinformációk
Születési dátum 1929. szeptember 1( 1929-09-01 )
Születési hely
Halál dátuma 2007. február 9. (77 évesen)( 2007-02-09 )
A halál helye
Ország  Görögország
Szakmák operaénekes, tanár, operaigazgató
Több éves tevékenység 1951-1995
énekhang bariton
Eszközök zongora
Műfajok opera

Kostas Paskalis ( görögül: Κώστας Πασχάλης ; 1929. szeptember 1., Levadia , Görögország  2007. február 9. , Athén , Görögország) görög operaénekes (bariton), a Verdioire legismertebb előadóművésze.

Életrajz

Kostas Paskalis 1929. szeptember 1-jén született a közép-görögországi Levadia kisvárosban , nem messze Delphitől , gyermek- és ifjúkorát Athénban töltötte. Az athéni Boldogasszony Angyali üdvözlet-székesegyház fiúkórusában énekelt . Apja kérésére beiratkozott az athéni konzervatóriumba , ahol kezdetben zongorát és zeneszerzést tanult, karmesternek szánta, majd énekleckéket vett fel. 1947-től a Görög Nemzeti Opera kórusában énekelt [1] . Ugyanebben a színházban 1951-ben debütált az énekes Verdi Rigoletto című operájának címszerepében [2] .

Az énekes 1958. október 6-án debütált a nemzetközi színtéren a Bécsi Állami Operaházban Renato szerepében Verdi Un Ballo in Mascherában (Giuseppe Zampieri, Birgit Nilsson , Jean Madeira is közreműködött az előadásban, dimitris Mitropoulos karmester ) [3] . Az énekes elmondása szerint a színházi fellépésre Viktor Vladarsky operaügynöktől kapott ajánlatot, aki Pascalist Orestesként hallotta Gluck Iphigeniájában Tauridában [1] . Később az énekesnő pályafutásának nagy része ehhez a színházhoz kötődött, aki 1958 és 1986 között 648 előadást énekelt itt (a legutóbbi 1986. május 20-án, Puccini Pillangómama című darabja, a Sharpless része ).

A sikeres bécsi debütálás után aktív nemzetközi énekesi karrier vette kezdetét. Számos híres színház és fesztivál előadásában vett részt: a Királyi Operaház, a Covent Garden (debütált 1969-ben Verdi Macbeth című művének címszerepében), a La Scala (debütált 1966-ban Valentine című részében Gounod Faustjában) ), Metropolitan Opera (debütált 1965-ben Don Carlos szerepében Verdi A végzet hatalmában), Bolsoj Theatre Liceo (debütált 1966-ban di Luna grófként Verdi Il trovatore című művében), Opera de Rome (debütált 1965-ben, mint Rodrigo di Posa Verdi Don Carlos című művében), San Francisco Opera (debütált 1970-ben Iago szerepében Verdi Otellójában), a Salzburgi Fesztivál (debütált 1966-ban Pentheusként a Henze "Bassarides"-ben), a Glyndebourne Fesztivál (debütált 1964-ben Verdi Macbeth című művének címszerepében), valamint színházak és csarnokok Firenzében, Berlinben, Münchenben, Dallasban, Houstonban, Frankfurtban, Párizsban, Hamburgban, New Orleansban, New Yorkban, Newportban, Barcelonában, Nápolyban és másokban.

Énekesi karrierje mellett operaelőadásokat is rendezett. 1988 és 1990 között a Görög Nemzeti Opera főigazgatója volt. Ugyanebben a színházban 1995. december 10-én lépett utoljára színpadra Verdi „Simon Boccanegra” című operájának címszerepében [2] .

A színpadról lelépése után fiatal operaénekeseket tanított Bécsben, mesterkurzusokat tartott, számos verseny zsűritagja volt (Maria Callas Grand Prix, P. I. Csajkovszkij-verseny ) [1] .

2007. február 9-én halt meg Athénban.

Család

Felesége: Marina Krylovichi (született 1942. június 11-én) román operaénekes (szoprán).

Gyermekei: Konstantin (született 1974), Alexandra (született 1976).

Kreativitás

Repertoár

Zeneszerző Opera A szállítmány
Raffaello de Banfield Alyssa Fiatal férfi
Ludwig van Beethoven Fidelio Első fogoly
Georges Bizet Carmen Morales
Escamillo
Benjamin Britten Álom egy nyári éjszakában Demetrius
Richard Wagner parszifal Grál lovag
Egon Welles Alcestis Herkules
Giuseppe Verdi Aida Amonasro
Álarcos bál Renato
Don Carlos Rodrigo di Pose
Macbeth Macbeth
Nabucco Nabucco
Othello Iago
Rigoletto Rigoletto
A sors ereje Don Carlos di Vargas
Simon Boccanegra Simon Boccanegra
Szicíliai vesperás Guy de Montfort
La Traviata Georges Germont
Trubadúr gróf di luna
falstaff Ford
Georg Friedrich Händel Julius Caesar Julius Caesar
Christoph Willibald Gluck Iphigenia Taurisban Orestes
Charles Gounod Faust Szerető
Umberto Giordano André Chenier Pierre Fleville
Charles Gerard
Gaetano Donizetti Lucrezia Borgia Don Alfonso
Ruggero Leoncavallo Pagliacci Tonio
Silvio
Piero Mascagni vidéki becsület Alfio
Claudio Monteverdi Poppea megkoronázása Ottó
Darius Millau szegény tengerész Tengerész barátja
Wolfgang Amadeus Mozart varázsfuvola Második pap
Negyedik pap
Don Juan Masetto
Don Giovanni
Idomeneo, Kréta királya Arbas
Amilcare Ponchielli Mona Lisa Barnaba
Giacomo Puccini Csehország Marseille
Madama Butterfly Sharpless
Manon Lesko Lesko
Sóvárgás Scarpia
Turandot ping
Gioacchino Rossini William Tell William Tell
sevillai borbély Figaro
Camille Saint-Saens Sámson és Delila Dagon főpapja
Hans Werner Henze bassaridae Pentheus
Pjotr ​​Csajkovszkij Eugene Onegin Eugene Onegin
Richard Strauss Ariadne Naxoson Paprikajancsi

Előadások a Görög Nemzeti Opera színpadán

premier dátuma Zeneszerző Opera Terület
1981. március 18 Giuseppe Verdi Macbeth "Olympia" színház
1982. július Giuseppe Verdi Trubadúr Herodes Atticus Odeonja
1988. február 7 Giuseppe Verdi Macbeth "Olympia" színház
1988. október Giuseppe Verdi Macbeth "Olympia" színház
1988. december Wolfgang Amadeus Mozart Don Juan "Olympia" színház
1995. december 3 Giuseppe Verdi Simon Boccanegra "Olympia" színház
1997. november 21 Giuseppe Verdi Nabucco "Olympia" színház
2001. január 28 Giuseppe Verdi Nabucco "Olympia" színház

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Boldog születésnapot Kostas Paskalis! A legendás görög bariton ma 77 éves, és nemrég Bettina Marával beszélgetett életéről és karrierjéről. (BM) . www.musicweb-international.com _ Letöltve: 2022. február 14. Az eredetiből archiválva : 2022. február 14..
  2. ↑ 1 2 Paskalis Kostas - Görög Nemzeti Opera . virtualmuseum.nationalopera.gr . Letöltve: 2022. február 14. Az eredetiből archiválva : 2022. február 14..
  3. "Un ballo in maschera" am 1958.10.06. | Spielplanarchiv der Wiener Staatsoper . archívum.wiener-staatsoper.at . Letöltve: 2022. február 14. Az eredetiből archiválva : 2022. február 14..

Linkek