Portál: Politika |
Finnország |
Cikk a Finnország |
Állapot
|
végrehajtó hatalom |
Törvényhozás |
Bírósági ág |
Közigazgatási felosztás |
Finn parlamenti választások ( 2003 ) _ _ _ _ _ _ A választások győztese az Anneli Jaatteenmäki vezette finn középcentrista párt lett , amely a választásokon megelőzte a Finn Szociáldemokrata Pártot (SDP) és a parlament legnagyobb pártjává vált. A választások a pártlistás d'Hondt módszer szerint, arányos képviselet mellett zajlottak , ahol minden választókerületben közvetlenül szavaztak egy-egy egyéni jelöltre, de minden szavazatot a győztes jelölt pártja is megkapott. Ez ismételten kritikát váltott ki néhány szavazó részéről, akik úgy gondolják, hogy szavazataikkal olyan jelölteket segítettek, akiket nem szeretnének hivatalban látni, mivel az azonos párt jelöltjei között különbségek vannak. Finnország azonban az ország parlamenti történetének legeleje óta – jelenlegi formájában 1950 óta – ezt a választási módszert alkalmazza, és bár a legtöbben elégedettek a jelenlegi rendszerrel, nem valószínű, hogy változni fog.
A 2003-ban megválasztott parlament a 2007-es parlamenti választásokig tartott.
Finnország tizenöt választókerületre oszlik. E körzetek határai a közigazgatási régióknak felelnek meg (egyes esetekben több régiót egyetlen választókerületbe vontak össze), kivéve, hogy Helsinki városa egy választókerület, és egyben az Uusimaa régió része is . Minden választókerület meghatározott számú képviselőt választ az ország parlamentjébe (Eduskunta), az adott választókerület lakosságának megfelelően. Az egyes választókerületek képviselőinek pontos száma a választások között változhat, ahogy Finnország lakosságának százalékos aránya változik, de a megválasztott képviselők összlétszáma mindig 200, ebből 199-et az anyaországból választanak. Az Åland-szigetek Autonóm Régiója különleges körzeti státuszt kapott, és mindig pontosan egy képviselője lesz, még akkor is, ha lakossága nem elég nagy ahhoz, hogy megfeleljen az ország választási törvényeinek (azonban az utóbbi időben pl. Például a 2003-as választásokon az Åland-szigetek lakossága valójában Finnország teljes lakosságának csaknem pontosan 0,5%-a, aminek nagysága különleges státusz nélkül is egy helyet ad ennek a megyének.
A parlamenti választásokon politikai pártok és választószövetségek jelöltjei vettek részt. Finnország minden 18. életévét betöltött állampolgárának jogában áll indulni a választásokon, kivéve a cselekvőképtelen személyeket és a hivatásos katonai személyzetet. Egy-egy párt vagy választási szövetség választókerületenként legfeljebb 14 jelöltet állíthatott, így választókerületenként 14 képviselőt lehet megválasztani.
A választás napján minden 18. életévét betöltött finn állampolgárnak joga van szavazni a választásokon, lakóhelyétől függetlenül. A választók összesen 4 220 951 főből álltak, akik közül 4 015 552-en Finnországban, 205 399-en pedig külföldön élnek.
A szállítmány | szavazatokat | % | Helyek | +/- |
---|---|---|---|---|
Finn központ | 689 391 | 24.69 | 55 | + 7 ▲ |
Finn Szociáldemokrata Párt | 683 223 | 24.47 | 53 | + 2 ▲ |
Nemzeti Koalíció | 517 904 | 18.55 | 40 | - 6 ▼ |
Baloldali Unió | 277 152 | 9.93 | 19 | - 1 ▼ |
Zöld Unió | 223 564 | 8.01 | tizennégy | + 3 ▲ |
Kereszténydemokraták | 148 987 | 5.34 | 7 | - 3 ▼ |
Svéd Néppárt | 128.824 | 4.61 | nyolc | - 3 ▼ |
Igaz finnek | 43 816 | 1.57 | 3 | + 2 ▲ |
Finn Kommunista Párt | 21 079 | 0,76 | 0 | 0 |
Az Alandok képviselője | 13 572 | 0,49 | egy | 0 ▬ |
Finnországban | Választások és népszavazások|
---|---|
parlamenti választások | |
Önkormányzati választások | |
elnökválasztás | |
Európai Parlamenti választások | |
népszavazások |