Bázikus hidroxidok
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2016. március 21-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzéshez
1 szerkesztés szükséges .
A bázikus hidroxidok olyan összetett anyagok, amelyek fématomokból vagy egy ammóniumionból és egy hidroxocsoportból (-OH) állnak, és vizes oldatban disszociálva OH - anionokat és kationokat képeznek . Az alap neve általában két szóból áll: a "hidroxid" szóból és a fém nevéből származási kisbetűben (vagy az "ammónium" szóból). A vízben jól oldódó bázisokat lúgoknak nevezzük .
Getting
- Egy erősen bázikus oxid vízzel való kölcsönhatása erős bázist vagy lúgot eredményez.
A gyengén bázikus és amfoter oxidok nem lépnek reakcióba vízzel, így a hozzájuk tartozó hidroxidokat ilyen módon nem lehet előállítani.
- Az alacsony aktivitású fémek hidroxidjait úgy állítják elő, hogy a megfelelő sók oldatához lúgot adnak. Mivel a gyengén bázikus hidroxidok vízben való oldhatósága nagyon alacsony, a hidroxid az oldatból zselatinos massza formájában kicsapódik.
![{\displaystyle {\mathsf {CuSO_{4}+2NaOH\ {\xrightarrow {}}\ Cu(OH)_{2}\downarrow +Na_{2}SO_{4))))](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/43da81a11ee3dbb7b3fd3f3d3a93940143e62fda)
- A bázist alkáli- vagy alkáliföldfém vízzel való reagáltatásával is előállíthatjuk.
![{\displaystyle {\mathsf {Ca+2H_{2}O\ {\xrightarrow {}}\ Ca(OH)_{2}+H_{2}\uparrow }}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/5c0177e2a6ff69602fe1d4fbb623c9279b50515a)
- Az alkálifém-hidroxidokat iparilag sók vizes oldatainak elektrolízisével állítják elő:
![{\displaystyle {\mathsf {2NaCl+2H_{2}O\ {\xrightarrow {e^{-}}}\ 2NaOH+H_{2}\uparrow +Cl_{2}\uparrow }}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/039c66fce356e9a2b5c85ca540f956aef72c6d1a)
- Néhány bázis cserereakciókkal nyerhető:
![{\displaystyle {\mathsf {Li_{2}SO_{4}+Ba(OH)_{2}\ {\xrightarrow {}}\ 2LiOH+BaSO_{4}\downarrow }}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/dd0f9c2902a411153b8af5085f679b263d2b6a5d)
- A fémbázisok a természetben ásványok formájában találhatók meg, például: hidrargillit Al (OH) 3 , brucit Mg (OH) 2 .
Osztályozás
Az alapítványokat számos szempont szerint osztályozzák.
- Vízben való oldhatóság alapján.
- Oldható bázisok ( lúgok ): lítium-hidroxid LiOH, nátrium-hidroxid NaOH, kálium-hidroxid KOH, bárium-hidroxid Ba (OH) 2 , stroncium-hidroxid Sr (OH) 2 , cézium-hidroxid CsOH, rubídium - hidroxid RbOH, tallium - hidroxid TlOH (, kalcium-hidroxid TlOH OH) 2
- Gyakorlatilag oldhatatlan bázisok: Mg (OH) 2 ,, Zn (OH) 2 , Cu (OH) 2 , Al (OH) 3 , Fe (OH) 3 , Be (OH) 2 .
- Egyéb bázisok: NH 3 H 2 O
Az oldható és oldhatatlan bázisokra való felosztás szinte teljesen egybeesik az erős és gyenge bázisokra, illetve fémek és átmeneti elemek hidroxidjaira való felosztással . Kivételt képez a lítium-hidroxid LiOH, amely vízben jól oldódik, de gyenge bázis.
- A molekulában
lévő hidroxilcsoportok számával .
- A volatilitás szerint.
- Illékony: NH 3 , CH 3 -NH 2
- Nem illékony: lúgok, oldhatatlan bázisok.
- A stabilitás érdekében.
- Az elektrolitikus disszociáció mértéke szerint .
- Erős (α > 30%): lúgok.
- Gyenge (α < 3%): oldhatatlan bázisok.
- Oxigén jelenlétével.
- Csatlakozás típusa szerint:
- Szervetlen bázisok: egy vagy több -OH csoportot tartalmaznak.
- Szerves bázisok: szerves vegyületek, amelyek proton akceptorok : aminok , amidinek és egyéb vegyületek.
Nómenklatúra
Az IUPAC nómenklatúrában az -OH csoportokat tartalmazó szervetlen vegyületeket hidroxidoknak nevezik . Példák a hidroxidok szisztematikus elnevezésére:
- NaOH - nátrium-hidroxid
- TlOH - tallium(I)-hidroxid
- Fe (OH) 2 - vas (II) hidroxid
Ha a vegyület egyidejűleg tartalmaz oxid- és hidroxid-anionokat, akkor a nevekben numerikus előtagokat használunk :
- TiO (OH) 2 - titán-dihidroxid
- MoO (OH) 3 - molibdén-trihidroxid
Az O(OH) csoportot tartalmazó vegyületek esetében a hagyományos neveket meta- előtaggal használjuk :
- AlO(OH) - alumínium-metahidroxid
- CrO(OH) - króm-metahidroxid
Határozatlan számú vízmolekulával hidratált oxidok esetében, például Tl 2 O 3 • n H 2 O, elfogadhatatlan az olyan képletek írása, mint a Tl(OH) 3 . Az ilyen vegyületek hidroxidok elnevezése szintén nem javasolt . Példák a címekre:
- Tl 2 O 3 • n H 2 O - tallium(III)-oxid-polihidrát
- MnO 2 • n H 2 O - mangán (IV) oxid polihidrát
Különösen figyelemre méltó az NH 3 •H 2 O vegyület, amelyet korábban NH 4 OH-nak írtak, és amely vizes oldatokban bázis tulajdonságait mutatja. Ezt és a hasonló vegyületeket hidrátnak kell nevezni :
Kémiai tulajdonságok
- Vizes oldatokban a bázisok disszociálnak, ami megváltoztatja az ionegyensúlyt:
ez a változás néhány sav-bázis indikátor színében jelenik meg :
- A savval való kölcsönhatás során semlegesítési reakció lép fel, és só és víz képződik:
![{\displaystyle {\mathsf {NaOH+HCl\ {\xrightarrow {}}\ NaCl+H_{2}O}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/b7cefc587a4de4f32f94d8b4252babd8ddee69b9)
Megjegyzés: A reakció nem megy végbe, ha a sav és a bázis is gyenge .
- Feleslegben lévő sav vagy bázis esetén a semlegesítési reakció nem megy végére, és savas vagy bázikus sók képződnek:
- Az amfoter bázisok lúgokkal reagálva hidroxo-komplexeket képezhetnek:
- A bázisok savas vagy amfoter oxidokkal reagálva sókat képeznek:
- A bázisok cserereakciókba lépnek (reagálnak sóoldatokkal):
- A gyenge és oldhatatlan bázisok hevítés hatására oxiddá és vízzé bomlanak:
![{\displaystyle {\mathsf {Cu(OH)_{2}\ {\xrightarrow {T))\ CuO+H_{2}O))}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/551d78ded4e9bd874b9b9d1bc7ab3fd5641e5b0e)
Egyes bázisok (Cu(I), Ag, Au(I)) még szobahőmérsékleten is lebomlanak.
Lásd még
Irodalom
- Chemical Encyclopedia / Szerk.: Knunyants I.L. és mások - M . : Szovjet Enciklopédia, 1988. - T. 1. - 623 p.
- Chemical Encyclopedia / Szerk.: Knunyants I.L. és mások - M . : Szovjet Enciklopédia, 1992. - T. 3. - 639 p. - ISBN 5-82270-039-8 .
- Lidin R.A. stb. A szervetlen anyagok nómenklatúrája. - M. : KolosS, 2006. - 95 p. — ISBN 5-9532-0446-9 .