| Orochonok (Orochons) Transbaikalia északi részének nomádjai, 1900-as évek | |
|---|---|
| népesség | 8,65 ezer (2010) |
| áttelepítés | Kína : Heilongjiang , Belső-Mongólia |
| Nyelv | Orochon ( Evenki nyelv ) |
| Vallás | Buddhizmus , sámánizmus , animizmus , ősimádat |
| Rokon népek | Evenk és más tunguz népek |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Az orochonok , orochenek ( kínaiul: 鄂伦春族, pinyin : èlúnchūn zú) egy tunguz-mandzsu nép Kínában . Az Orochen önnevet a Qing-dinasztia korai időszakának történelmi évkönyvei említik .
Az orochonok a Nagy- és Kis-Khingan régiókban élnek, Heilongjiang tartományban és Kína Belső-Mongóliájában , főként Hulun-Buir városi körzetében (korábbi autonóm aimag) élnek , ahol az orokoni autonóm khoshunt hozták létre számukra . 1] .
A Kínai Népköztársaság Orochonjainak kompakt lakóhelyeinek részletes térképét az Amur Állami Egyetem Idegennyelvi Tanszéke készítette [2] . A Heilongjiang tartomány orochonjainak etnikai települései közé tartozik Shibajan, Baina (a tartomány északi részén), Xingsheng, Xin'e, Xinxing (a tartomány déli részén). Az Orochon Autonóm Khoshun területén az orokonok Tojamin, Guli, Ulubute, Nomin, Namu falvakban, valamint Khoshun fővárosában, Alihe városában élnek [3] .
Az orokon nyelv Evenki nyelv (keleti dialektus), a tungus nyelvág tungus -mandzsu nyelvcsoportjának altáji nyelvcsaládjába tartozik. Az utóbbi időben a kínai nyelv és a kínai írás elterjedt az orochonok körében (Reshetov 1998: 401). Egyes tudósok független státuszt tulajdonítanak a Kínai Népköztársaság orochonjai nyelvének, mivel azt a Kínai Népköztársaság evenk-szolonjai nyelvétől eltérő nyelvnek tartják [4] .
Han Yufen és Meng Shuxian szerint a Kínai Népköztársaság északkeleti részén élő összes orochon három csoportra osztható: Kumarchenekre (Heihe városától északra élnek), Birarchenekre (Heihe városától délre élnek) és tulajdonképpeni orochonokra. az Orochon Autonóm Khoshun területén élnek). Mindhárom csoport egyetlen etnikai csoportba sorolja magát, és „Bi orochen méh”-ként mutatja be magát a beszélgetőpartnernek. A Kumarchenek, Birarchens és Orochhonok nyelve nem homogén, és nyelvjárási eltéréseket mutat. A szerzők azonosítják a kínai Belső-Mongólia Orochon Autonóm Khoshun (Tojamin, Guli, Ulubute, Nomin, Namu falvak), a nagy-khingan (Sibadzsan, Baina falvak) és a kisebbik dialektusait. Khingan (Xingsheng, Xinye, Xinxing) a kínai Heilongjiang tartományból [4] .
Az Amuri Állami Egyetem Idegen Nyelvek Tanszékének vezetője, O. N. Morozova szerint az amuri evenek szoros rokonságban állnak a kínai orochonokkal, megértik egymást [5] . Az Orosz Alapkutatási Alapítvány pénzügyi támogatásának köszönhetően az "Evenki nyelv beszédkorpusa (jegyzetekkel)" projekt keretében (17-04-12004c támogatási szám) [6] , egy tudóscsoport Amur államból Az egyetem egyedülálló lehetőséget kapott arra, hogy nyelvi expedíciókat hajtson végre az Amur-vidéki evenkeihez (RF) és a Heilongjiang tartomány Orochonjaihoz, valamint Belső-Mongóliába (KNK). Nyelvi expedíciókat végeztek (öt Evenki és két Orochon kompakt településre) az Amur-vidék kis bennszülött lakosságának hangzó eltűnő beszédének korpusz erőforrásának dokumentálása, leírása és nyelvi összetevőinek létrehozása érdekében (a közelgő trendben). A világ bennszülött nyelveinek nemzetközi 2019). A veszélyeztetett nyelvekről szóló korpuszok [7] felhívják a figyelmet az ilyen nyelvek elvesztésének akut problémájára, valamint e nyelvek megőrzésének, újjáélesztésének és népszerűsítésének sürgős szükségességére, további sürgős lépések megtételével nemzeti és nemzetközi szinten. A nyelvi expedíciók során nemcsak hanganyagokat, hanem fotó- és videóanyagokat is gyűjtöttek vizuális információforrásként, amelyek bemutatják a modern élet sajátosságait, a mindennapi életformát, a társadalmi élet nevezetességeit és a település lakóhelyének kulturális környezetét. Amur régió modern evenkei (RF) és az északkelet-kínai orokhonok. Az orochonok az Amur régió, a Transzbajkál Terület és a Burját Köztársaság Evenkjeinek legközelebbi genetikai rokonai. Az említett területek evenkei korábban orochonoknak nevezték magukat, de ma már csak evenknek vallják magukat. A Kínai Népköztársaság területén az evenkeket és az orochonokat állami szinten külön etnikai csoportként ismerik el. Mind ezek, mind mások Kína Belső-Mongóliájában élnek a közigazgatási-területi formációkban - Evenk és Orochon autonóm khoshunokban [3] .
A kínai Heihe városában a Heihei Kormány Etnikai és Vallási Osztályát 2017-ig Mo Shaohua (nemzetiség szerint orokon) vezette, jelenleg ezt a posztot Du Changxing (nemzetiség szerint Daur) tölti be.
Az orochon nyelv hangszerkezete
Az orochon mássalhangzó fonémák artikulációs osztályozása [3]
/p ʰ / egy zajos stop labiolabiális erős (= leszívott, leszívott) mássalhangzó. A /pʰ/ mássalhangzó a szó elején és közepén fordul elő: /pʰa: ra/ „szánkók”, /pʰiʧʰa: wun/ „csikorgó”, /tʰunpʰu: n/ „medence”, /sarpʰu/ „pálcika” ".
/ p/ egy zajos stop labiolabiális gyenge (= nem szívott, nem szívott) mássalhangzó. Az /r/ mássalhangzó a szó eleje és a szóközép pozícióiban fordul elő: /ro: na/ "jégeső", /piraha: n/ "folyó", /po: ran/ "nagy hegy", /ri:/ "te", / pɜjun/ "szarvas", /ulɜptɜ:n/ "hamu".
/m/ - labiális okklúziós orrszonáns. Minden megvalósítási pozícióban előfordul: /mo:/ "tűzifa", /imana/ "hó", /tʰamnaхsa/ "köd", /kiramna/ "csont", /tiram/ "vastag", /tʃalum/ "tele", / ŋunu: m/ "hosszú".
/w/ - labiális-labiális repedezett szájszonoráns, lapos hasítékkal tagolt. Minden megvalósítási pozícióban előfordul , például: /awur/ "levegő", /kiwʧʰɜ:n/ "őz", /minŋi: kʰumahaw/ "az én gímszarvasom". A szó véghelyzetében és a mássalhangzó előtt a /w/ fonéma [kʰaraʷ], [kiʷʧɜ:n] hangzású.
/t ʰ / egy elülső nyelvi csúcsstop erős (= leszívott, leszívott) mássalhangzó. Az első magánhangzók előtt lágyul. A szó elején és a szó közepén található pozíciókban fordul elő , például: /tʰiхtɜ/ "eső", /tʰamnasa/ "köd", /o: sikhtʰa/ "csillag", /urɜхtʰɜ/ "enyhe eső".
A /ʧ ʰ / középnyelvi erős (= leszívott, leszívott) affrikátus. Minden helyzetben előfordul, kivéve a szó végén és a mássalhangzó elöljárójában. Példák a szó használatára: /ʧʰaʧʰare/ "édesem", /pʰiʧʰa: wun/ "csikorgó", /tilaʧʰa:/ "nap", /kiwʧʰɜ:n/ "őz", /ʧʰuŋuru:/ "köldök".
A /t/ egy elülső nyelvi stop gyenge (= nem szívott, nem szívott) csúcsi mássalhangzó. Minden helyzetben előfordul, kivéve a mássalhangzó elöljáróját és a szó végén. Megvalósítási példák: /ti: l/ "fej", /tilaʧʰa:/ "nap", /ɜtin/ "szél", /ahti/ "szél", /kʰatar/ "szikla", /ʧɜхtɜ/ "égett hely", / utun/ "eső".
A /ʧ/ középnyelv gyenge (= nem szívott, nem szívott) affrikátus. Példák a szó használatára: /amuʧi/ "tó", /ʧɜхtɜ/ "égett hely", /ʧolo/ "kő", /ʧu: r/ "kettő", /ʧa: n/ "tíz".
/n/ — az apikális formáció elülső linguális stop nazális szonánsa. Az első magánhangzók előtt nem esik át palatalizáción. Auslautban az /n/ implementációja mindig implozív. Megvalósítási példák: /natan/ "hét", /tʰuŋŋanŋi:/ "ötven", /tʰаluna/ "villám", /nʲuŋun/ "hat".
/nʲ/ - elülső nyelvi megálló nazális palatalizált szonáns. /nʲ/ nem kábult. Nem használt szó végén. Megvalósítási példák: /nʲanʲa/ "ég", /nʲi:/ "ki", /aŋŋаnʲi:/ "év".
/s/ - elülső nyelvi frikatív csúcsos lapos frikatív erős mássalhangzó. Ennek a mássalhangzónak két fő allofonját különböztetjük meg, amelyek közül az egyik [ɕ] egy középnyelvű lapos rés, amely az első magánhangzók előtt realizálódik, például [ɕilɜ] „leves”, [ɕi:] „te”, [ɕi: xsɜ] „este”, [ ɕ: n] „fül”. A második allofón [s] egy elülső nyelvi lapos rés, amely a nem elülső magánhangzók elöljárójában található. Megvalósítási példák: [su:] "te", [sɜlɜ:] "vas", [sɜ: xsɜ] "vér", [saŋnʲan] "füst", [ixsa: n] "fagy", [szóval: rɜ] " hegy". Az Orochon Khoshun nyelvjárásában a /s/ végződés nem rögzített, a nagykhingai orochonok dialektusában jelen van például [aramus] "hosszú térdkalács".
/l/ — elülső nyelvcsúcs frikatív szonáns. Úgy hangzik, mint egy német vagy francia típusú „európai” /l/. Megvalósítási példák: /silɜ/ "leves", /ti: l/ "fej", /tʰаluna/ "villám", /tilaʧʰa:/ "nap".
/r/ egy elülső nyelvi remegő szonáns. Kezdeti helyzetben nem fordul elő. Intervokális helyzetben többnyire egyhangú, gyakran vannak hasított árnyalatok /r/. A szó végén gyakran megdöbben, és lendületes karaktere van. Megvalósítási példák: /kiramna/ "csont", /tiram/ "vastag", /so: rɜ/ "hegyi", /ʧʰuŋuru:/ "köldök". /ʧu: r/ "kettő", /kʰatar/ "szikla".
A /j/ középnyelvű frikatív zöngés szonáns. A szó minden pozíciójában megvalósul. Megvalósítási példák: /jo: kun/ "hegyi víz", /pɜju: n/ "szarvas", /aja/ "jó", /tala: j/ "tenger".
/k ʰ / egy hátsó nyelvi stop erős (= leszívott, leszívott) mássalhangzó. Megvalósítási példák: /kʰatar/ "szikla", /kʰotʰo/ "kés", /ʧʰimikʰi:/ "ujj", /uŋkʰo:/ "heves eső", /kʰɜwɜ:r/ "mocsár", /kʰira/ "a lába hegy" , /kʰoŋara/ "szurdok".
A /k/ egy hátsó nyelvi stop gyenge (= nem szívott, nem szívott) mássalhangzó. Használati példák: /kiramna/ "csont", /kiwʧʰɜ:n/ "őz", /sirki/ "kavics" /urke: l/ "örvény", /ɜktɜŋɜ pira/ "nagy folyó".
/ŋ/ egy hátsó nyelvi stop orrszonáns. Palatalizált az első magánhangzók előtt. A szó minden pozíciójában előfordul. Megvalósítási példák: /tʰuŋŋanŋi:/ "ötven", /ŋa: la/ "kéz", /uŋkʰo:/ "heves eső", /maŋŋe:/ "démon, gonosz szellem", /po:ŋ/ "gonosz szellem, szörnyeteg" ".
/x/ - hátsó frikatív erős mássalhangzó. A hátsó frikatívusz eloszlása a szó medián és végső pozíciójára korlátozódik. Ezt a mássalhangzót nem rögzítették a kezdeti pozícióban. Megvalósítási példák: /piraхa: n/ „folyó”, /ata: хi/ „pók”, /sɜ:хsɜ/ „vér”, /si: хsɜ/ „este”, /urɜхtʰɜ/ „enyhe eső”, / ixsa: n/ "dér", /ulo: x/ "csaló; Hamis".
Az orochon magánhangzó fonémák artikulációs osztályozása [3]
Az /i:/ a keskeny változat kerekítetlen magas első hosszú magánhangzója. Egy szóban minden helyzetben előfordul, pl. /siji:/ "bokor", /asi:/ "feleség, nő", /usi:/ "kantár", /pali:/ "vak", /ti: l/ "fej" ”, /ɜti:/ „férj”, /i: rɜn/ „belépett”, /kʰuli: n/ „féreg”, /pi:/ „én”, /si:/ „te”.
/i/ - a széles fajta felső emelkedőjének elülső hátrasorolt lekerekítetlen rövid magánhangzója. Megvalósítási példák: /ilan/ "három", /tijin/ "négy", /ilʧʰi:/ "parázs a tűzből", /kʰira/ "a hegy lába", /o: хikʰta/ "csillag", /tilaʧʰa: / "sun", /axti/ "mennydörgés".
/ i e:/ — széles fajta középső emelkedésének első sorának hosszú, lekerekítetlen diftongoidja. Például / i e: sa/ "szem", / i e: lu/ "korom", /tʰ i e: sa/ "csészealj".
/a:/ - a széles fajta alsó emelkedése középső sorának kerekítetlen hosszú magánhangzója. Megvalósítási példák: /a: xin/ "máj", /ʧa: n/ "tíz", /ŋa: la/ "kéz", /anʲa: n/ "árnyék", /tilaʧʰa:/ "nap", /ama: / "apa" (szószó).
/a/ - a széles fajta alsó emelkedése középső sorának kerekítetlen rövid magánhangzója. Megvalósítási példák: /amin/ "apa", /amŋa/ "száj", /ilan/ "három", /tʰu:ŋŋa/ "öt", /tilaʧʰa:/ "nap", /tʰ i e: sa/ "csészealj" ".
/o:/ - a széles fajta középemelkedésének lekerekített hosszú hátsó magánhangzója. Megvalósítási példák: /o: хikʰta/ "csillag", /mo:/ "tűzifa", /so: rɜ/ "hegy", /to: xi:/ "jávorszarvas", /uŋkʰo:/ "heves eső", /olo : ʧʰi/ "csizma".
/o/ — a széles fajta középső emelkedésének hátsó haladó sorozatának lekerekített rövid magánhangzója. Megvalósítási példák: /omon/ "egy", /olo:ʧʰi/ "csizma", /ʧolo/ "kő", /kʰoŋara/ "szurdok", /kʰotʰo/ "kés".
Az /u:/ egy lekerekített, magas hátsó hosszú magánhangzó a széles változatból. Megvalósítási példák: /ʧu: r/ "kettő", /tʰu:ŋŋa/ "öt", /mu:/ "víz", /ʧʰu: хa/ "fű", /tʰur/ "nyitott hely", /uxun/ " mellkas", /ʧʰu:ŋuru:/ "köldök", /pɜlu:/ "jégeső".
Az /u/ egy magasan lekerekített rövid hátsó magánhangzó a széles változatból. Ф Megvalósítási példák: /nʲuŋun/ "hat", /usun be:/ "November", /ʧʰu:ŋuru:/ "köldök", /tʰuxsu/ "felhő", / azaz : lu/ "korom", /amuʧʰi/ "tó".
A /ɜ:/ a széles változat középső emelkedőjének kerekítetlen hosszú előhangzója. Megvalósítási példák: /ɜ:jɜ/ „homlok”, /sɜ:хsɜ/ „vér”, /kiwʧʰɜ:n/ „őz”, /kʰɜwɜ:r/ „mocsár”, [sɜlɜ:] „vas”.
A /ɜ/ a keskeny változat középső emelkedésének kerekítetlen, rövid központi magánhangzója. Megvalósítási példák: /ɜktɜŋɜ pira/ „nagy folyó”, /sɜlɜ:/ „vas”, /sɜ:хsɜ/ „vér”, /si:хsɜ/ „este”, /urɜхtʰɜ/ „enyhe eső”, /kʰɜwɜ :r / "mocsár", /pɜju: n/ "vadszarvas", /so: rɜ/ "hegy", /silɜ/ "leves".
Népszámlálási év |
szám (ezer fő) [8] |
|---|---|
| 1953 | 2.26 |
| 1964 | 2.70 |
| 1982 | 4.10 |
| 1990 | 7.00 |
| 2000 | 8.19 |
| 2010 | 8.65 |
Az orochonok a 17. században vándoroltak Kínába. a folyótól északra fekvő területekről. Cupido . In con. XIX - korai. XX századok az Amur jobb partján, főként a Nagy Khingan nyugati lejtőin, a Gana, Hailer és Nonni folyók medencéjében barangoltak . Még a 40-es években. 20. század Az orochonok még mindig nomád népek voltak, akik vadásztak és egy primitív közösségi rendszert tartottak fenn. A vadászaton kifogott zsákmányt egyenletesen osztottuk el a közösség képviselői között. Az idősek, betegek és gyengék is megkapták a részüket. A Kínai Népköztársaság megalakulása és a demográfiai reformok végrehajtása előtt az orochoni nemzetiség a kihalás szélén állt, létszáma alig haladta meg az 1 ezer főt. (Bazhenova 1989: 57) Az Új-Kína kialakulása után az orochonok élete és életmódja jelentősen megváltozott. A kínai kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az orochonok megváltozzanak az elmaradott életszínvonalról. Támogatásokat osztottak ki az erdő védelmére, bevezették a vadászati tilalom kompenzációját, ingyenes egészségügyi ellátást, oktatást, megoldották a lakhatást, ezzel is ösztönözve az orochoniakat a letelepedett életre. Az évek során elsajátították a mezőgazdaságot, és elkezdték vetni a magas gazdasági megtérülést hozó növényeket, mint például a fagomba stb., az állattenyésztést (csirke, kacsa, tehén, juh) [1] .
Kúpos kunyhó - chum , nyári nyírfakéreggel vagy -kéreggel és téli bőr vagy szőrme bevonattal, 2-3-4 oszlopból álló oszlopvázzal, körbe szerelve és a tetejükön összekapcsolva. A maradék 25-30 póznát hozzájuk rögzítik, amit a legtetején nem takar el semmi. Ez alatt a mindig nyitott „ablak” alatt, a pestis közepén tűzhely áll. A kandalló fölé vízszintes rúd van kifeszítve, amelyen kazánokhoz és teáskannákhoz való horgok lógnak. Egy másik vízszintes rudat a sátorban lévő ruhák szárítására használnak. A pestis átmérője körülbelül öt méter. A sátor közepén nyitott tűzhelyen, öntöttvas üstben főzik az ételt, oldalt bőrből készült ágyneműn emberek, minden családtagnak saját helye van. A családfő állandó székhelye a pestis hátsó északi szektorában található, a nők és a gyerekek a bejárat oldalán. Minden olyan dolgot, amelyre nincs szükség a sátorban való élethez, kint, csomagtartókban és a sátor közelében tárolják [9] .
ruházatAz általános Tungus jelmez fő jellemzője az „összetétel”: egy kaftán, amely nem esik össze a mellkason; egy előke lógott a nyakában; natazniki; gombok; magas prémes csizma. Ráadásul a férfi öltöny nem különbözött a női öltönytől, kivéve, hogy a női kaftán díszítettebb és valamivel hosszabb volt, mint a férfiaké [9] .
1950-ig az orochonok fő hite a sámánizmus volt , mind a férfi, mind a nő, valamint az animizmus és az őskultuszok . Jelenleg a kereszténység ( ortodoxia ) is elterjedt közöttük. (Reshetov 1998: 401)
Az 1990-es években a KNK kormánya teljesen betiltotta a vadászatot Khinganban [10] . Az orochonok támogatást kapnak a kínai hatóságoktól, ingyenes egészségügyi ellátást és oktatást [10] . Ennek eredményeként az orochonok elsajátították a mezőgazdaságot (beleértve a fagombák termesztését ) , az állattenyésztést (csirke, kacsa, juh és tehén) [10] .
A 2010-es évek elején az orochonok étrendje közönséges kínai ételeket, sertéshúst tartalmazott [10] .
Az 1950-es években az orochonok faházakban kezdtek lakni, de a hagyományos járványok megmaradtak, a 2010-es években fiatal családok élnek cseréptetős téglaházakban [11] .
A 2010-es években megmaradt a hagyományos nyírfakéregből, csontból, hímzésből készült termékek előállítása (csak fémtűkkel és gyári selyemszálakkal) [11] .
2014. december 10-én az Orosz Föderáció Amur régiójában az Amuri Állami Egyetem bázisán rendezték meg az iskolások első nemzetközi olimpiáját az evenki (orochon) nyelv és az evenki (orochon) nyelv és kultúra területén. A jövőben az olimpiát "Nemzetközi Olimpia az oroszországi evenkok és a kínai orokonok nyelvén és kultúrájában" Turen "nemzetközi olimpiának nevezték el. Ennek a nemzetközi oktatási projektnek a vezetője (2014-2018) O. N. 18 amuri iskolás részvétele 10-16 éves korig a régió különböző településeiről és három Heihe város (KNK) iskolás [5] , majd az ötödik nemzetközi olimpián - 130 résztvevő [12] (ebből 57 orochon). A kínai orochon gyerekek számára jelentős nehézségeket okoz anyanyelvük hangjának írásban való tükrözése kínai írással (hieroglifák, pinjin). Ismeretes, hogy a kínai orokon nyelvnek nincs írott nyelve, és nemzedékről nemzedékre szóban közvetítik. , kínai tudósok olyan szótárakat fejlesztenek, amelyekben a veszélyeztetett orochon nyelv szóbeli formáját a nemzetközi fo-kon keresztül továbbítják. netikus ábécé [ [13] ]. Eddig öt nemzetközi olimpiát rendeztek az oroszországi evenkok és a kínai orokonok "Turen" nyelvében és kultúrájában [14] . A zsűri elnökei: orosz részről a filológiai tudományok kandidátusa, az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Kutatóintézetének vezető kutatója, N. Ya. Bulatova, kínai részről a Tudományos Társaság képviselője Meng Shuxian Heilongjiang tartomány orokonjai [15] .
Az elmúlt 10 évben az Orosz Föderáció Amur régiójának evenkei és a kínai Heilongjiang tartomány orokonjai szorosan kommunikáltak egymással az Amur régió Kulturális és Nemzetpolitikai Minisztériuma és a minisztérium által szervezett rendezvényeken. nemzetiségek és vallások Heihe kormánya. Ezenkívül Blagovescsenszk város felsőoktatási intézményei (Amur Állami Egyetem, Blagovescsenszki Állami Pedagógiai Egyetem) tudományos kutatásokat folytatnak, hogy tanulmányozzák, dokumentálják és megőrizzék nem csak az Amur régió őslakos lakosságának - az evenknek - nyelvét, hanem a a Heilongjiang tartomány határvidékén élő orochonok nyelve [16] .
Az orochonok 90%-a Y-kromoszómális haplocsoporttal rendelkezik C (az Evenekben - 60%, Evenekben - 54%, a burjátoknál - 60%, a mongoloknál - 52%) [17] .