| Mihail Olgin | |
|---|---|
| Születési név | Moishe Joseph Novomisssky |
| Álnevek | Mihail Olgin |
| Születési dátum | 1878. március 24 |
| Születési hely | Buki , Umansky Uyezd , Kijevi kormányzóság , Orosz Birodalom |
| Halál dátuma | 1939. november 22. (61 évesen) |
| A halál helye | New York USA |
| Polgárság |
Orosz Birodalom |
| Foglalkozása | regényíró , drámaíró , műfordító |
| A művek nyelve | jiddis , angol |
Mihail Olgin (álnév, Josef Neiman is ; valódi név és vezetéknév - Moishe Josef Novomisszszkij ; 1878. március 24. , Buki , Umanszkij kerület , az Orosz Birodalom Kijev tartománya - 1939. november 22. , New York USA ) - amerikai zsidó író , drámaíró és műfordító , politikus , az oroszországi zsidó munkásmozgalom és az amerikai kommunista mozgalom közéleti személyisége .
Gyermekként a Bibliát és a Talmudot tanulmányozta ; sokat olvasni. 15 évesen, miután elhagyta otthonát, tanítással kereste kenyerét; Külső hallgatóként letette az érettségi vizsgát, majd 1900-ban belépett a kijevi Szent Vlagyimir Egyetem jogi karára . Diákként a forradalmi mozgalom aktivistája lett, csatlakozott a Freiheit (Szabadság) csoporthoz (később - a Bund kijevi ágának magjához ).
1901 januárjában diáklázadásokban való részvételért átadták a katonáknak (ugyanazon év augusztusában amnesztiát kapott). 1903-tól a Bund tagja volt. 1903-ban letartóztatták, mert megpróbált egy zsidó önvédelmi egységet létrehozni.
1904-ben tanulmányait otthagyva Vilnába , majd Dvinszkbe költözött . 1904 óta együttműködött a Bund illegális testületeiben, ahol újságírói cikkeket és történeteket közölt a zsidó munkások életéből.
1905 óta szórólapokat írt a Bund Központi Bizottságának, részt vett az Arbeter Shtime című illegális újság kiadásában.
1906-ban alkalmazott, majd hamarosan irodalmi szerkesztője lett a Bund "Wecker" (más néven "Volkszeitung") vilnai jogi újságnak, ahol irodalmi témájú cikkeket és történeteket közölt.
1906 végén elhagyta az Orosz Birodalmat, 1907-től a Heidelbergi Egyetemen tanult , ahol filozófiát és társadalomtudományokat tanult, aktívan részt vett a Bund külügyi tanszékének tevékenységében.
1909-ben visszatért Oroszországba, előadásokat tartott a vilnai munkásszervezetekben, egy esti iskolában, összeállította az első jiddis nyelvű irodalmi olvasót, a Dos Yiddish Worth-t (megjelent 1912-ben).
A társadalmi rétegződésről és a zsidó környezetben zajló politikai harcról szóló történeteinek gyűjteményét, a Ven dos lebn ruft (Ha hív az élet, 1912) a hatóságok elkobozták (1918-ban újra kiadták Ven keitn klingen – Amikor csengenek a bilincsek) címmel.
1913-tól Bécsben élt , ahol részt vett a Die Zeit című szentpétervári bundi hetilap szerkesztésében, valamint A marxizmus kezdete Oroszországban című disszertációján dolgozott .
1914-ben, az első világháború kitörése után Amerikába távozott. 1918-tól a Columbia Egyetem filozófiadoktora , 1919-től a New School for Social Research-ben orosz történelmet tanított.
1920-ban a Forwerts újság tudósítójaként ellátogatott az RSFSR -be, amelyről később szimpatikus cikkeket írt a zsidó és az angol sajtóban.
1921 szeptembere óta az Amerikai (Kommunista) Munkáspárt (Eng. Workers Party of America ) tagja, az amerikai kommunista sajtó állandó munkatársa, a "Der hamer" kommunista havilap szerkesztője (1926-tól).
1922 óta S. Epsteinnel (1868-1945) szerkesztette a "Freiheit" ("Freiheit") zsidó kommunista újságot - a párt zsidó ágának szervét, a " Pravda " tudósítója volt (1932-től). .
1917-ben angolul kiadta a "The Soul of the Russian Revolution" ("The Soul of the Russian Revolution"), 1920-ban az "An Essay on the History of Russian Literature" című könyvet. 1919-ben kritikai cikkgyűjteményt adott ki a zsidó irodalomról In der welt fun gesangen (A dalok világában) címmel.
1920 és 1931 között számos történetet és esszét publikált a Szovjetunióról , valamint a "Gavrila és Noel" című regényt.
Fikciói és esszéi forradalmi törekvéseik ellenére a szentimentális pszichologizmus jegyeit tartalmazzák . A szerző kritikai cikkeiben a héber nyelvű proletárirodalom megteremtéséért küzdött Amerikában.
A jiddis nyelv és a zsidó kultúra ismerője, az Idisher Kultur-Farband egyik szervezője és a jiddis Kultur folyóirat szerkesztője lett.
M. Holgin színdarabokat írt (az "In farbrekhn" - "Bűnügyi" című művét 1927-ben állították színpadra a New York-i Maurice Schwartz Art Theatre-ben ), orosz és német nyelvről angolra, angolról, oroszról és lengyelről jiddisre fordítottak (beleértve S. Juskevics, L. Andreev, Eliza Ozheshko, J. Reid, J. London művei); népszerű előadó, irodalmi és tudományos viták résztvevője, jiddis nyelvet és jiddis irodalmat tanított munkahelyi kurzusokon és tanári szemináriumokon. Számos könyve között szerepel az In der welt fun gesangen ("A dal világában", N. J., 1919), a "Fun mein tog-bukh" ("A naplómból", uo., 1926) és sok más.