Noestlinger, Christine

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Christine Nöstlinger
Christine Nostlinger
Születési dátum 1936. október 13.( 1936-10-13 ) [1] [2] [3] […]
Születési hely
Halál dátuma 2018. június 28.( 2018-06-28 ) [4] [5] [6] […] (81 éves)
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása regényíró , gyermekíró , drámaíró , illusztrátor , újságíró , forgatókönyvíró
A művek nyelve Deutsch
Díjak H. K. Andersen-díj ( 1984 ) Bécsi Könyvdíj a legjobb közgazdasági könyvnek [d] ( 2008 ) Friedrich Boedeker-díj [d] ( 1972 ) Német Gyermekirodalmi Díj [d] ( 1973 ) Österreichischer Kinder- und Jugendbuchpreis [d] ( 1974 ) Mildred L. Batchelder-díj [d] ( 1979 ) Ezüst ceruza [d] ( 1982 ) Johann-Nestroy-Ring [d] ( 1986 ) Kinder- und Jugendbuchpreis der Stadt Wien [d] ( 1987 ) La vache qui lit [d] ( 1990 ) Steirische Leseeule [d] ( 1997 ) Az osztrák kiadók tiszteletdíja a gondolatok és tettek toleranciájáért [d] ( 1998 , 1998 ) Wildweibchenpreis [d] ( 2002 ) Astrid Lindgren Emlékdíj ( 2003 ) Willy és Helga Verkauf-Verlon Preis [d] ( 2009 ) Bécsi Könyvdíj a legjobb közgazdasági könyvnek [d] ( 2010 ) nemzetközi irodalmi díj "Korine" [d] ( 2011 ) Bruno Kreisky-díj a legjobb politikáról szóló könyvnek [d] ( 2011 ) Zehn besondere Bücher zum Andersentag [d] ( 2011 ) Österreichischer Kinder- und Jugendbuchpreis [d] ( 2014 ) Käthe Leichter-díj [d] ( 2016 ) Osztrák Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Művészeti Díj [d] ( 1989 )
christine-noestlinger.de (  német)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Christine Nöstlinger ( 1936 . október 13. , Bécs , Ausztria – 2018 . június 28. , uo. [11] ) osztrák gyermekíró. Több mint száz gyermek- és tinédzserkönyv, valamint főzésről szóló könyv szerzője; számos díj nyertese . Nöstlinger könyveit 38 nyelvre fordították le, köztük oroszra is.

Életrajz

Christine Nöstlinger a középiskolában bölcsészettudományi diplomát szerzett, majd a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult . Fiatalkorában felnőtt könyveket illusztrált. Christine Nöstlinger 1968-ban írta első könyvét Fiery Red Frederike címmel, és maga illusztrálta. A könyv 1970-ben jelent meg, és elnyerte érte a Friedrich Baedeker Irodalmi Díjat . [12]

Christine Nöstlinger egy újságíró felesége, két lánya van.

Bibliográfia

Év eredeti név Orosz név Típusú Képernyő adaptációk
1970 Die feuerrote Friederike Tüzes vörös Frederike
1971 Die 3 Postrauber Három postarabló 1998, Andreas Prochaska
1971 Die Kinder aus dem Kinderkeller Gyerekek a gyerekek börtönéből
1971 Úr. Bats Meisterstück vagy Die total verjüngte Oma
1972 Ein Mann prémes mama férj anyának 1973, szül. Ottó Anton Eder
1972 Wir pfeifen auf den Gurkenköning Le az uborkakirállyal 1974, szül. Hark Bohm
1972 Pit und Anja entdecken das Jahr
1973 Der schwarze Mann und der große Hund Fekete ember és nagy kutya sztori
1973 Der kleine Herr greift ein A kis mester átveszi az irányítást
1973 Simsalabim
1973 Maikafer, légy! Repülj, Maybug! 2016 Mirjam Unger
1974 Iba de gaunz oaman Kinda
1974 Achtung! Vranek sieht ganz harmlos aus Figyelem! Vranek úr úgy néz ki, mint egy bárány 1975-ös tévésorozat
1974 Der Spatz in der Hand und die Taube auf dem Dach veréb a kezében
1974 Gugerell Hund
1974 Ilse Janda, 14 éves

(Die Ilse ist weg)

Ilse Janda, 14 éves

(Ilse elment)

1976, Ilse Hofmann
1975 Konrad vagy Das Kind aus der Konservenbüchse Conrad, avagy a bádogdoboz gyerek 1982, Claudia Schroder

1985, Nell Cox (USA)

1975 Der liebe Herr Teufel 1987 Sepp Strubel
1975 stundenplan Az órák órarendje
1975 Dörzsölje-dörzsölje-hurrá Duyball Sziasztok!
1976 Die verliebten Riesen (oder Pelinka und Satlatsch)
1976 Das Leben der Tomanis
1977 Das will Jenny haben
1977 Nyalóka nyalóka
1977 Der kleine Jo
1978 Andreas oder Die unteren 7 Achtel des Eisbergs
1978 Die Geschichte von der Geschichte vom Pinguin
1978 Luki élőben
1979 Rosa Riedl Schutzgespenst szellemőrző 1987, Rosa und Rosalind, szül. Anton Reitzenstein

1994, Vera Plivová-Simková, Drahomira Kralová

1980 Dschi-Dsche-i-Dschunior JJ és Junior
1980 Einer valaki
1981 Der Denker greift ein A gondolkodó cselekszik
1981 Rosalinde hat Gedanken im Kopf
1981 Pfu Spinne!
1981 Zwei Wochen im Mai Két hét májusban
1981 Gretchen Sackmeier Gretchen Sackmeier ciklus "Gretchen"
1982 Das Austauschkind cseregyerek
1982 Dicke Didi Fetter Felix
1982 Iba de gaunz oaman Fraun
1982 Ein Kater ist kein Sofakissen
1983 Jokel, Jula und Jericho
1983 Anatol und die Wurschtelfrau
1983 Gretchen kalap Hänschen-Kummer Gretchen és Hansik, avagy harminchárom szerencsétlenség ciklus "Gretchen"
1983 Hugo, das Kind in den besten Jahren Hugo: életében virágzó gyermek
1984 Am Montag ist alles ganz anders A hétfő más
1984 Liebe Susy! Lieber Paul!
1984 Olfi Obermeier und der Odipus Egy család története

(Olfi Obermeier és Oidipusz)

1984 Die grune Warzenbraut
1984 Herceg gyűrű
1984 Jakob auf der Bohnenleiter
1984 Vogelscheuchen
1985 Der Wauga
1985 Haushaltsschnecken leben länger
1985 Liebe Oma, Deine Susi
1986 Geschichten fur Kinder in den besten Jahren
1986 Man nennt mich Ameisenbär Hangyásznak hívnak
1986 Der Bohnen-Jim
1986 Der geheime Grossvater
1986 Oh du Holle A francba! Julia naplója
1986 Susis geheimes Tagebuch
1987 Iba den gaunz oaman Mauna
1987 Der Hund kommt! Itt jön a kutya!

(Kutyaélet) (Kutya a mentésre)

1987 Wetty & Babs
1988 Werter Nachwuchs! Die nie geschriebenen Briefe der Emma K., 75. 1. Teil
1988 Der Neue Pinocchio Új Pinokkió
1988 Echt Susi
1988 Gretchen, mein Madchen – Drága Gretchen… ciklus "Gretchen"
1989 Der Zwerg im Kopf 1991 Claudia Schroder
1989 Einen Löffel fur den Papa Egy kanál apának
1989 Sepp und Seppi
1990 Anna und die Wut Anya dühös
1990 Der gefrorene Prinz fagyos herceg
1990 kattints kattintás-kattintás
1990 Mein Tagebuch A naplóm
1990 Manchmal mochte ich ein Single sein
1991 Nagle einen Pudding an die Wand!
1991? Eine machtige Liebe 1983, Auf immer und ewig, szül. Hartmut Griesmayr
1991 Sowieso und überhaupt Természetesen és általában 1991, mini-sorozat, Anton Reitzenstein et al.
1991 Wie ein Ei dem anderen
1992 Ein und alles
1992 Spurnase Jakob Nachbarkind
1992 Üdv prémes Mama
1992 Liebe Tochter, werter Sohn.

Die nie geschriebenen Briefe der Emma K., 75. 2. Teil

1993 Susis geheimes Tagebuch/Pauls geheimes Tagebuch
1993 Einen Vater hab ich auch 1992-es televíziós minisorozat
1994 Vezetés: Mama
1995 Der TV-Karl Carl a tévéből
1995 mama mia
1995 Vom weißen Elefanten und den roten Luftballons
1996 Villa Henriette 2004 Payer Péter
1996 Iba de gaunz oaman Leit
1996 Mein Gegenteil
1997 Bonsai
2004 Lillis Szuperkup
2009 Iba de gaunz oamen Leit feldolgozás
2009 Die Sache mit dem Gruselwusel,
2010 Lumpenloretta
1984-2011 Geschichten vom Franz Történetek Franzról ciklus
1992-2007 Mini sorozat
2001-2003 Dani Dachs sorozat

Díjak

Díjak és díjak [12] :

Képernyőadaptációk

Jegyzetek

  1. ↑ Internet Movie Database  (angolul) - 1990.
  2. ↑ https://www.schiebener.net/wordpress/rip-christine-noestlinger-13-10-1936-28-06-2018/
  3. ↑ https://www.sueddeutsche.de/kultur/eil-schriftstellerin-christine-noestlinger-ist-tot-1.4054422
  4. ↑ https://wien.orf.at/news/stories/2924447/
  5. ↑ https://imgl.krone.at/scaled/1739401/v158dfe/full
  6. ↑ Christine Nöstlinger // filmportal.de - 2005.
  7. ↑ Blumesberger S. Nöstlinger, Christine // Handbuch der österreichischen Kinder- und Jugendbuchautorinnen  (német) - 2014. - Vol. 2. - S. 818-828. — ISBN 978-3-205-78552-1
  8. ↑ Gadzinski A. Christine Nöstlinger // KALLIOPE Ausztria  (német) : Frauen in Gesellschaft, Kultur und Wissenschaft - Wien : Bundesministerium für Europa, Integration und Äußeres , 2015. - S. 124. - 5-5-593N-9
  9. ↑ https://derstandard.at/2000083438160/Schriftstellerin-Christine-Noestlinger-gestorben
  10. ↑ https://web.archive.org/web/20171006141559/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/christine-nostlinger
  11. ↑ Schriftstellerin Christine Nöstlinger gestorben - derStandard.at . DER STANDARD. Letöltve: 2018. július 13. Az eredetiből archiválva : 2018. július 13.
  12. ↑ 1 2 CHRISTINE NOSTLINGER Archív másolat 2010. november 25-én a Wayback Machine All-Russian State Library for Foreign Literature könyvtárában. M. I. Rudomino

Linkek