Newton (egység)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. október 12-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 14 szerkesztést igényelnek .
newton
H, N
Érték erő
Rendszer SI
Típusú derivált

A Newton (orosz jelölése: Н ; nemzetközi: N ) az erőegység a Nemzetközi Mértékegységrendszerben (SI) .

A Newton egy származtatott egység . Newton második törvénye alapján ez az az erő, amely egy 1 kg -os test sebességét 1 másodperc alatt 1 m / s -kal megváltoztatja az erő irányába . Így, .

A tudósokról elnevezett származtatott mértékegységekre vonatkozó általános SI-szabályoknak megfelelően a newton egység neve kisbetűvel , a jelölése pedig nagybetűvel írható . A megnevezésnek ezt az írásmódját a Newton segítségével képzett más származtatott egységek elnevezései is megőrzik. Például az erőnyomaték mértékegységének , a newtonméternek a jelölése N m.

Történelem

Az erő mértékegységének meghatározását, mint azt az erőt, amely másodpercenként 1 méter/másodperc gyorsulást kölcsönöz egy 1 kilogramm tömegű testnek, az ISS mértékegységrendszerére a Súlyok és Mértékek Nemzetközi Bizottsága (CIPM ) fogadta el. ) 1946-ban. 1948-ban a IX. Általános Súly- és Mértékkonferencia (CGPM) ratifikálta a CIPM ezen határozatát, és jóváhagyta ennek az egységnek a "newton" elnevezését. A Newtont a XI. CGPM 1960 -as elfogadása óta használják a Nemzetközi Mértékegységrendszerben (SI) [1] [2] .

Az egység Isaac Newton angol fizikusról kapta a nevét , aki felfedezte a mozgás törvényeit, és összekapcsolta az erő, a tömeg és a gyorsulás fogalmát. Isaac Newton azonban műveiben nem vezette be az erő mértékegységeit, és azt elvont jelenségnek tekintette [3] . A newtonban kifejezett erő mérése több mint két évszázaddal a tudós halála után kezdődött, amikor elfogadták az SI-rendszert.

Kapcsolat más egységekkel

A következő kifejezések a Newton-erő más mértékegységeihez kapcsolódnak:

Többszörösek és résztöbbségek

A tizedes többszörösek és részszorosok szabványos SI előtagok felhasználásával jönnek létre .

Többszörös Dolnye
nagyságrendű cím kijelölés nagyságrendű cím kijelölés
10 1 N decanewton Dan dan 10-1 N _ decinewton dn dN
10 2 N hektonewton rn hN 10-2 N _ centinewton CH cN
10 3 N kilonewton kN kN 10-3 N _ millinewton mN mN
10 6 N meganewton MN MN 10-6 N _ mikronewton mikron µN
10 9 N giganewton GN GN 10–9 É _ nanonewton nH nN
10 12 N teranewton TN TN 10-12 É _ piconewton mon pN
10 15 N petanewton Hétfő PN 10-15 É _ femtonewton fN fN
10 18 N exanewton HU HU 10-18 É _ attonewton aN anN
10 21 N zettanewton ZN ZN 10-21 É _ zeptonewton zN zN
10 24 N yottanewton BAN BEN YN 10-24 É _ yoctonewton ban ben yN
     használatra ajánlott      alkalmazása nem javasolt

Példák

Leírás Jelentése
A hidrogénatom atommagjából származó elektronra ható erő 3,6967⋅10 −10  N
Az az erő , amely a Kozmosz 1 műhold napvitorláján nyomná , ha sikeresen felbocsátják 3,5343⋅10 −3  É
Egy 102 g tömegű test tömege (vagyis a testre ható gravitációs erő a Föld felszínén a 40. szélességi fokon a tengerszinten ) 1 N
A 70 kg súlyú emberre ható gravitációs erő 686 N

Jegyzetek

  1. ↑ Nemzetközi Súly- és Mértékiroda. A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) . — Amerikai Oszt. of Commerce, National Bureau of Standards, 1977. Vol. 330. - P. 17. - ISBN 0745649742 .  (Angol)
  2. ↑ A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) / Bureau International des Poids et Mesures. - Párizs, 2006. - P. 144. - 180 p. — ISBN 92-822-2213-6 .  (Angol)
  3. ↑ Newtoni mechanika. Mario Gliozzi . Hozzáférés dátuma: 2010. március 4. Az eredetiből archiválva : 2010. január 25.
 SI mértékegységek
Alapegységek
Származtatott egységek
speciális elnevezéssel
SI-
vel használható
Lásd még
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák