Az Angstrom (orosz jelölése: Å ; nemzetközi: Å ) egy rendszeren kívüli egység, amelynek hossza 10–10 m (1 Å = 0,1 nm = 100 pm ; 10 000 Å = 1 mikron ). Nevét Anders Angstrom svéd fizikusról és csillagászról kapta , aki 1868-ban javasolta [1] . Ezt a mértékegységet széles körben alkalmazzák a tudomány számos területén, mivel 10–10 m az elektronpálya hozzávetőleges átmérője egy gerjesztetlen hidrogénatomban . Ugyanebben a sorrendben van az atomrács osztása a legtöbb kristályban.
Oroszul angströmnek [2] ejtik , svédül ongströmnek.
Az angström, mivel nem rendszerszintű egység, nem szerepel a Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) egységeiben . Az Orosz Föderációban azonban a fizika és az optika területén időkorlátozás nélkül használható [3] . A Nemzetközi Jogi Mérésügyi Szervezet (OIML) ajánlásaiban azokra a mértékegységekre utalja az angströmet, "amelyeket a lehető leghamarabb ki kell vonni a forgalomból, ahol jelenleg használják, és amelyeket nem szabad bevezetni, ha nem használják őket" . 4] .
SI-ben az angströmhöz legközelebbi egység a nanométer (1 nm = 10 Å).
Bár az angström jel (Å) külön karakterként szerepel az UnicodeU+212B -ban (Angstrom jel, ), ennek kanonikus lebontása a latin A nagybetű , felül egy körrel (Å, kód U+00C5), ez a két karakter a felhasználó szempontjából megkülönböztethetetlen. nézetből. Az angström jelölésére célszerű az A betűt használni egy körrel a tetején ( U+00C5) [5] .
Mivel a legtöbb billentyűzeten nincs angström jel, egyes szövegszerkesztők speciális billentyűkombinációkat vagy parancsokat használnak a beviteléhez. Például a LaTeX - \AA vagy az Alt + 0197 kombinációja (a NumPad-en) egy szövegszerkesztőben (engedélyezett angol elrendezéssel).
![]() |
---|
, a | A latin A betű származékai|
---|---|
Levelek |
|
Szimbólumok |
SI mértékegységek | |
---|---|
Alapegységek | |
Származtatott egységek speciális elnevezéssel | |
SI- vel használható | |
Lásd még |