| "Numancia" | |
|---|---|
| Numancia | |
| Szolgáltatás | |
| Hajó osztály és típus | Csatahajó |
| Gyártó | Forges et chantiers de la Méditerranée (Franciaország) |
| Az építkezés megkezdődött | 1862. április 22 |
| Vízbe bocsátották | 1863. november 19 |
| Megbízott | 1864. december 17 |
| Kivonták a haditengerészetből | 1912 |
| Állapot | 1916-ban elsüllyedt |
| Főbb jellemzők | |
| Elmozdulás | 7305 tonna |
| Hossz | 95,6 m |
| Szélesség | 17,3 m |
| Piszkozat | 3,7 m |
| Foglalás |
Páncélöv a középső részben 100-130 mm, akkumulátorok - 120 mm |
| Motorok | Gőzgép , 8 kazán |
| Erő | 2810 kw |
| mozgató | egy |
| utazási sebesség | ~13 csomó (24 km/h ) |
| Legénység | 561 tiszt és tengerész |
| Fegyverzet | |
| Tüzérségi | 40 × 68 font sima csövű fegyverek |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Numancia ( spanyolul: Numancia ) a Spanyol Királyi Haditengerészet első csatahajója (páncélozott fregatt) , és a világ első csatahajója, amely sikeresen megkerülte a világot. A hajót egy nagyszabású projekt részeként rendelték meg, hogy Spanyolország visszakerüljön a vezető tengeri hatalmak közé. Nevét a mai Soria környékén található Numantia keltabériai lakosainak hőstettének emlékére kapta, akik ellenálltak a római hódítóknak [1] . Ez volt a második a spanyol flotta három ilyen nevet viselő hajója közül.
A Numancia csatahajó aktívan részt vett az első csendes-óceáni háborúban (1864-1871). Az 1873. október 10-i kantoni felkelés során részt vett a cartagenai tengeri csatában .
Szinte ugyanilyen típusú fa akkumulátoros Vitoria csatahajót bocsátottak vízre 1865-ben Angliában.