A neokognitron ( eng. Neocognitron ) egy hierarchikus, többrétegű mesterséges neurális hálózat , konvolúciós típus, amely a kognitronból származik, és Kunihika Fukushima (1980) javaslata szerint robusztus mintafelismerésre képes, és általában a „felügyelet nélküli tanulás ” elvén van kiképezve . Ezt a típusú hálózatot gyakran használják kézírás-felismerésre és OCR -re is, amelyek erősen torz vagy zajos szerkezetű képek. A prototípus hálózatot a Hubel és Wiesel (1959) által javasolt modellből vettük át , amely szerint az elsődlegesben kétféle cella létezik.vizuális kéreg : egyszerű és összetett sejtek kaszkádba rendezve. A neokognitron lépcsőzetes S-típusú (egyszerű, eng. simple ) és C-típusú (komplex, eng. complex ) neuronokból is áll. A hálózat működése során a kép helyi jellemzőit S-típusú cellák segítségével kinyerjük, a jellemzőtorzulásokat, mint például az eltolást pedig C-típusú cellák kompenzálják. [1] A helyi jellemzőket a bemeneten szakaszosan általánosítják, és a végső osztályozást a végső rétegekben hajtják végre. A helyi jellemzők általánosításának hasonló ötleteit a LeNet és a SIFT hálózatokban is alkalmazzák .
A kognitron és a neokognitron bizonyos hasonlóságokat mutat, de alapvető különbségek is vannak közöttük a szerzők kutatásának alakulása kapcsán. Mindkét minta réteges hierarchikus hálózat , amely a vizuális kéreghez hasonlóan szerveződik. Ugyanakkor a neokognitron jobban konzisztens a látórendszer Hubel DH és Wiesel TN munkájában [2] leírt modelljével, ennek eredményeként a neokognitron sokkal erősebb paradigma a felismerési képesség szempontjából. képeket , függetlenül azok átalakításától, elforgatásától, torzulásától és léptékváltozásától. A kognitronhoz hasonlóan a neokognitron önszerveződést alkalmaz a tanulási folyamatban, bár leírtak egy olyan változatot [3] , amely ehelyett felügyelt tanulást használt. [négy]
Különféle típusú neokognitronok léteznek. [5] Például bizonyos típusú neokognitronok több mintát is képesek észlelni ugyanabban a bemenetben, visszacsatolási jeleket használva a szelektív figyelem elérése érdekében. [6]
A mesterséges neurális hálózatok típusai | |
---|---|
|
Gépi tanulás és adatbányászat | |
---|---|
Feladatok | |
Tanulás tanárral | |
klaszteranalízis | |
Dimenziócsökkentés | |
Strukturális előrejelzés | |
Anomália észlelése | |
Grafikon valószínűségi modellek | |
Neurális hálózatok | |
Megerősítő tanulás |
|
Elmélet | |
Folyóiratok és konferenciák |
|