A nanofiller ( angolul nanofiller ) a kompozit mátrixban eloszlatott adalékanyag , amelynek egyes elemeinek mérete legalább az egyik mérés szerint nanotartományba esik .
A kompozitok tulajdonságait – egyéb paraméterek mellett – nagymértékben meghatározza a határfelület, valamint a mátrix és a töltőanyag közötti intermolekuláris kölcsönhatás intenzitása. Mivel a nanotöltőanyag részecskék döntően 100 nm-nél kisebbek, a nagyobb részecskéket tartalmazó töltőanyagokhoz képest nagyobb fajlagos felületük jelentősen csökkentheti a kompozit töltési fokát. A töltőanyag nanoméretére való átállás a szintézis paramétereinek optimalizálása mellett nemcsak a fajlagos fogyasztás csökkentését teszi lehetővé, hanem nagyobb teljesítményjellemzőkkel rendelkező anyagok előállítását is.
A leggyakoribb nanotöltőanyagok a következők: réteges alumínium- szilikátok (agyagok), szén nanocsövek és nanoszálak , ultrafinom gyémántok ( nanogyémántok ), fullerének , szervetlen nanocsövek , szilícium-oxid nanorészecskék , kalcium-karbonát és fém nanorészecskék.
A nanotöltőanyagok alkalmazása során az egyik legfontosabb feladat az egységes (vagy például funkcionálisan osztályozott anyagok esetén meghatározott ) eloszlásuk biztosítása a kompozit mátrixban.