Fajlagos felület - egy porózus test belső üregeinek (csatornái, pórusai) méreteinek átlagos jellemzője vagy egy diszpergált rendszer zúzott fázisának részecskéi .
A fajlagos felületet egy porózus vagy diszpergált test teljes felületének adott közegben a térfogatához vagy tömegéhez viszonyított arányában fejezzük ki. A fajlagos felület arányos a diszpergált fázis diszperzitásával , vagy ami megegyezik, fordítottan arányos a diszpergált fázis részecskeméretével.
Az adszorbensek abszorpciós képessége , a szilárd katalizátorok hatékonysága és a szűrőanyagok tulajdonságai a fajlagos felülettől függenek. Az aktív szén fajlagos felülete 500-1500, a szilikagéleké 800-ig, a makropórusos ioncserélő gyantáké legfeljebb 70, a gáz-folyadék kromatográfiás diatomit hordozóké 10 m 2 /g alatti. A fajlagos felület jellemzi a porított anyagok diszperzióját: ásványi kötőanyagok, töltőanyagok , pigmentek , porított tüzelőanyag stb. Fajlagos felületük értéke általában tizedtől több tíz m 2 /g-ig terjed. A fajlagos felület mért értéke a szorbeált molekulák méretétől függ. Ugyanennek az anyagnak a nagy molekulák szorpciója során kisebb a fajlagos felülete, míg a kismolekulák szorpciója során nagyobb fajlagos felülettel rendelkezik. Nagy molekulák esetében úgy tűnik, hogy a kis pórusok felülete, a kis molekulák szorpciójával mérve, nem létezik. Ezért a fajlagos felületen kívül a porózus testek fontos jellemzője a pórusfelület eloszlása a pórussugáron ( a pórusok eloszlása a sugarak között ).
A fajlagos felületet leggyakrabban az anyag által adszorbeált inert gáz mennyisége, valamint a por vagy porózus anyagréteg légáteresztő képessége határozza meg. Az adszorpciós módszerek adják a legmegbízhatóbb adatokat.
A porózus testek fajlagos felületének és a pórusok sugarak mentén való eloszlásának BET elmélet szerinti meghatározásához a folyékony nitrogén hőmérsékleten történő nitrogénszorpció módszerével az olasz Carlo Erba cég gyártotta a Sorptomatic készüléket (a mérési idő körülbelül egy minta per nap).
Műszaki adatok