Nurszultán Abisevics Nazarbajev | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
kaz. Abisuli Nazarbajev Nurszultán | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kazahsztán Alkotmánytanácsának tagja | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2019. március 19-től | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Nur Otan Párt elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2007. július 4. – 2022. január 28 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | állás létrejött | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Kassym-Jomart Tokayev | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Kazahsztáni Népközgyűlés elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1995. március 1. - 2021. április 28 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | állás létrejött | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Kassym-Jomart Tokayev | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2007-ig a kazahsztáni népek közgyűlésének elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Kazah Köztársaság Biztonsági Tanácsának elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1991. augusztus 21. - 2022. január 5 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | állás létrejött | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Kassym-Jomart Tokayev | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Kazah Köztársaság elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1991. december 16. - 2019. március 20 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kormány vezetője |
Lista
Uzakbai Karamanov (1989-1991); Szergej Terescsenko (1991-1994); Akezhan Kazhegeldin (1994-1997); Nurlan Balgimbaev (1997-1999); Kassym-Zhomart Tokayev (1999-2002); Imangali Tasmagambetov (2002-2003); Danial Akhmetov (2003-2007); Karim Massimov (2007-2012); Serik Akhmetov (2012-2014); Karim Massimov (2014-2016); Bakytzhan Sagintaev (2016-2019); Askar Mamin (2019) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Alelnök |
Szergej Terescsenko (1990, a Kazah SSR elnökhelyettese) Erik Asanbaev (1991-1996) pozícióját megszüntették (1996 óta) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | beosztás létrejött; ő maga a Kazah SSR Legfelsőbb Tanácsának elnöke | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Kassym-Jomart Tokayev | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1990. április 24. - 1991. december 16. - a Kazah SSR elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A FÁK államfői tanácsának elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2015. január 1. – december 31 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Alekszandr Lukasenko | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Almazbek Atambaev | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2006. május 20 - 2007. október 5 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Vlagyimir Putyin | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Kurmanbek Bakijev | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1989. június 22. - 1991. augusztus 28 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Gennagyij Kolbin | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Vladislav Anufriev ( színész ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az SZKP Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagja | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1990. július 14. - 1991. augusztus 28 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Kazah SSR Legfelsőbb Tanácsának elnöke [1] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1990. február 22 - április 24 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző |
Makhtai Sagdiev (a Kazah SSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökeként; vezető tisztségviselő) ; Kiylybay Medeubekov (mint a Kazah SSR Legfelsőbb Tanácsának elnöke; a Parlament elnöke) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód |
ő maga (mint a kazah SSR elnöke; a legmagasabb tisztségviselő) ; Erik Asanbaev (mint a kazah SZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöke; a Parlament elnöke) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Kazah SSR Minisztertanácsának elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1984. március 22. - 1989. július 27 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Baiken Ashimov | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Uzakbay Karamanov | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1979-1984 _ _ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Kazahsztáni Kommunista Párt Karaganda Regionális Bizottságának második titkára | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1978-1979 _ _ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születés |
1940. július 6. [2] [3] [4] (82 éves) p. Chemolgan,Kaskelensky körzet,Alma-Ata régió,Kazah SSR,Szovjetunió |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Apa | Abis Nazarbajev (1903-1971) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Anya | Alzhan Nazarbajeva (1910-1977) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Házastárs | Sara Alpysovna Nazarbajeva | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyermekek | Dariga Nurszultanovna Nazarbajeva , Dinara Nurszultanovna Kulibajeva és Alija Nurszultanovna Nazarbajeva | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szállítmány |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Akadémiai fokozat | Közgazdaságtudományi doktor ( 1992 ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A valláshoz való hozzáállás | iszlám ( szunnita ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Autogram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Díjak |
Egyéb államok: Hitvallásos díjak: |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Weboldal | elbasy.kz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Katonai szolgálat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Több éves szolgálat | 1991-2019 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Affiliáció | Szovjetunió → Kazahsztán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rang |
Főparancsnok |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
parancsolta | Kazahsztán fegyveres erői | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Nurszultán Abishevich Nazarbayev ( kaz . -251098.__________nɑzɑrˈbɑæbəʃʊˈlɯnʊrsʊlˈn[NazarbayevәbishulyNursuletan ig _
A Kazah SSR elnöke (1990-1991). A Kazah Köztársaság első elnöke 1991. december 16. és 2019. március 20. között [5] . Az 1991 , 1999 , 2005 , 2011 , 2015 - ös választásokon államfővé választották . Az elnöki poszt elhagyása után megtartotta a Kazahsztáni Biztonsági Tanács vezetői, a Kazah Népi Nemzetgyűlés elnöki és a kormányzó Nur Otan párt elnöki posztját, és tagja maradt a kazah alkotmányos tanácsnak is [6]. . A Kazahsztáni Népközgyűlés elnöke (1995-2021). A Nur Otan politikai párt elnöke (2007-2022). A Kazah Köztársaság Biztonsági Tanácsának elnöke (1991-2022) [7] . Kazahsztán Alkotmánytanácsának tagja ( 2019 óta).
A posztszovjet térben a hatalmon eltöltött idő rekordereje 1989. június 22-től Kazahsztán vezetője volt (1990. április 24-ig a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára [8] ) 2019. március 19-ig, vagy 29 év, 8 hónap és 26 nap. 2010 [9] és 2022 között a Kazah Köztársaság első elnöke - Elbasy (a nemzet vezetője) hivatalos cím viselője.
A Kazah SSR Legfelsőbb Tanácsának elnöke (1990). A Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára (1989-1991). A Kazah SSR Minisztertanácsának elnöke (1984-1989). az SZKP Központi Bizottságának tagja (1986-1991); az SZKP Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagja (1990-1991). A Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára (1979-1984). A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának helyettese a 10-11. összehíváson (1979-1989) az észak-kazahsztáni régióból [10] [11] . A Szovjetunió népi helyettese (1989-1991).
Nurszultan Nazarbajev 1940. július 6-án született Chemolgan faluban, Kaskelensky körzetben, Alma-Ata régióban, Kazah Szovjetunióban, Abish (1903-1971) és Alzhan (1910-1977) családjában. 1957-ben érettségizett az Abayról elnevezett középiskolában Kaskelen városában.
Nurszultan Nazarbajev úgy döntött, hogy kohász lesz, miután értesült a temirtaui kohászati üzem összszövetségi felépítésére irányuló komszomoli toborzásról. 1958 első két hónapjában egy hostelben élt Tokarevka faluban, 15 kilométerre Temirtau városától , Karaganda régióban [12] . Ukrajnában tanult a Dnyeper Kohászati Üzem 22. számú szakközépiskolájában Dneprodzerzhinskben , 1960-ban érettségizett. 1960-ban munkásként kapott munkát a Kazmetallurgstroy tröszt építési osztályán, Temirtau városában. 1960. július 3-án beindították az első nagyolvasztót Kazahsztánban és Közép-Ázsiában, Nazarbajev részt vett az első kazah nyersvas olvasztásában . Ezután a Karaganda Kohászati Üzemben dolgozott öntöttvas palackozóként, nagyolvasztó kandallójaként , diszpécserként, gázszerelőként, egy kohóműhely vezető gázszerelőjeként. 1967 - ben végzett a VTUZ - ban a Karaganda Kohászati Üzemben .
1969-től 1973-ig a Temirtau-i Komszomol pártmunkában dolgozott. 1973-1978-ban - a karagandai kohászati üzem pártbizottságának titkára, valójában Nazarbajev lett a második ember a 30 ezer embert foglalkoztató vállalkozás üzemének igazgatója után. Nazarbajev visszaemlékezései szerint nem voltak felfújt ambíciói, és nem érzett túl nagy szenvedélyt a vezetői pozíciók iránt, de már fiatalon megszokta, hogy mindig ő legyen az első. Ebben az időszakban vezetőként kommunikációs tapasztalatokat szerzett – a műhelyvezetőktől a miniszterekig.
1978-1979 között a karagandai regionális pártbizottság titkára, második titkára . 1979-ben a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárává választották.
1984-1989 között a Kazah SSR Minisztertanácsának elnöke, 44 évesen az Uniós Köztársaság kormányának legfiatalabb vezetője.
1986 decemberében zavargások kezdődtek a köztársaság fővárosában, Alma-Atában , aminek oka az a tény, hogy Gennagyij Kolbint , aki korábban nem élt Kazahsztánban, megválasztották a Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárává. Kazahsztán Dinmukhamed Kunaev helyett . Az ifjúsági tüntetéseket brutálisan leverték, az események résztvevőit csak 1989-1991-ben szorították el és rehabilitálták.
1989-1991 között - a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. 1989-1992 között a Szovjetunió népi helyettese. 1990 februárjában - áprilisában - egyidejűleg a Kazah SSR Legfelsőbb Tanácsának elnöke. 1990. július 14-től 23 -ig 1991. augusztus - az SZKP Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagja . Az SZKP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja (1981-1986). Az SZKP Központi Bizottságának tagja (1986-1991).
1990. április 24-én a Kazah SSR Legfelsőbb Tanácsa ülésén létrehozta a Kazah SSR elnöki posztját, és megválasztotta Nurszultan Nazarbajevet [13] .
1991 nyarán, a M. Gorbacsovval és B. Jelcinnel kötött új uniós szerződés aláírásakor megállapodás született arról, hogy Nazarbajev átveheti a Szuverén Államok Uniója kormányának elnöki posztját, de az augusztusi puccs az Állami Vészhelyzeti Bizottság megakadályozta ezeket a terveket [14] . Nazarbajev a Szovjetunió konföderációvá alakítását szorgalmazta [15] [16] .
Augusztus 28-án, a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának plénumán Nazarbajev elnök bejelentette kilépését az SZKP-ból [17] . 1991. december 1-jén egy jelölt részvételével megtartották a Kazah SSR első országos elnökválasztását, melynek eredményeként Nazarbajev a választók 98,7%-ának támogatását kapta.
December 10-én a KazSSR-t átnevezték Kazah Köztársaságra . 1991. december 16-án a Kazah SSR Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a Kazah Köztársaság állami függetlenségéről szóló törvényt, és Nurszultan Nazarbajev lett a Kazah Köztársaság első elnöke . 5 nap elteltével ebben a státuszban aláírta a FÁK céljairól és elveiről szóló Alma-Ata Nyilatkozatot , amely megerősítette a Szovjetunió felszámolását.
1995-ben, az április 29-én tartott népszavazás eredményeként Nazarbajev elnöki jogkörét 2000-ig meghosszabbították.
1999. január 10-én Nazarbajevet a szavazatok 79,78%-ával választották meg elnöknek.
2005. december 4-én Nazarbajevet a szavazatok 91,15%-ával megválasztották a Kazah Köztársaság elnökévé.
2010. június 15-én Nazarbajev hivatalosan megkapta a Kazah Köztársaság - Elbasy - első elnökének státuszát.
2010. december 23-án az Uszt-Kamenogorszki fórumon javaslat jelent meg az ország elnökének jogkörének 2020-ig történő meghosszabbítására, és ennek érdekében tartsanak országos népszavazást. Az egyik előadó Olzsasz Szulejmenov volt . Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke már 2011. január 7-én elutasította a köztársasági parlament azon javaslatait, hogy a Kazah Köztársaság alkotmányának módosításait és kiegészítéseit terjessze be a köztársasági népszavazásra a hivatalban lévő elnök jogkörének kiterjesztése érdekében. népválasztás 2020-ig [18] [19] . Az aláírásgyűjtés folytatódott, 2011. január 13-ig 5 millió 16 ezer aláírás gyűlt össze e kezdeményezés támogatására. 2011. január 14-én Kazahsztán parlamentje egyhangúlag elfogadta az alkotmány módosításait. Kazahsztán Alkotmányos Tanácsa január 31-én alkotmányellenesnek ismerte el a választások népszavazással történő felváltásáról szóló törvényt [20] .
Ugyanezen a napon az elnök a néphez fordulva egyetértett az Alkotmánytanács döntésével, és előrehozott elnökválasztást javasolt [21] . Április 3-án, az előrehozott elnökválasztáson 2016 decemberéig újraválasztották Kazahsztán elnökévé [22] . A Központi Választási Bizottság végleges adatai szerint Nurszultan Nazarbajev a szavazatok 95,5 százalékát szerezte meg. Az alkotmány szerint ugyanaz a személy nem választható többször egymás után elnöknek, de ez a korlátozás nem vonatkozik a Kazah Köztársaság első elnökére.
2015 márciusában Nazarbajevet elnökjelöltként vették nyilvántartásba, hogy részt vegyen a 2015. április 26-i Kazah Köztársaság előrehozott elnökválasztásán [23] . A szavazatok 97,75%-át szerezte meg.
2019. március 19- én saját kérésére aláírta az elnök 2019. március 20-i lemondásáról szóló rendeletet [24] [25] . Az emberekhez intézett beszédében Nazarbajev kijelentette:
Úgy döntöttem, hogy megszüntetem elnöki tisztségem. Idén lesz a 30. évfordulója annak, hogy a legmagasabb posztot töltöm be. Az emberek megadták nekem a lehetőséget, hogy a független Kazahsztán első elnöke legyek [26] .
Az elnök jogköre a Kazah Köztársaság alkotmánya értelmében az ország parlamentje szenátusának elnökére, Kassym-Jomart Tokayevre száll át , aki március 20-án tette le az esküt a kamarák közös ülésén. a kazah parlament. Nazarbajev ezután megtartotta a Kazahsztáni Népgyűlés elnöki, az ország Biztonsági Tanácsának vezetői, Kazahsztán Alkotmányos Tanácsának tagját és a kormányzó Nur Otan párt elnöki posztját [27] .
Miután lemondott a Kazah Köztársaság elnöki posztjáról , továbbra is a legmagasabb állami és pártpozíciókban maradt. 2021-ben 30 éve, hogy Nurszultan Nazarbajev vezette a köztársaság Biztonsági Tanácsát. 2020-ban volt a 25. évfordulója annak, hogy a Kazahsztáni Népközgyűlés elnöke lett. A 2021-es parlamenti választásokon is vezette a Nur Otan párt listáját .
Az Első Elnöki Alap keretein belül is folytatta a társadalmi tevékenységet. Az Alapítvány 2019-ben indította útjára az El Umiti és a Kamkorlyk ifjúságsegítő programokat. Az első a fiatal változásmenedzserek képzését célozza. A program részeként a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy a világ vezető egyetemein és cégein tanuljanak, valamint közvetlen interakciót kapjanak a kormánnyal, a mentorként működő hazai és nemzetközi szakértőkkel. A „Kamkorlyk” program szerint a kórházakban rehabilitációs központokat, az iskolákban pedig befogadást segítő szobákat nyitottak, hogy évente legfeljebb 5 ezer gyermek számára nyújtsanak ingyenes, átfogó rehabilitációt [28] .
2020 június-júliusában Nurszultan Nazarbajev elkapta a koronavírust [29] [30] [31] . A koronavírus-járvány idején Nurszultan Nazarbajev nemzeti akciót kezdeményezett "Biz Birgemiz!" („Együtt vagyunk!”), amely több mint 2,3 millió polgárnak nyújtott segítséget: élelmiszerkosarat adtak rászoruló családoknak, önkéntes segítséget egészségügyi dolgozóknak, gyerekeknek számítógépet vásároltak távoktatáshoz az alacsony jövedelmű családoknak stb. [32 ]
2021. április 28-án Nurszultan Nazarbajev Kassym-Jomart Tokayevre ruházta át a Kazahsztáni Népközgyűlés elnökének jogkörét, amelyet 1995 óta vezetett, rámutatva arra, hogy folytatni kell az összes etno-szociális csoport integrációját az általános kazah társadalom. Nazarbajev a közgyűlés tiszteletbeli elnöki címét kapta [33] [34] .
2021 áprilisában Nazarbajev kezdeményezésére nagyszabású jótékonysági rendezvény indult, az "Elbasy Zhyluy". A kampány részeként a Nurszultan Nazarbajev Alapítvány és a Degdar Jótékonysági Alapítvány az alacsony jövedelmű, sokgyermekes családoknak, a speciális igényű gyermeket nevelő családoknak, valamint a Nagy Honvédő Háború veteránjainak otthont adó családoknak nyújt segítséget. A 681 rászoruló család mindegyike körülbelül 132 kg-os árut kapott [35] .
2021. november 23-án bejelentette, hogy a Nur Otan párt elnöki jogkörét Kassym-Jomart Tokayevre ruházza, mivel véleménye szerint az ország elnökének kell a párt élére állnia [36] ( 2022. január 28-ig volt a párt elnöke).
2021. december 28-án Nazarbajev Tokajevvel együtt Szentpétervárra érkezett a FÁK-országok vezetőinek csúcstalálkozójára, ahol találkozott Putyin orosz elnökkel.
2022. január 5-én, az országban zajló tömegtüntetések hátterében , beleértve Nazarbajevnek a politikából való távozását követelő követeléseit, Tokajev leváltotta a Biztonsági Tanács elnöki posztját [37] . Nazarbajev számos rokona és közeli munkatársa kezdte elveszíteni pozícióját a köztársaság vezetésében. Az Első Elnök nevével fémjelzett táblák, táblák és idézetek kezdtek eltűnni az utcákról, könyveit és portréit eltávolítják a könyvesboltokból [38] . Mint Nazarbajev sajtótitkára később beszámolt róla, ő maga döntött úgy, hogy a Biztonsági Tanács elnöki posztját az elnökre ruházza át, mivel a nyugtalanság és a terror azonnali, kemény és megalkuvást nem ismerő választ követelt az ország vezetésétől [39] [40] . Nazarbajev ex-elnök január 18-án a zavargások óta először rögzített videóüzenetet, amelyben kijelentette, hogy az elit összecsapásairól szóló pletykák alaptalanok, 2019-ben átruházta a teljes hatalmat Tokajevre. A zavargások alatt Nazarbajev Nur-Szultánban tartózkodott, és nem ment el sehonnan [41] [42] . A közlemény megjelenése előtt, mivel Nazarbajev 3 hétig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és nem beszélt az ország helyzetéről, a média különféle pletykákat terjesztett, többek között a volt elnök állapotáról [43]. , hogy a zavargások kezdete után elhagyta az országot [44] , az elitek közötti vagyon újraelosztásáról [45] .
2022. január 26-án a kazah parlament szenátusának (felsőházának) képviselői elfogadták azokat a törvénymódosításokat, amelyek megszüntetik Nurszultan Nazarbajevnek a Kazah Népi Nemzetgyűlés (APK) és a Biztonsági Tanács élete során betöltött elnöki tisztét [46] .
Nurszultán Nazarbajev gyermekkorától a tizenkettedik generációig ismerte származását: Abish (1903-1971), Nazarbai, Edil, Kembaba, Myrzatai, Aidar, Koshek, Karasai , Altynai, Eskozha, Maldy-Ystyk, Shapyrashty, Zhalbekmanbet [4, Baibekmanbet [47] . Nurszultán közvetlen őse a nyolcadik generációban Karasay batir volt , aki 1640-1680 -ban számos bravúrt hajtott végre a dzsungárok elleni háborúban [48] . Nurszultán nagyapja, Nazarbai biy volt, és a Kazahsztáni Központi Levéltár iratai szerint az 1880-as években gazdag ember volt, egy vízimalom és egy „ 100 sazhen hosszú árok ” volt [49] . Emellett Nazarbajev fiatal korától az anyai sezsérát is alaposan ismerte: Alzhan (1910-1977), Bukharbay (Buka), Zhatkanbay, Kenebay, Olzhabay, Izbasar, Zholai, Tygyr, Zhalmambet, Zhanys, Dulat [ 50] .
Az 1991-ben megjelent Jobb és bal nélkül című könyvében Nazarbajev ezt írta:
A közelmúltban a "proletár" származással dicsekedni divatot hirtelen egy másik hóbort váltotta fel: "kék" vért keresni és mindenképp megtalálni őseiben. A mi családunkban még nem volt ilyen. Pásztorok fia, unokája és dédunokája vagyok, vagyis nem a nemességből.
Abish és Alzhan családjában született, akik a mezőgazdaság területén dolgoztak. A Senior Zhuz Shaprashty nemzetségéből származik [51] . Nurszultán Nazarbajev apja, Abish 1903-ban született az Alatau-hegy lábánál, Nazarbay családjában. Abis Nazarbajev 1971-ben halt meg. Nazarbajev édesanyja, Alzhan 1910-ben született egy mullah családjában Kasyk faluban , Kurdai kerületben , Zhambil régióban , és 1977-ben halt meg [52] . Az anya a Dulat törzs Zhanys klánjának Beskalmak alnemzetéből származik [53] .
Nazarbajev egyik első döntése elnökként az volt, hogy bezárja a szemipalatyinszki nukleáris kísérleti telepet , majd feladja a világ negyedik legnagyobb nukleáris fegyverarzenálját. Kazahsztán a nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatos valamennyi szerződés és intézmény egyik aktív résztvevőjévé vált [62] [63] [64] .
Az 1990-es években az elnök bejelentette Kazahsztán külpolitikájának többvektoros jellegét, vagyis a baráti kapcsolatok kialakítását minden olyan országgal, amely jelentős szerepet játszik a világ ügyeiben [65] . Az elnökség alatt Kazahsztán 130 állammal épített ki diplomáciai kapcsolatokat. A regionális integráció keretében Nazarbajev a volt Szovjetunió köztársaságai közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok újjáéledésére, az Eurázsiai Gazdasági Unió tisztán gazdasági jellegére támaszkodott .
Kazahsztán aktívan részt vett a nemzetközi szervezetek tevékenységében. 2010-ben Kazahsztán az EBESZ , 2011-ben az Iszlám Együttműködési Szervezet elnöke volt . Az első napoktól aktívan részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet munkájában, 2010-2011-ben annak elnöke volt. 2016-ban az országot az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává választották a 2017-2018 közötti időszakra [66] .
2015-ben a Nurszultan Nazarbajev Alapítvány megszervezte az Astana Club nemzetközi vitaplatformot, amely évente összehozza az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Európa, Közel-Kelet és Ázsia politikusait, diplomatáit és agytrösztök szakértőit, hogy megvitassák a globális trendeket és megoldásokat találjanak. az egész világot és az eurázsiai régiót érintő problémákra [67] [68] [69] .
Nazarbajev békeközvetítőként működött az 1987-es karabahi konfliktusban , a 2014-es ukrán válságban, a szíriai asztanai folyamatban és más nemzetközi konfliktusokban [70] [71] [72] [73] .
2011-ben Nazarbajev egy új G-Global kommunikációs platform létrehozását javasolta, mivel véleménye szerint a G-20 és a G-8 formátumok nem oldották meg a globális válságellenes terv kérdését. A G-Global ötlete az, hogy a világ sorsdöntő döntéseit demokratikus elvek alapján kell meghozni, a bolygó lehető legtöbb országának és polgárának részvételével. Ennek érdekében nemzetközi információs és kommunikációs platformot hoztak létre az interneten a problémák megvitatására, beleértve az országok vezetőihez vagy szakértőihez intézett kérdéseket és válaszaikat [74] .
2017-ben Asztanában 112 állam részvételével rendezték meg az EXPO-2017 Világkiállítást, amelyet az alternatív energia témájának szenteltek. A kiállítás befejezése után a helyszínén megnyílt az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ [75] .
A Szovjetunió 4 éves összeomlása után az ipari termelés volumene Kazahsztánban felére csökkent, a mezőgazdaságot - 30%-kal, sok nagyvállalatot leállítottak. Kazahsztán vezetése alatt az ország gazdaságának volumene (GDP) 15-szörösére, a lakosság jövedelme dollárban számolva 9-szeresére nőtt, a szegénység 90%-kal, tízszeresére csökkent. 2018-ban az ipar teljes volumenében a feldolgozóipar meghaladta a 40%-ot. A lakások üzembe helyezése Kazahsztánban meghaladta az évi 10 millió négyzetmétert, az egy lakosra jutó lakásellátás 21,8 m²-re nőtt.
1997-ben az elnök bemutatta a „ Kazahsztán-2030 ” Fejlesztési Stratégiát. Egyik célja a nyitott piacgazdaságon alapuló gazdasági növekedés volt, magas szintű külföldi befektetésekkel és hazai megtakarításokkal. Az elnök vezetésével megalakult a Külföldi Befektetők Tanácsa. 1993 és 2006 között Kazahsztán 51,2 milliárd USA dollár közvetlen külföldi befektetést vonzott (a közép-ázsiai régió összes befektetésének több mint 80%-át).
A makrogazdasági stabilitás biztosítása érdekében az ország olajbevételeinek egy részének felhalmozásával hozták létre a Kazah Köztársaság Nemzeti Alapot.
Nazarbajev aktívan támogatta a főváros Alma-Atából Asztanába való áthelyezését. 1995. szeptember 15- én aláírta a "Kazah Köztársaság fővárosáról" szóló rendeletet, amelyben elrendelte egy Állami Bizottság felállítását a legmagasabb és központi hatóságok Akmola városába költöztetésére irányuló munka megszervezésére [76] . Akmolát 1997. december 10-én nyilvánították Kazahsztán fővárosává , 1998. május 6- án a fővárost Asztanára, 2019-ben Nur-Sultanra nevezték át.
Az oktatásban a háromnyelvűség elvét hirdették meg, hogy az érettségi után folyékonyan beszéljenek kazah, orosz és angol nyelven. 1993-ban indította útjára az elnök a Bolashak oktatási programot , melynek keretében állami ösztöndíjjal külföldre küldték az érettségizett hallgatókat. A program keretében több mint 15 000 szakembert képeztek ki. 2010-ben az elnök kezdeményezésére megnyílt a Nazarbajev Egyetem és a Nazarbajev Szellemi Iskola .
Az egészségügyben fokozatos átállás történt a kötelező társadalombiztosítási (OSMI) rendszerre, amely a lakosság, az állam és a munkáltatók közös felelősségére épült.
2010-ben elnöki rendelettel jóváhagyták a Kazah Köztársaság Felgyorsult Ipari és Innovatív Fejlesztésének Állami Programját, amelynek célja a gazdaság diverzifikálása és versenyképességének növelése a gazdaság nem elsődleges szektorának fejlesztése és az emberek jólétének javítása révén. jövedelemnövekedés.
2012 decemberében Kazahsztán 2050-ig tartó fejlesztési programját dolgozták ki azzal a céllal, hogy bekerüljön a 30 legfejlettebb ország közé [77] .
A 2008-ban kezdődött gazdasági világválságra válaszul Nazarbajev elindította Kazahsztán új gazdaságpolitikáját, a „Nurly Zhol”-t. A válságellenes intézkedések programja 5 fő területre összpontosult: a pénzügyi szektor stabilizálása; ingatlanpiaci problémák megoldása; kis- és középvállalkozások támogatása; az agráripari komplexum stimulálása; ipari és infrastrukturális projektek megvalósítása. A válságellenes program egyik fontos feladata volt a lakosság szociális védelme, ezen belül az infláció megfékezése és az alapvető élelmiszerek árának emelkedése, a közszférában dolgozók béremelése, a lakosság veszélyeztetett csoportjainak szociális biztonságának növelése: nyugdíjasok, fogyatékkal élők. , árvák, öregségi nyugdíjak, rokkantsági nyugdíjak, túlélő hozzátartozói ellátások emelésével [78] .
A Szovjetunió összeomlása előtt az SZKP tagja volt. Az 1999-es elnökválasztás előkészületei során Nurszultan Nazarbajev elnökjelölt támogatására nyilvános székházat hoztak létre. Az elnök 1999. január 19-i beiktatásának előestéjén a központ ülésén úgy döntöttek, hogy ennek alapján politikai pártot hoznak létre, február 12- én bejegyezték az "Otan" Republikánus Politikai Pártot . Az 1. kongresszuson a Kazahsztán Nemzeti Egység Pártja, a Kazah Demokrata Párt, a Kazahsztáni Liberális Mozgalom és a „Kazahsztánért-2030” mozgalom [79] csatlakozott a párthoz . 2007-ben az alkotmánymódosítások kapcsán Nurszultan Nazarbajev hivatalosan is elfoglalta a Nur Otan párt elnöki posztját [80] .
Az 1990-es években Kazahsztán ratifikálta a gyermekek jogairól és a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezményt. A „ Freedom House ” amerikai szervezet 2019-es jelentése szerint az ország demokrácia-besorolása 22 pontos volt.
2003-ban Nurszultan Nazarbajev elnök rendeletével létrehozták az Emberi Jogi Bizottságot Kazahsztán elnöksége mellett.
2014-ben, a Francois Hollande francia elnökkel folytatott tárgyalásokat követően Nazarbajev sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a Kazahsztánban élő nemzetiségek tucatjainak képviselői „ugyanazok a jogokkal, nyelvük és kultúrájuk védelem alatt áll”, és „18 nyelven működnek az iskolák”. Kazahsztán elnöke szerint 40 vallási felekezet működik az országban "teljesen szabadon".
Egyes emberi jogi szervezetek bizonyos jogok megsértésére mutatnak rá Kazahsztánban, a The Guardian szerint Nazarbajev autoriter rezsimet hozott létre [81] .
A 2015-ös választásokon, amelyeken Nurszultan Nazarbajev utoljára jelöltként vett részt, az EBESZ-misszió megfigyelői magas szintű szervezettséget, ugyanakkor az ellenzéki jelöltek választékának hiányát állapították meg.
Egyes politikusok és újságírók, mint például Zhasaral Kuanyshalin és mások, megjegyzik Nazarbajev személyi kultuszát [82] [83] [84] [85] . Dilyaram Arkin újságíró szerint Nazarbajev személyiségkultusza kezd Kazahsztánon túlra is terjedni [86] [87] .
Bolat Ryskozha:
Az elnök ellenzői szerint Kazahsztán régóta Nazarbajev személyi kultusza alatt él. Ezzel azonban párttársaknak számító támogatói nem értenek egyet. De vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a köznép maga a hibás a személyi kultuszért [88] .
A politikusok és újságírók egy része viszont tagadja a személyi kultusz létezését, hiszen Nazarbajev belpolitikai alkotmányreformja a felelősség újraelosztását célozta a hatalmi ágak között.
Például Ahmed Muradov, a parlamenti madzsilisz volt képviselője tagadta Nazarbajev személyi kultuszának létezését:
Erősen meg kell erőltetni a fantáziát ahhoz, hogy ezt korábban meggondoljuk. 2017-ben Nurszultán Abishevics kezdeményezésére a parlamentben megvizsgáltuk az alkotmányreformról szóló összes törvényt, amely az elnöktől a parlament és a kormány közötti hatalmak újraelosztására vonatkozik. Milyen személyi kultuszról beszélünk? Ezért úgy gondolom, hogy aki ismeri a jogi normákat, az nem mondhat ilyet. És ha valakinek személyes felfogása van [a kultuszról], az olvasson több szakirodalmat, hogy jobban megismerje magának az elnöknek a munkáját.
Maga Nazarbajev arra a kérdésre, hogy hogyan viszonyul a kritikához, azt válaszolta [89] :
Ezért én ezt a kritikát így gondolom: következtetéseket vonunk le belőle, kijavítjuk a hibákat, és fokozatosan haladunk társadalmunk demokratizálódásának útján. Egy ilyen totalitárius rendszer után hála Istennek szabad országos elnökválasztást, pártlisták alapján szabad parlamenti választásokat tartunk. Ennek eredményeként a győztes pártok alkotják a kormányt, ellenőrzik a végrehajtó szerveket, a parlament ellenőrzi a bírák, ügyészek kinevezését stb. Vagyis a legutóbbi alkotmánymódosításokkal országunk elnöki-parlamenti lett.
A Chatham House 2019-es jelentése megjegyzi, hogy a legértékesebb gazdasági eszközök Nazarbajev családja vagy a hozzá közel állók tulajdonában voltak. Nazarbajev legidősebb lánya , Dariga Nazarbajeva , veje, Timur Kulibajev (Nazarbajev második lányának, Dinárának a férje ) és unokaöccse, Kairat Satybaldi, valamint házastársaik, gyermekeik és szeretteik a kazah gazdaság nagy részét befolyásolták. 1998-ban a kormány több éves frakcióharc után felfüggesztette az olajszektor privatizációját, ami lehetővé tette Kulibajev számára, hogy megszerezze az irányítást fontos olaj- és gázipari létesítmények felett [90]
Kazahsztán állami kitüntetései:
A Szovjetunió állami kitüntetései:
2010. május 12- én a kazah parlament alsóháza, a Majilis képviselői egyhangúlag elfogadták a Nazarbajev elnököt a Kazah Köztársaság első elnökének, Elbasinak biztosító törvénycsomag módosításait. 2012-ben elfogadták azt a normát, hogy a Kazah Köztársaság első elnöke státusa alapján Kazahsztán Népi Hőse (Khalyk kaharmany) címmel rendelkezik.
2019. május 30-án létrehozták a „tiszteletbeli szenátor” státuszt, amelyet Kazahsztán első elnökének, Nurszultan Nazarbajevnek ítéltek oda „a Kazah Köztársaság, mint demokratikus állam alkotmányos és jogi alapjainak kialakításához való kiemelkedő hozzájárulásáért , világi , jogi és társadalmi állam , valamint a hazai parlamentarizmus kialakulásához és fejlődéséhez » [93] [94] .
2021. április 28-án megkapta a Kazahsztáni Népközgyűlés tiszteletbeli elnöki státuszát [95] .
A "The Path of the Leader" című epikus film Nurszultan Nazarbajev életútjának szól. Az eposz első négy filmje - "Gyermekkorom égboltja" (2011), "Tűz folyó" (2013), "Vashegy" (2013), "Breaking the Vicious Circle" (2014), a gyermekkorról mesél , a fiatalok és a leendő elnök ifjúsága című filmet Rustem Abdrashov kazah rendező állította színpadra [96] . Nazarbajev szerepét gyermekkorban a fiatal színész Yelzhas Alpiev, ifjúkorában pedig Nurlan Alimzhanov játszotta . A nagymama szerepét Bibigul Tulegenova , az anyát Natalia Arinbasarova , az apát Nurzhuman Ikhtymbaev játszotta . A 90-es évek időszakát felölelő, Kazahsztán és az egész posztszovjet tér történetének fordulópontjait felölelő "A csillagok formálódása " című eposz utolsó filmjének forgatásáért Szergej Sznezhkin orosz filmrendező. , akinek van tapasztalata összetett történelmi sorozatok [97] [98] rendezésében , meghívást kapott . A "Így alakultak a csillagok" című film főszerepét Berik Aitzhanov játszotta .
2011 szeptemberében az NTV csatorna kiadott egy filmet, amelyet Alexander Mokhov rendezett " Jelcin. Három nap augusztusban ", ahol Nurszultan Nazarbajev szerepét Sherkhan Abilov színész játszotta . 2011 novemberében Asztanában, a Béke és Megbékélés Palotájában bemutatták Yerkin Zhuasbek „Teren tamyrlar” című drámáját, amelyet Kazahsztán függetlenségének 20. évfordulója alkalmából szenteltek az elnök szerepéről Kazahsztán megalakulása és megerősítése során. függetlenné válása, megtörtént [99] .
2004 óta valósul meg a „Madeni mura” ( kulturális örökség ) állami program, amelynek célja a történelmi és kulturális emlékek helyreállítása volt Kazahsztánban [100] .
Közép-Ázsia két legnagyobb színháza - az Astana Opera és az Astana Ballet - mellett Kazahsztán fővárosában Nazarbajev kezdeményezésére megnyílt a Kazah Nemzeti Koreográfiai Akadémia.
Az elnök 2017-ben kezdeményezte a Rukhani Zhangyru programot ( szellemi modernizáció ) a szellemi értékek megőrzése érdekében. A kazah nyelv szakaszos átállását a latin ábécére tervezték a világtérbe való integrálása érdekében. A Kazahsztán Szent Földrajza projekt tárgyai az ország turizmusfejlesztésének központjaivá váltak. 100 modern történelem, politikatudomány, szociológia, filozófia, pszichológia, kultúratudomány és filológia tankönyvet fordítottak le kazah nyelvre [101] .
2018-ban Turkesztán városa regionális központ státuszt kapott, majd nagyszabású megújulási és fejlődési folyamat indult meg a városban, amely a kazah kánság ősi fővárosa, és gyakran „a kazah kánság szellemi fővárosának” is nevezik. a török világ." A turkesztáni régió létrehozásáról szóló rendelet aláírásának napján Nazarbajev megbeszélést tartott, és felszólította a nemzeti vállalatok vezetőit és a nagyvállalkozások képviselőit, hogy vegyenek részt aktívan a város építésében. 2021-ben Nazarbajev felkereste a Turkesztánban épült új létesítményeket – repülőteret, karavánszerájt stb., és megjegyezte, hogy Turkesztánban hosszú évek óta nem volt ilyen újjáéledés [102] .
2019. március 18-án letette az első követ egy új központi mecset építkezésén a fővárosban, amely Kazahsztán és Közép-Ázsia legnagyobb mecsete. Ő volt az építkezés kezdeményezője, magánbefektetők támogatták, állami költségvetésből nem került felhasználásra [103] . 2022. augusztus 12-én adták át a mecsetet Nazarbajev [104] részvételével .
2020-ban Nazarbajev kezdeményezésére a K. Kuanyshbayevről elnevezett Állami Akadémiai Kazah Zenei és Drámai Színház több mint 22 ezer m² alapterületű új épületét emelték Nur-Sultanban. Az újságírókkal folytatott beszélgetés során Nazarbajev hangsúlyozta, hogy a főváros átadása óta arról álmodozott, hogy a városban egy új nagy épületet építene a kazah drámaszínház számára.
2020-2021-ben egy exkluzív interjú alapján megjelent a „Strokes to a Portré” sorozat - egy többrészes dokumentumfilm, amelyet Nurszultan Nazarbajev életének és munkásságának szenteltek.
2021- ben jelent meg Nazarbajev életéről a „Kazah: egy aranyember története” című dokumentumfilm, amelyet Oliver Stone és Igor Lopatjonok rendezett [105] .
Nazarbaev - a közgazdaságtudomány doktora [106] , a disszertáció témája "Az erőforrás-takarékosság stratégiája a piaci viszonyok kialakulásának és fejlődésének körülményei között" [107] . A védésre az Orosz Menedzsment Akadémián (1992) (a közgazdasági tudományok kandidátusa - 1990-ben) került sor.
A közösségi hálózatokon | ||||
---|---|---|---|---|
Fotó, videó és hang | ||||
Tematikus oldalak | ||||
Szótárak és enciklopédiák | ||||
|
A Kazah Köztársaság elnöke | |
---|---|
elnökök |
|
Alelnökök (a tisztség megszűnt) |
|
Választások | |
Lemondások | 2019-es lemondás |
Az elnöki hatalom szimbólumai | |
Az elnök alá tartozó szervek | |
Rezidensek | |
Ünnep | |
|
A Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának vezetői (1920-1991) | ||
---|---|---|
|
1917 óta Kazahsztán kormányának vezetői | ||
---|---|---|
Alash autonómia | Bukeikhanov | |
Kirgiz Terület | ||
Kirgiz ASSR | ||
Kazak (kazah) ASSR | ||
Kazah SSR | ||
A Kazah Köztársaság |
A 2011-es kazahsztáni elnökválasztás jelöltjei | |
---|---|