Muhammad Juki Mirza | |
---|---|
Khutallyan uralkodója | |
1429 / 1430-1445 _ _ | |
Utód | Abu Bakr Mirza |
Balkh uralkodója | |
1443-1445 _ _ | |
Utód | Muhammad Qasim Mirza |
Születés | 1402. április 27 |
Halál |
1445 szerák |
Nemzetség | Timuridák |
Apa | Shahrukh |
Anya | Gauharsha futni |
Házastárs | 5 feleség |
Gyermekek | 8 gyerek |
A valláshoz való hozzáállás | iszlám |
Muhammad Dzhuki Mirza (1402. április 27-1445.) - a Timurid-dinasztia hercege , Khutallan és Balkh kormányzója, Khorasan Shahrukh uralkodójának fia és Tamerlane közép-ázsiai hódító unokája .
1402. április 27-én született . Shahrukh (1377-1447) és felesége, Gauharshad Begim (1379-1457) három fia közül a legfiatalabb . Idősebb testvérei Ulugbek-mirza (1394-1449) és Baysonkur-mirza (1397-1443) voltak. A három testvér közül a legfiatalabb Muhammad Juqi Mirza úgy tűnik, alacsonyabb státuszú [1] .
Katonai pályafutását apja, Shah Rukh első hadjáratával kezdte az azerbajdzsáni Kara Koyunlu ellen 1420-1421 között, amely során állítólag ő vezette a hadsereget [ 2] . A későbbi években fontos szerepet játszott Shah Rukh nagyobb katonai hadjárataiban , és láthatóan gyakran jelen volt apja udvarában. Nyilvánvalóan egyfajta vészhelyzeti ügynökként működött, gyakran küldték státuszt és finomságot igénylő különleges küldetésekre, például nehéz helyi uralkodókkal és határ menti régiókkal [3] [2] . Egyszer azt a parancsot kapta, hogy vezessen egy hadsereget Maverannahrba , amely bátyja, Ulugbek Mirza tulajdonában volt, amikor kiderült, hogy ez utóbbi olyan hadjáratot tervez, amelyet apja nem helyeselt [2] . 1425-1426 - ban Barak kán , az Arany Horda uralkodója kinyilvánította jogait a timuridák északi birtokaira, és elkezdte megtámadni Sygnakot . Bár Shahrukh megtiltotta a katonai expedíciót, 1427 -ben Ulugbek és Muhammad Juqi mégis katonai expedíciót indítottak. Ez súlyos vereségükhöz és Szamarkandba meneküléshez vezetett [4] .
Míg testvéreit fiatalon tartományi kormányzóvá nevezték ki, Muhammad Dzsucsi csak 1429-1430 között kapta meg első kinevezését a Khutallyan régióban [3] . Baysonkur halála után láthatóan Muhammad Juki lett apja kedvence , egyben lehetséges örököse is, bár édesanyja ellenezte a jelöltséget, helyette Ala ad-Daula Mirzát [5] [6] , Baysonkur Mirza fiát választotta. Gauharshad fogva tartotta Muhammad Jukit, megpróbálta eltávolítani a hatalomból, megtagadta tőle, hogy bármiféle befolyást gyakoroljon a kanapéra, inkább unokáit, Ala ad-Dawlát és Abdul-Latifot preferálta [6] [3] . Ráadásul egyetlen gyermekét sem tisztelte, a szultáni udvarban nevelte őket, ahogyan idősebb testvérei fiaival is tette [3] .
Amikor Rukh sah 1444 -ben veszélyesen megbetegedett , Muhammad Juqi, Balkh akkori uralkodója azonnal megérkezett a fővárosba , Heratba , hogy előnyt szerezzen a várható utódlási harcban. Gauharshad azonban már megkapta Jalal ud-Din Firuzshah főparancsnok támogatását Ala al-Dawla trónra lépéséhez. De Shahrukh hirtelen megszabadult betegségétől, és visszatért a vezetőséghez. De Firuzshah, akit már bíróság elé állítanak Rukh Shah parancsára történt hatalommal való visszaélés miatt, feldühítette Muhammad Dzsuqit Ala ud-Dawla támogatásával. Muhammad Juki tájékoztatta Shahrukh -t Firuzshah cselekedeteiről, aki megdorgálta az utóbbit. Hamarosan Firuzsha betegségben meghalt [7] .
Mirza Muhammad Juki, aki elhúzódó betegségben szenvedett , 1445 -ben halt meg Serakhsban . Khutallan és Balkh kormányzósága fiaira, Abu Bakr és Muhammad Qasim [8] [9] hercegekre szállt .
Mihr Nigar Khanumtól
Bakht Davlatból
Bulgan Mugultól
Muhammad Juki-Mirza (Rukh Shah fia) - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|