A mexikói önkormányzatok ( spanyolul: municipio(s) ) a közigazgatási felosztás második szintjét jelentik az államok után. Az önkormányzatok Mexikó összes államában képviseltetik magukat, kivéve a szövetségi körzetet , amely (városi) körzetekre van felosztva( spanyolul: delegaciones ).
A legutóbbi, 2005-ös népszámláláskor Mexikóban 2441 település és 16 szövetségi körzet volt. A települések száma folyamatosan változik, így a különböző forrásokban eltérő számok jelenhetnek meg. Az egyes államokban a települések száma néhánytól több százig változhat, az állam lakosságától és méretétől függően. Egy település átlagos lakossága körülbelül 45 ezer fő.
A település belpolitikai szervezetét, valamint az önkormányzat jogait és kötelezettségeit az 1917-es mexikói alkotmány 115. cikke határozza meg [1] , részletesebben pedig az egyes államok alkotmánya.
Sok település közösségekre vagy körzetekre van osztva , amelyek Mexikó közigazgatási felosztásának harmadik szintjét jelentik. Különböző államokban másként hívják őket: spanyol. delegaciones, comisarías, alcaldías, juntas Municipales, közszóval egyesülve ( spanyol secciones ). A közösségek vezetőit nem a lakosok választják, hanem az önkormányzat elnöke nevezi ki őket.
Minden település közigazgatásilag autonóm. Lakosai önkormányzati elnököt választanak ( spanyolul: presidente Municipal) , aki az önkormányzati tanács ( spanyolul: ayuntamiento ) élén áll, aki a lakosság közszolgáltatásaiért felelős. Az önkormányzat elnöke közvetlenül az első után nem indulhat második ciklusra. A községi tanács egy elnökből ( spanyolul cabildo ), a tanács tagjaiból ( spanyolul: síndico ) és több megbízottból ( spanyolul: regidores ) áll.
Ezt a típusú önkormányzati szervezetet, amely a mexikói forradalom idején alakult ki , "szabad önkormányzatnak" ( spanyolul: municipio libre ) nevezik.
Az önkormányzatok feladata a közszolgáltatások (különösen a víz és csatorna), az utcai világítás, az utcabiztonság, a közlekedés, a parkok, terek és temetők takarítása és karbantartása. Segíthetnek a szövetségi és tartományi kormányoknak az oktatásban, a tűzbiztonságban, az egészségügyben, a környezetvédelemben, valamint a történelmi és kulturális örökségben. 1983 óta saját maguk szedhetik be az ingatlanadót és néhány más adót, bár a finanszírozás nagy része továbbra is az államtól vagy a nemzeti kormánytól származik.
Mexikóban több mint 185 ezer település van . Átlagosan 76 bp van településenként, bár ez államonként változik, az oaxacai 17 bp/mun-t és a Baja California Sur 493 bázispontja között .
Az ország minden településének (a szövetségi körzet területeivel ellentétben) van a település közigazgatási központja ( spanyol cabecera Municipal ), amely a település egyik vagy egyetlen települése. Mivel a legtöbb település területe több települést foglal magában ( spanyolul: localidades ), a többiben a fő önkormányzati tanácstól anyagilag függő leánytanácsokat ( spanyolul: presidencia auxiliar / junta auxiliar ) választanak. Egyes államok Mexikó déli részén és közepén nagyon sok településre oszlanak (például Oaxaca 570 településre), így ezekben a nagyvárosok több településre oszlanak. A leánytanácsok azonban még ilyen esetekben is választhatók adminisztratív célból.
Állapot | Tartók száma |
ezer fő/munka | km²/hé | n.p. állapotban |
---|---|---|---|---|
Aguascalientes | tizenegy | 86 | 472 | 1852 |
Veracruz | 212 | 33 | 338 | 19939 |
Guerrero | 81 | 38 | 797 | 7176 |
Guanajuato | 46 | 101 | 669 | 8625 |
Durango | 39 | 37 | 3122 | 6008 |
Hidalgó | 84 | 27 | 244 | 4530 |
Campeche | tizenegy | 63 | 5163 | 2622 |
Querétaro | tizennyolc | 78 | 665 | 2584 |
Quintana Roo | 9 | 97 | 4375 | 1820 |
Coahuila | 38 | 60 | 3935 | 3935 |
Colima | tíz | 54 | 543 | 1112 |
Mexikó város | 125 | 105 | 170 | 4707 |
Michoacán | 113 | 35 | 515 | 9115 |
Morelos | 33 | 47 | 151 | 1357 |
Nayarit | húsz | 46 | 1345 | 2592 |
Baja California | 5 | 498 | 14315 | 3959 |
Nuevo Leon | 51 | 75 | 1259 | 5215 |
Oaxaca | 570 | 6 | 163 | 9634 |
puebla | 217 | 23 | 157 | 6198 |
Zacatecas | 58 | 23 | 1260 | 4555 |
San Luis Potosi | 58 | 40 | 1087 | 6885 |
Sinaloa | tizennyolc | 141 | 3139 | 5875 |
Sonora | 72 | 31 | 2512 | 7366 |
Tabasco | 17 | 111 | 1446 | 2521 |
Tamaulipas | 43 | 64 | 1836 | 7494 |
Tlaxcala | 60 | 16 | 67 | 1204 |
Jalisco | 126 | ötven | 622 | 10632 |
csivava | 67 | 48 | 45 | 12137 |
Chiapas | 118 | 33 | 625 | 19029 |
Baja California Sur | 5 | 85 | 14286 | 2467 |
Yucatan | 106 | 16 | 408 | 2262 |
szövetségi kerület | 16 | 537 | 97 | 462 |
Összesen / Országos átlag | 2457 | 45 | 185869 |
Nem sokkal Mexikó spanyolok általi meghódítása és gyarmatosítása után a stratégiai pontokon elhelyezkedő nagy települések városi státuszt kaptak ( spanyol ciudad ), és önkormányzatokat ( spanyol ayuntamiento ) hoztak létre a szó hagyományos értelmében ("városi közigazgatási egység"). Az 1824-es függetlenség utáni alkotmány nem tartalmazott külön rendelkezéseket a községekre vonatkozóan, amelyek szerkezetét és feladatait az egyes államok alkotmányai határozták meg. Ennek eredményeként minden állam megszabta a saját minimumkövetelményeit (általában a lakosság számához kapcsolódóan), amelyeket egy településnek teljesítenie kell ahhoz, hogy községgé válhasson. Az 1917-es alkotmány 115. cikkelyében rögzítette, hogy az államok közigazgatási felosztásának alapegységei a „szabad önkormányzatok”, amelyekre az egész országot felosztották. Lemondta az ún. „politikai közigazgatás” ( spanyol jefatura política ), közvetítő az államok és önkormányzatok között. Az önkormányzatok teljes autonómiát kaptak a helyi ügyek intézésében, míg más területeken korlátozott volt a hatáskörük [2] .
Az alábbi lista az első 13 és az utolsó 10 települést tartalmazza népesség szerint. A szám az Országos Statisztikai, Földrajzi és Informatikai Intézet (INEGI: Instituto Nacional de Estadística, Geografía e Informática) szerint a 2005-ös népszámlálás szerint van megadva [3] .
Hely | Állapot | Község | Népesség, emberek |
---|---|---|---|
egy | Mexikó szövetségi körzete | Iztapalapa | 1820888 |
2 | Mexikó város | Ecatepec de Morelos | 1688258 |
3 | Jalisco | Guadalajara | 1600940 |
négy | puebla | Puebla de Zaragoza | 1485941 |
5 | Baja California | Tijuana | 1410700 |
6 | csivava | Juarez | 1313338 |
7 | Guanajuato | Leon | 1278087 |
nyolc | Mexikó szövetségi körzete | Gustavo Madero | 1193161 |
9 | Jalisco | Zapopan | 1155790 |
tíz | Mexikó város | Nezahualcoyotl | 1140528 |
tizenegy | Nuevo Leon | Monterrey | 1133814 |
12 | Baja California | Mexicali | 855962 |
13 | Mexikó város | Naucalpan de Juarez | 821442 |
Hely | Állapot | Község | Népesség |
2457 | Oaxaca | San Pablo Yaganis | egy |
2456 | puebla | Amistlan | 5 |
2455 | Oaxaca | Santa Maria Tlahuitoltepec | 9 |
2454 | csivava | Manuel Benavidez | 16 |
2453 | Oaxaca | San Juan del Estado | 22 |
2452 | Oaxaca | San Ildefonso Villa Alta | 31 |
2451 | Zacatecas | Moyahua de Estrada | 46 |
2450 | Yucatan | Kusama | 48 |
2449 | Chiapas | Solobitchyapa | 79 |
2448 | Oaxaca | San Jacinto Amilpas | 101 |
Az alábbiakban felsoroljuk az első és az utolsó 20 települést terület szerint [4] .
Hely | Állapot | Község | Terület, km² |
---|---|---|---|
egy | Baja California | Ensenada | 51952 |
2 | Baja California Sur | Mulehe | 33092 |
3 | Coahuila | Ocampo | 26433 |
négy | Baja California Sur | La Paz | 20274.98 |
5 | Quintana Roo | Othon Blanco | 18760 |
6 | csivava | Aumada | 17131.5 |
7 | csivava | Camargo | 16066 |
nyolc | Sonora | Hermosillo | 14880.2 |
9 | Campeche | Calakmul | 13839.11 |
tíz | Quintana Roo | Felipe Carrillo Puerto | 13806 |
tizenegy | Baja California | Mexicali | 13700 |
12 | Baja California Sur | Komondu | 12547 |
13 | Zacatecas | Masapil | 12063 |
tizennégy | Sonora | Pitikito | 11979.96 |
tizenöt | Coahuila | Acuna | 11487,70 |
16 | csivava | Jimenez | 11074.14 |
17 | csivava | Asension | 11000.10 |
tizennyolc | Sonora | Kaborka | 10721.84 |
19 | Durango | Durango | 10041 |
húsz | csivava | csivava | 9219 |
Hely | Állapot | Község | Terület, km² |
2457 | Tlaxcala | San Lorenzo Ajocomanitla | 4.34 |
2456 | Tlaxcala | San Juan Huaczinco | 4.44 |
2455 | Tlaxcala | Santa Cruz Kilehtla | 5.40 |
2454 | Tlaxcala | Santa Isabel Quilohostla | 5.45 |
2453 | Tlaxcala | Tocatlan | 5.90 |
2452 | Tlaxcala | Mazatecocco de José Maria Morelos | 5.90 |
2451 | Tlaxcala | San Jeronimo-Zacualpan | 7.56 |
2450 | Oaxaca | Santa Lucia del Camino | 7.65 |
2449 | Tlaxcala | Acuamanala de Miguel Hidalgo | 7.80 |
2448 | Tlaxcala | Santa Apollonia Teacalco | 7.91 |
2447 | Mexikó város | Papalotla | 8.74 |
2446 | puebla | Teteles de Avila Castillo | 8.93 |
2445 | Oaxaca | San Sebastian Tutla | 8.93 |
2444 | Tlaxcala | Santa Ana Nopalukan | 9.37 |
2443 | Tlaxcala | Santa Catarina Ayometla | 9.76 |
2442 | Mexikó város | Mexicalcingo | 10.00 |
2441 | Oaxaca | Santa Maria Coyotepec | 10.21 |
2440 | Oaxaca | Santa Cruz Amilpas | 10.21 |
2439 | Oaxaca | San Antonio de la Cal | 10.21 |
2438 | puebla | coatepec | 10.22 |
Mexikó önkormányzatai államonként | |
---|---|
|