Mulka, Robert

Mulka Róbert
német  Mulka Róbert
Születési dátum 1895. április 12.( 1895-04-12 ) [1]
Születési hely
Halál dátuma 1969. április 26.( 1969-04-26 ) [1] (74 évesen)
A halál helye
Ország
Foglalkozása katona , kereskedő
Gyermekek Rolf Mulka [d]
Díjak és díjak

Robert Karl Ludwig Mulka ( német  Robert Karl Ludwig Mulka ; 1895. április 12., Hamburg , Német Birodalom - 1969. április 26., Hamburg , Németország ) - SS Hauptsturmführer , az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokának adjutánsa , aki közvetlenül érintett volt Rudolf Hössben az emberek kiirtásában.

Életrajz

Mulka Róbert 1895. április 12-én született egy postai alkalmazott családjában [3] . 1911-ben hamburgi reáliskolát végzett , és az Arndt und Cohnban exportáru-kereskedőként tanult.

1914 óta önkéntesként a hadműveleti színtereken részt vett az első világháborúban , a tartalék hadnagyi rangot elérve . Különböző sapper egységek tagjaként részt vett az oroszországi , franciaországi és törökországi csatákban . A háború után a balti Landeswehr tagjaként részt vett a balti -tengeri csatákban .

Ezt követően Mulka visszatért Hamburgba, és ismét egy oktatócégben dolgozott, mígnem 1931-ben önálló vállalkozóvá vált. 1928 és 1934 között tagja volt az Acélsisaknak , a német tisztek országos szövetségének . 1920-ban megnősült, a házasságból két fia, köztük a Rolf Mulk vitorlás és egy lánya született.

1935 - ben a Reichswehr szolgálatába lépett , ahol Oberleutnant rangot kapott . Az 1920-ban lopott áruk eltitkolása miatt kapott nyolc hónapos börtönbüntetéssel összefüggésben kizárták a Wehrmachtból . 1940. február 1-jén csatlakozott az NSDAP -hoz (7848085-ös jegyszám).

1941 - ben felvették az SS csapatokba . Mulka a drezdai 1. SS mérnök zászlóalj parancsnokaként szolgált . Mivel 1941 végén gyomorpanaszokkal küzdött, a drezdai gyengélkedőre szállították, majd csak helyőrségi szolgálatra alkalmassá nyilvánították. 1942 februárjától áprilisáig az auschwitzi koncentrációs tábor 1. biztonsági társaságának parancsnoka [4] . 1942 júliusától 1943 márciusáig Rudolf Höss parancsnok adjutánsa [5] . 1942 szeptemberében a Katonai Érdemkereszt II. osztályú karddal kitüntetést kapott . Mulka volt felelős a Zyklon-B mérgező gáz beszerzéséért és szállításáért , valamint a foglyok gázkamrába szállításáért. Négy fuvarozással összefüggő megsemmisítési akcióban adott parancsot, többször vett részt a vasúti peronon történő kiválasztásban .

A feljelentés után, amikor Mulka állítólag becsmérlő megjegyzéseket tett Goebbelsről , rövid időre bebörtönözték [6] . 1944 elején azonban az ellene indított Perfidious Assaults Act ügyet megszüntették. 1944. január 19-ig az SS Közigazgatási és Gazdasági Főigazgatóságán (D adminisztratív csoport - koncentrációs táborok) és 1944 augusztusáig az SS Személyzeti Főigazgatóságán szolgált. 1944. szeptember elejétől januárig a Rajsko SS-iskolában, majd az SS szapper és kiképző tartalék zászlóaljánál szolgált. Maga Mulka később azt nyilatkozta, hogy az ellene indított előzetes vizsgálat megindítása után először több hetet töltött a lichterfeldi SS- kórházban . Felfüggesztették szolgálatából, és engedélyt kapott, hogy Hamburgba utazzon. Hamburg bombázása után ismeretlen időpontban szolgálatba állt az SS és az északi-tengeri rendőrkapitány, Georg-Henning von Bassewitz-Behr szolgálatában , és az SS szapperiskolába osztották be, amíg 1945. január elején betegszabadságot nem kapott Hamburgba. . A háború végén Hamburgban maradt [5] .

1945. június 8-án letartóztatták, és 1948. március 28-ig különböző internálótáborokban volt fogva. A hamburgi körzetben lefolytatott denacifikációs eljárás során Bergedorfot 1,5 év börtönbüntetésre ítélték, de a perújítás nagykövetét "szabadultnak" minősítették [4] . Mulka exportkereskedőként folytatta munkáját.

Az 1950-es évek végén a német igazságügyi hatóságok megkezdték az auschwitzi koncentrációs táborban elkövetett bűncselekmények kivizsgálását, és Mulka hamarosan az egyik vádlott lett. 1960. november 8-án véletlenül letartóztatták, amikor sikerült megállapítani a hollétét, amely addig a pillanatig ismeretlen volt. Fia, Rolf Mulka sportolóként érmet szerzett az 1960-as olimpián, ami óvatossá tette a frankfurti ügyészt. 1961. március 6-án szabadult, de május 29-én ismét egy előzetes letartóztatásba került [7] . Az ellene és az auschwitzi koncentrációs tábor személyzetének 21 tagja ellen indított per 1963. december 20-án kezdődött egy esküdtszéki perben Frankfurt am Mainban . Mulka megvádolta Joachim Kügler ügyészt, aki részt vett a per előkészületeiben, és egyben tiszt volt a koncentrációs tábor orvosa, Josef Mengele elleni ügy kivizsgálásában is , és aki 1965-ben, a hesseni bíróság lejárta után lemondott a hesseni igazságszolgáltatásról. tárgyaláson, mert megsértette, mert "a merénylőosztag egyenruhás tagjának" nevezte. A bíróságon Mulka kijelentette, hogy semmit sem tudott a tábor gázkamráiban történt megsemmisítésről. 183 napos tárgyalás után 1965. augusztus 19-én és 20-án hoztak ítéletet. Mulkát 14 év szigorú börtönbüntetésre ítélték, mert "legalább négy alkalommal közösen segítette és felbujtatta legalább 750 ember meggyilkolását" [4] .

A bíróságnak a jogi értékeléshez azt kellett eldöntenie, hogy a vádlott végrehajtóként, azaz szándékosan járt el az alapbűncselekmény kapcsán, vagy bűnsegédként járt el. Mulkát csak bűnsegédként ítélték el, mivel a bíróság nem tartotta lehetségesnek a szándéka vitathatatlan bizonyítását. A határozat így szól:

Ha mindezeket a szempontokat mérlegeljük, továbbra is fennáll annak a gyanúja, hogy a vádlott Mulka, mint helyettes, belsőleg megerősítette a zsidók lemészárlását, és készségesen támogatta azt, így az elkövető akarata szerint cselekedett; azonban nem lehet megszabadulni a végső kétségektől, hogy a parancsok engedelmességéből és a félreértett „kötelességtudatból” többet törődött a pusztító cselekmények akadálytalan végrehajtásával, ezzel is csak a fő végrehajtók tetteit akarta elősegíteni és támogatni. [8] .

Eredeti szöveg  (német)[ showelrejt] Bei Abwägung all dieser Gesichtspunkte bleibt zwar ein erheblicher Verdacht, daß der Angeklagte Mulka als Adjutant die Massentötung der Juden innerlich bejaht und sie bereitwillig unterstützt, somit mit Tädehandel hat; letzte Zweifel lassen sich jedoch nicht ausräumen, dass er mehr aus einer Befehlsergebenheit und falsch verstandenen ‚Pflichtauffassung' heraus für die reibungslose

A kasseli börtönben öngyilkosságot kísérelt meg , de túlélte. 1966-ban (más források szerint 1968-ban [9] ) korán szabadult [10] .

Jegyzetek

  1. 1 2 Robert Mulka // filmportal.de - 2005.
  2. Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #119366991 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
  3. Klee, 2013 , S. 293.
  4. 1 2 3 Klee, 2013 , S. 294.
  5. ↑ 12 Bert Hoppe . Die Verfolgung und Ermordung der europäischen Juden durch das nationalsozialistische Deutschland 1933-1945 / Andrea Rudorff. Walter de Gruyter , 2018. — Bd. 16: Das KZ Auschwitz 1942–1945 und die Zeit der Todesmärsche 1944/45. - S. 652. - 884 S. - ISBN 978-3-11-036503-0 .
  6. Devin O. Pendas, Sybille Steinbacher. Der Frankfurter Auschwitz-Prozess (1963-1965): Kommentárok Quellenedition / Werner Renz, Raphael Gross. — New York/Frankfurt am Main: Campus Verlag, 2013. — S. 652. — 1402 S. — ISBN 978-3-593-39960-7 . — ISBN 3593399601 .
  7. Devin O. Pendas, Sybille Steinbacher. Der Frankfurter Auschwitz-Prozess (1963-1965): Kommentárok Quellenedition / Werner Renz, Raphael Gross. — New York/Frankfurt am Main: Campus Verlag, 2013. — S. 111. — 1402 S. — ISBN 978-3-593-39960-7 . — ISBN 3593399601 .
  8. Justiz und NS-Verbrechen. Sammlung deutscher Strafurteile wegen nationalsozialistischer Tötungsverbrechen 1945–1966 / CFRüter. - Amszterdam: University Press Amsterdam, 1979. - Bd. XXI. — S. 144.
  9. Friedrich-Martin Balzer, Werner Renz. Das Urteil im Frankfurter Auschwitz-Prozess (1963-1965). - Pahl-Rugenstein, 2004. - S. 601. - ISBN 9783891443545 . — ISBN 3891443544 .
  10. Gerhard Ziegler. Furs Gefängnis zu krank? Robert Mulka haftunfähig - Notwendiger Nachtrag zum Auschwitz-Prozess // Die Zeit . - 1966. - július.

Irodalom

Linkek