Pandzsábi morfológia

Az oldal jelenlegi verzióját még nem nézték át tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. szeptember 3-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

Ez a cikk a modern irodalmi pandzsábi , egy Pakisztánban és Indiában beszélt indoárja nyelv morfológiáját írja le.

Főnév

A pandzsábi főnévrendszernek két neme, két számjegye, öt esete van: közvetlen, közvetett, vokatív , depozíciós és instrumentális-lokális. Az utolsó két eset hiányos: a deferred csak egyes számban használatos néhány utópozícióval, az instrumentális-lokális pedig határozószókkal kombinálva [1] . A hindusztáni nyelvhez hasonlóan a nevek két altípusban ragozódnak, kiterjesztett és nem kiterjesztett, ahol az előbbi hímnemű és nőnemű, -ā és -ī végződéssel, a női ragozás inkább etimológiai, mint morfológiai.

Az alábbi táblázatok a pandzsábi esetbefejező rendszert mutatják be.

férfias Egyenes Kos Zwat kiv Létrehozás / Helyek tágítatlan Mértékegység + ā + ȭ + ē Többes szám + ā̃ + ō + ī̃ Ext. Mértékegység - ā - ē - ia - iȭ - ē Többes szám - ē - iā̃ - iō - ī̃

Nőies Egyenes Kos Zwat kiv Létrehozás / Helyek Mértékegység + ē + ȭ + ē Többes szám + ā̃ + ō + ī̃

A következő táblázatok a névleges végződéseket mutatják be, példaként kṑṛā "ló", sakhī "barátnő", kàr "ház", gall "dolog, szó".

Ext. Egyenes Kos Zwat kiv Létrehozás / Helyek Úr. Mértékegység kṑṛā kṑṛe kṑṛia kṑṛiȭ ( kṑṛe ) Többes szám kṑṛe kṑṛiã kṑṛiō Zh.r. Mértékegység sakhī sakhīē Többes szám sakhīā̃ sakhīō

Nem bővített Egyenes Kos Zwat kiv Létrehozás / Helyek Úr. Mértékegység kar karā karȭ kàrē Többes szám kar kàrā̃ karó kàrī̃ Zh.r. Mértékegység epe ( galē ) gallȭ galle Többes szám gallā̃ gallō gallī̃

Melléknév

A melléknevek ragozottak és elhajthatatlanok. Az első változás nemben, számban és kisbetűben. Kezdőalakként a hímnemű alakot, egyes számú közvetlen esetet (-ā) vesszük. A megdönthetetlen melléknevek nem változnak, bármilyen végződésük lehet (beleértve a -ā és -ī).

		Mértékegység	Többes szám
Úr.	Egyenes	- ā	- ē
	Kos.	- ē	-ē , -iā̃ _
Zh.r.		- ī	- īā̃

A módosított melléknevek definícióként megegyeznek a meghatározottal. A példákat a következő táblázatok tartalmazzák.

A definíció funkciójában lenyelt caṅgā „jó” melléknév

Egyenes Kos Zwat kiv Létrehozás / Helyek Úr. Mértékegység caṅgā kṑṛā caṅgē kṑṛē caṅgē kṑṛia caṅgē kṑṛiȭ ( caṅge kṑṛē ) Többes szám caṅgē kṑṛē caṅgiā̃ kṑṛiā̃ caṅgiā̃ kṑṛiō Zh.r. Mértékegység caṅgī sakhī caṅgī sakhīē Többes szám caṅgīā̃ sakhīā̃ caṅgīā̃ sakhīō

Egyenes Kos Zwat kiv Létrehozás / Helyek Úr. Mértékegység caṅgā kàr caṅgē kàr caṅgē kàrā caṅgē kàrȭ caṅgē kàrē Többes szám caṅge kàr caṅgiā̃ kàrā̃ caṅgiā̃ kàrō caṅgiā̃ kàrī̃ Zh.r. Mértékegység caṅgī gall ( caṅgī gallē ) caṅgī gallȭ caṅgī gallē Többes szám caṅgīā̃ gallā̃ caṅgīā̃ gallō caṅgīā̃ gallī̃

Meghatározhatatlan xarāb „rossz” melléknév

Egyenes Kos Zwat kiv Létrehozás / Helyek Úr. Mértékegység xarāb kṑṛā xarāb kṑṛē xarāb kṑṛia xarāb kṑṛiȭ ( xarāb kṑṛē ) Többes szám xarāb kṑṛē xarāb kṑṛiā̃ xarāb kṑṛiō Zh.r. Mértékegység xarāb sakhī xarāb sakhīē Többes szám xarāb sakhīā̃ xarab sakhīō

Egyenes Kos Zwat kiv Létrehozás / Helyek Úr. Mértékegység xarāb kar xarāb karā xarāb karȭ xarāb kàrē Többes szám xarāb kar xarāb kàrā̃ xarāb kàrō xarāb kàrī̃ Zh.r. Mértékegység xarāb gall ( harāb gallē ) xarāb gallȭ xarāb gallē Többes szám xarāb gallā̃ xarāb gallō xarāb gallī̃

A melléknevek elláthatják definíció, névleges állítmány funkcióit (akkor főneveknek tekinthetők), és önállóan is használhatók.

Hozzászólások

A posztpozíciókat a szavak közötti kapcsolatok kifejezésére használják pandzsábi nyelven. Az egyszerű postpozíciók a következők:

• dā  egy genitivus elöljárószó . Változhat melléknévként az X dā/dī/stb szerkezetben. Y jelentése „Y az X-hez tartozó; YX´a ", ahol da egyetért Y-val.
• nū̃  - közvetett objektumot képez ( datív eset ), vagy ha az objektum határozott, akkor közvetlen objektumot ( akuzatív eset ).
• nē  - az ergatív eset elöljárója; tökéletes alakú tranzitív igékkel képezi az alanyt.
• A tȭ  a halasztott eset elöljárója, a "from, from".
• tē  - "be, vége".
• vall  - "felé"
• kōḷ  - közvetlen hovatartozás elöljárószó (hasonlóan a hindusztáni kē pās-hoz); "u", pl. kuṛī (de) kōḷ , "a lánynál".
• vikhē  – „(valamilyen helyen)”. A köznyelvben a tē helyettesíthető . Például. Hoshiarpur vikhē , "Hosyapurban".
• takk  - "előtte, közvetlenül"
• laī, vāstē  – „a kedvéért”
• bārē  - "ó, kb"
• vargā , varga , hár/'ár  - „mint, mint”, pl. "o de 'ár", "ude varga" - "mint ő".
• duāḷē , duāle  - például „körül, körül”. manjē (de) duāḷē , "az ágy körül".
• binā̃  – „nélkül”.
• nēṛē  – „közel, közel”.
• lāgē  – „utána”.
• vich "benn, belül" → viccȭ "között", pl. jantē (de) viccȭ , "emberek között".
• nāḷ "val" → nāḷȭ "összehasonlítva, tetszik, tetszik", pl. kṑṛē (de) nāḷȭ , "egy lóhoz képest".

Névmások

Személyes

A pandzsábi nyelvben (valamint a hindusztáni nyelvben) vannak személyes névmások az első és a második személyre. A harmadik személy esetében mutatók használatosak. A névmások nemben nem különböznek egymástól. A tū̃ és tusī̃ névmások udvariassági szintjükben különböznek (például „te” és „te”).

[2] 1 személy 2 fő Mértékegység Többes szám Mértékegység Többes szám Egyenes nekem mint én tū̃ tusī̃ Ergatív mint a tusā̃ Részeshatározó menü sānū̃ tenū̃ tuā̀nū̃ Halasztás methȭ sāthȭ tethȭ tuā̀thȭ Birtokos mera sāḍā terā tuā̀ḍā

3 fő relatív Kérdő Bezárás Messze Mértékegység Többes szám Mértékegység Többes szám Mértékegység Többes szám Mértékegység Többes szám Egyenes ḗ ṓ jō koṇ , kī́ Közvetett ḗ, van ḗnā̃ ṓ, mi rajta ji, jis jinã ki, kis kinā̃

A koṇ és a jō a köznyelvben a kḗṛā "melyik?" jḗṛā "melyik". A határozatlan névmások közé tartozik a kōī (fonat kisē ) "valaki" és a kúj "valami". Visszaható névmás āp (gen. āpṇā ). névmási részecske kos. n. -nā̃ előfordul az ik-ben is, iknā̃ "néhány", hor, hornā̃ "egyéb", sab, sabnā̃ "minden, minden". [3]

Egyéb

A táblázat az általános képlettel képzett többi pandzsábi névmást mutatja. A "hely" szakasz második sora a halasztott eset alakjait tartalmazza (az első - közvetlen), a "hely" és a "hatásmód" szakaszok többi sora nyelvjárási változatokat tartalmaz. Emellett használatosak a kitē "valahol", kadē "néha" határozatlan névmások.

	Kérdő	relatív	rámutatva
			Bezárás	Messze
Idő	kada	jadȭ	( huṇ )	ōdȭ
Hely	kitthe	jitthē	ētē	ōthē
	kitthȭ	jitthȭ	ēthȭ	ōthȭ
	kiddar	jiddar	ḗdar	ṓdar
Működési mód	kiddā̃	jiddā̃	ḗddā̃	utna
	kivẽ	dzsesszmuzsika	evẽ	ovẽ
Minőség	kio jiā	jia	eo jia	oo Jia
Mennyiség	kinna	jinna	inna	unna
A méret	kiḍḍā	jiḍḍā	eḍā	oḍā

Ige

A pandzsábi igerendszer az aspektusok (tökéletes, szabályos és folyamatos) és a hangulat/feszültség kombinációira épül. Az igéből melléknévi igenévek képezhetők, a melléknevekhez hasonlóan változnak [4] .

A perfekciós alakok az ige törzséből és az -i- betoldásból személyvégződések segítségével jönnek létre. A szokásos alak tökéletlen igenevőből (tő + -d-) keletkezik. A folytonos alak a tőből és a ráíṇā szolgáló igéből alakul ki.

A hoṇā "lenni" igéből jelen, múlt idejű linkek, kötőszó, feltételező és feltételes hangulatok alakulnak ki. Segédigékként használják a főigék aspektusformáival együtt.

A nem specifikus formák közé tartozik az infinitivus, a felszólító és a kötőszó. A kötőszó, a "feltehető" mód és egyebek formái mind összekötő igével (specifikus alakokban), mind közvetlenül szemantikus igéből (nem specifikus formákban) képezhetők.

Általában az ige megegyezik az alannyal, de tökéletes formában a tranzitív igék ergatív szerkezetet építenek (az ige megegyezik a tárggyal, a tárgy közvetlen esetben, az alany -ne utópozícióval).

Az alábbi két táblázat a ragozás két típusának végződését mutatja: nem és szám szerint (közönséges), valamint személy és szám szerint (kötőszóban és jövő időben). A második táblázatban az -ā̃ végződés a jövő időre, az īē pedig a kötőszóra utal.

(GN) Mértékegység Többes szám Úr. - ā - ē Zh.r. - ī - īā̃

(PN) egy 2 3 Mértékegység - ā̃ - ē~ - ē Többes szám - ā̃/īē -ō _ - aṇ

Űrlapok

Az alábbiakban a naccṇā "táncolni" ige ragozási paradigmája látható.

	nem faj	Faj
nem személyes	Az alapítás * nacc Infinitivus / Gerundiv / Kötelességek mellékneve . * -ṇ-ā naccṇā Infinitivus (cos.p.) *- (a)ṇ naccaṇ Infinitivus (kiv.) * -ṇ-ȭ naccṇȭ gerundium * -ke naccke A színész neve / Szándékszó *- (a)ṇ-vāḷ- GN naccaṇvāḷā	Közösségek Tökéletes *-GN hō- GN nacciā hōia tökéletlen *- d- GN hō- GN naccdā hōia áldozás cos.p. mint egy határozószó tökéletlen * -d-ē, -d-iā̃ naccdē, naccdiā̃
Személyes	Lehetséges jövő *-PN naccé Egy bizonyos jövő *-PN- g - GN naccēga Kötelező [5] Mértékegység Többes szám Nast. nacc naccō Aorista naccī̃ nacci	Fajképződmények szalagokkal Comm. Normál Tartós *- (i) -GN * -d - GN * rai- GN Nast. h- ? naccia ő naccda ő nacc ria ő Múlt s- ? nacciā sī naccda sī nacc riā sī Ref. ho-v- PN nacciā hōvē naccdā hōvē Feltevés ho-v- PN - g - GN nacciā hōvēgā naccdā hōvēgā Körülmények hun-d- GN nacciā hundā naccdā hundā Meg nem határozott naccia naccda

Jegyzetek

1. ↑ Shackle (2003 :599)
2. ↑ Shackle (2003 :603)
3. ↑ Shackle (2003 :604)
4. ↑ Masica (1991 :257)
5. ↑ Shackle (2003 : 607–608)