Merce Cunningham | |
---|---|
Merce Cunningham | |
Születési dátum | 1919. április 16. [1] [2] [3] […] |
Születési hely | Centralia , Washington , USA |
Halál dátuma | 2009. július 26. [4] [1] [2] […] (90 évesen) |
A halál helye | New York , USA |
Polgárság | USA |
Foglalkozása | táncos , koreográfus |
Díjak és díjak | Guggenheim-ösztöndíj ( 1954 ) MacArthur ösztöndíj Birodalmi díj ( 2005 ) A Kongresszusi Könyvtár élő legendája [d] ( 2000. április) Capezio [d] Táncdíj ( 1977 ) |
Weboldal | mercecunningham.org |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Merce Cunningham ( eng. Merce Cunningham ; 1919. április 16., Centralia , Washington – 2009. július 26. , New York ) - amerikai koreográfus, saját modern táncstílusának megalkotója . Merce Cunningham koreográfiáját gyakran állítják szembe a korai modern tánccal – szabad vagy modern tánccal – kifejezőkészségével és gördülékeny ritmusaival.
1939-ben Cunningham csatlakozott Martha Graham társulatához, és azonnal virtuóznak bizonyult. Hamarosan azonban megunta táncának egyes vonásait, különösen azt, hogy az amerikai táncosnő mennyire fontosnak tartotta a lélek és a test kapcsolatát, hisz a mozgásnak „belső énjét” kell kifejeznie. John Cage zeneszerzővel együtt Cunningham úgy vélte, hogy a modern tánc túlságosan az egyénekre támaszkodik, és túl sokat kölcsönöz az irodalomból. Cage-hez hasonlóan Cunningham is az úgynevezett "véletlenszerű módszert" kezdte alkalmazni a koreográfiában, az aleatorika alapelveit (az, hogy melyik táncszerkezetet választja, tételes – például dobókockák – segítségével). Ez szerinte a kompozíciók komponálása során lehetővé tette, hogy megszabaduljunk a cselekménytől és a sztereotip, öntudatlan „ihlet” által diktált döntésektől, és felváltsuk azokat egy „objektívvel”, egyben a véletlent megengedő módszerrel.
A kezdetektől fogva, az 1940-es évek óta a töredezettség kulcsfontosságú jellemzője Cunningham munkásságának. Táncában a különböző testrészek egymástól függetlenül mozogtak, ami nehézségeket okozott az előadóknak. Az egyes mozdulatok közötti átmenet hirtelen, megszakadt, megzavarta a folyékonyságot és a ritmust, és megdöbbenést keltett. A közönséget az is megdöbbentette, hogy Cunningham milyen szokatlanul használja ki a színpad terét, és hogy táncában a mozdulatok nem kapcsolódnak a zenéhez.
1991-ben számítógépet kezdett használni a koreográfiájában, nevezetesen a "LifeForms" ("Életformák") nevű programot. Ezekben a programokban a felhasználók animálhatnak egy figurát, és bizonyos paraméterek beállításával táncot hozhatnak létre. Az új technika csak megerősítette Cunningham azon hajlamát, hogy "természetellenes" mozdulatokkal rukkoljon elő. Egyes mozdulatai – például a karok ellenritmusban történő hajlítása a lábhajlítással – számítógéppel generált mozdulatokra jellemző. A "Beach Birds for Camera" (1991) koreográfiai kompozícióban a test töredezettsége, robotszerű merev mozdulatok, a karok és lábak furcsa szögletes mozgásai egy számítógépes program hatásáról árulkodnak. Egy másik koreográfiai munka, a "BIPED" (1999) a "stopped motion" technikát használja. A kamera felfogja a táncosok testére erősített szenzorok mozgását, és digitális képpé alakítja, amely a színpadra telepített képernyőre kerül.
Cunningham új technológiákat alkalmazott az emberi mozgás és koordináció tartományának bővítésére. Sok erőfeszítést igényel a táncosoknak, hogy megváltoztassák „természetes” mozgásmódjukat. Cunningham társulatának táncosai mintegy „átírják” az emberi koordináció törvényeit. Munkásságát gyakran kritizálják állítólagos tiszta formalitása, sőt a humanizmus hiánya miatt. Objektivitása azonban távol áll az üres formalizmustól, és célja a kulturális sztereotípiák elleni küzdelem.
2009. július 26-án halt meg New Yorkban. [5]
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák | ||||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
Kennedy Center-díj (1980-as évek) | |
---|---|
1980 | |
1981 | |
1982 | |
1983 | |
1984 | |
1985 | |
1986 | |
1987 |
|
1988 |
|
1989 | |
|