Emlékmű a holokauszt áldozatainak
A Holokauszt Emlékmű [1] ( németül Denkmal für die ermordeten Juden Europas ) egy emlékmű Berlinben , Németországban , amelyet a nácizmus zsidó áldozatainak emlékére állítottak .
Létrehozási előzmények
Az emlékegyüttes létrehozására vonatkozó ötletek és tervek 1988-ban jelentek meg. Az emlékmű felállításának ötlete Leah Rosch berlini publicistához tartozik, aki 1989-ben külön alapot szervezett a „Meggyilkolt európai zsidók emlékműve” felépítésére. A projektet számos ismert személy támogatta, köztük Willy Brandt volt német kancellár [2] .
Az emlékművet Peter Eisenman dekonstruktivista tervezte .
Az építkezés 2001. október 30-án kezdődött. Az emlékművet 2005-ben nyitották meg.
Az emlékmű Berlin központjában található a Brandenburgi kapu és a náci Németország egykori vezetése bunkerének elemei között . Ez egy hatalmas mezőny, több mint 2700 szürke talapzattal.
A megnyitása óta eltelt évben az emlékművet mintegy 3,5 millióan keresték fel.
Érzelmi hatás
Colleen Ellard pszichológus felhívja a figyelmet a komplexum építészetének a látogatóra gyakorolt hatásának sajátosságára. A födémek közötti járatokat túl szűkre szabják ahhoz, hogy két embernek kényelmetlen legyen rajtuk sétálni, de egyedül maradva a látogató érzések összetett skáláját kezdi átélni [3] :
Az elveszettség érzése a szürke táblák között, amelyek mögött nem látszik a külvilág, a szeretett személytől való kényszerű elszakadás és a folyosók kereszteződésében feltámadt bizonytalanság érzése félelem, szorongás, vágyakozás és magány hullámait keltette. a lélek. Így Peter Eisenman építésznek sikerült egy olyan szerkezetet létrehoznia, amely tele van sok rövid, de erőteljes visszhanggal azoknak az érzéseknek, amelyeket a zsidóknak a második világháború alatt kellett átélniük.
Ellard rámutat, hogy a komplexum pszichológiai hatását építészeti eszközökkel érik el [4] :
[...] a hatás a látogatóra gyakorolt testi hatás révén érhető el. Részévé kell válni az installációnak, végig kell menni rajta, el kell veszni benne – csak akkor válik kézzelfoghatóvá és elsöprővé mások réme és gyásza.
Jegyzetek
- ↑ Berlin / O. V. Vishlev, A. M. Muratov, L. A. Poletova, V. N. Streletsky // "Bankett kampány" 1904 - Big Irgiz. - M . : Nagy Orosz Enciklopédia, 2005. - S. 375-379. - ( Nagy Orosz Enciklopédia : [35 kötetben] / főszerkesztő Yu. S. Osipov ; 2004-2017, 3. köt.). — ISBN 5-85270-331-1 .
- ↑ Berlin: Holokauszt Emlékmű . BBC (2001. október 30.). Letöltve: 2011. november 30. Az eredetiből archiválva : 2008. április 21..
- ↑ Ellard, 2016 , p. 24.
- ↑ Ellard, 2016 , p. 25.
Irodalom
- Daniel Baranowski u. a.; Stiftung Denkmal für die Ermordeten Juden Europas (Hrsg.): Denkmal für die ermordeten Juden Europas. Ort der Information, mit einem Überblick zu Gedenkzeichen und historischen Informationen in der näheren Umgebung. In: DKV -Edition , Deutscher Kunstverlag DKV, Berlin/ München 2010 978-3-422-02235-5ISBN,
- Ute Heimrod (Hrsg.): Der Denkmalstreit—das Denkmal? Die Debatte um das "Denkmal fur die ermordeten Juden Europas". Eine Dokumentáció. Philo Verlagsgesellschaft, Philio, Berlin/Wien 1999. ISBN 3-8257-0099-2
- Jan-Holger Kirsch: Nationaler Mythos oder Historische Trauer? Der Streit um ein zentrales "Holocaust-Mahnmal" für die Berliner Republik. In: Beiträge zur Geschichtskultur Band 25, Böhlau, Wien/Köln/Graz 2003, ISBN 3-412-14002-3
- Claus Leggewie , Erik Meyer: Ein Ort, an den man gerne geht. Das Holocaust-Mahnmal und die deutsche Geschichtspolitik nach 1989. Hanser, München/Wien 2005. ISBN 3-446-20586-1 .
- Hans-Ernst Mittig: Gegen das Holocaustdenkmal der Berliner Republik. Kramer, Berlin 2005, ISBN 3-87956-302-0 .
- Lea Rosh, Eberhard Jäckel: Die Juden, das sind doch die anderen. Der Streit um ein deutsches Denkmal. Philo, Berlin/Wien 1999, ISBN 3-8257-0127-1 .
- Christian Saehrendt: Information beeindruckt mehr als Kunst. Eine Umfrage unter Schülern nach deren Besuch des Holocaustmahnmals. In: Frankfurter Allgemeine Zeitung , FAZ, Frankfurt am Main 2007. január 23.
- Joachim Schlör , Jürgen Hohmuth (Fotos), Paul Aston (Übersetzer): Denkmal für die ermordeten Juden Europas / Memorial to the killed Jews in Europe. 2. Auflage Prestel, München/Berlin/London/New York, NY 2008 (Erstausgabe 2005), ISBN 978-3-7913-4028-9 (deutsch und englisch).
- Hans-Georg Stavginski: Das Holocaust-Denkmal. Der Streit um das "Denkmal für die ermordeten Juden Europas" Berlinben (1988-1999). Schöningh, Paderborn / München / Wien / Zürich 2002. ISBN 3-506-78635-0 (Zugleich Dissertation an der Freien Universität Berlin 2001).
- Holger Thünemann: Holocaust-Rezeption und Geschichtskultur . Zentrale Holocaust-Denkmäler in der Kontroverse. Ein deutsch-österreichischer Vergleich. In: Schriften zur Geschichtsdidaktik , Band 17, Schulz-Kirchner, Idstein 2005, ISBN 3-8248-0381-X (Zugleich Dissertation an der Universität Münster (Westfalen) 2004/2005).
- Karen E. Till: Az új Berlin . Emlékezet, politika, hely. University of Minnesota Press, Minneapolis, MN 2005. ISBN 978-0-8166-4011-9 .
- Colin Allard. Élőhely: Hogyan befolyásolja az építészet viselkedésünket és jólétünket = Colin Ellard „Places of the Heart: The Psychogeography of Everyday Life”. - M . : Alpina Kiadó, 2016. - 282 p. - 2000 példányban. - ISBN 978-5-9614-5390-4 .
Linkek
A Wikimedia Commons rendelkezik a berlini Memorial to the Murdered Jews of Europe című médiával- Stiftung Denkmal für die ermordeten Juden Europas
- Förderkreis Stiftung Denkmal für die ermordeten Juden Europas
- stiftung-denkmal.de ( német) ( angol) ( francia) ( héber) ( lengyel) ( orosz) – a Holokauszt Emlékmű hivatalos honlapja
- Telepolis zur Eröffnung des Holocaust-Mahnmals
- Virtueller Besuch des Denkmals
- Protokoll der Debatte im Deutschen Bundestag ( PDF ; 1,27 MB)
- s0017982 a Structurae webhelyen
 Szótárak és enciklopédiák | ||||
|---|---|---|---|---|
| ||||