| Alekszej Anatoljevics Melnyikov | |
|---|---|
| Születési dátum | 1962. november 9 |
| Születési hely |
|
| Halál dátuma | 1995. augusztus 13. (32 évesen) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Munkavégzés helye | |
| alma Mater | |
| Akadémiai fokozat | A filológia kandidátusa |
Alekszej Anatoljevics Melnyikov ( fehérorosz Alyaksey Anatolyevich Melnikau ; 1962. november 9., Gomel - 1995. augusztus 13. , Minszk ) - fehérorosz irodalomkritikus , történész , szlávista .
A róla elnevezett 10. számú középiskolában tanult. A. S. Puskin (ma Gomel Állami Nyelvészeti Gimnázium ) Gomel városában . A Mozyr Pedagógiai Intézetben végzett ( 1983 ). A filológiai tudományok kandidátusa ( 1990 ). A Fehérorosz Nemzeti Tudományos Akadémia Irodalmi Intézetének kutatója ( 1989 óta ).
Tanulmányozta az ókori szláv irodalmat, a fehérorosz nép írott örökségét, a középkori keleti szlávok szellemi kultúráját . Tanulmányozta a fehérorosz hagiográfiát , beleértve Polocki Euphrosyne, Turovi Cirill és mások életét , munkásságával nagyban hozzájárult Turovi Cirill műveinek első teljes kiadásához .
Első publikáció: art. „A barokk irányzat kialakulása a fehérorosz irodalomban” („Belarusian Literature. 11. szám”, 1983. gyűjtemény). Folypát. disszertáció: történelmi és szöveges munka "Hagiográfiai legendák irodalomtörténete Polocki Euphrasiniáról" (védve 1990-ben).
A következő könyvek szerzője: „Az út nem szomorú: a Fehér Rusz szentségének történelmi bizonyítékai” (1992), „Kiryl, Turaski püspöke: élet, spadchyna, fénynézés” (1997), „Euphrosyne tiszteletes Polotsk” (1997). Ukladalnik: "Az élet könyve és Khadzhennyau" (1994).
Az ókori fehérorosz irodalom történetéről szóló előadások szerzője, amelyet a névadó Fehérorosz Pedagógiai Egyetemen olvasnak fel. M. Tanka a Fehérorosz Filológiai és Kulturális Karon (1993-1994). A "Fehérorosz Ortodox Kalendárium" (1994) részletes áttekintésének szerzője, amely a teológiai kifejezések és fogalmak fehérorosz irodalmi nyelven keresztüli átvitelének megfelelőségének problémáját érintette .
Lefordította fehéroroszra a középkori fehérorosz hagiográfiának összes ismert emlékét, Turovi Cirill imáit és számos más művét. A Zsoltárt és az Újszövetséget részben lefordította fehéroroszra .
Fiatal kora óta szerette a költészetet. Orosz és fehérorosz nyelvű dalszövegeinek egy része a „Kiadatlan recessziókból” című művek posztumusz kiadásának „...Téged kereslek, lelkem Ura…” rovatában jelent meg.