Zavargások Budapesten (2006)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2017. február 20-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 11 szerkesztést igényelnek .

2006. szeptember 17-ről 18-ra virradó éjszaka Budapesten kormányellenes tüntetések kezdődtek a magyar főváros központjában . Ezeket az okozta, hogy egy hangfelvételt tettek közzé Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentéseivel , amelyből az következett, hogy hazudott. 2006 tavaszán a választóknak, szépítve az ország gazdasági helyzetét.

Lenyűgöző hatással volt az ország közvéleményére az a 25 perces felvétel, amelyen Gyurcsány az MSZP funkcionáriusaival folytatott találkozóját , amely nem sokkal a szocialisták 2006. áprilisi parlamenti választási győzelme után történt. Gyurcsány ezen a felvételen elismerte, hogy Magyarország gazdaságpolitikája "a leghülyébb Európában", az összeomlást pedig véletlenül sikerült elkerülni - csak a "gondviselésnek, a világgazdasági pénzbőségnek és a trükkök százainak" köszönhetően. A Gyurcsány-kormánynak, hogy kordában tartsa a helyzetet, rendszeresen el kellett torzítania a valós helyzetet: "Hazudtunk - reggel, este és éjszaka." A kormány a miniszterelnök szerint lekicsinyelte a Magyarország előtt álló gazdasági problémák mértékét és a megoldásukhoz szükséges reformok súlyosságát.

Gyurcsány nem vitatta a szalag hitelességét, csak annyit mondott, ezekkel a kijelentésekkel próbálta meggyőzni párttársait, hogy szavazzanak a népszerűtlen gazdasági és társadalmi reformokra.

Hétfőn (szeptember 18-án) az esti órákban mintegy 10 ezer tüntető (főleg jobboldali és szélsőjobboldali pártok, köztük a Jobb Magyarországért Párt – Gyurcsány politikai ellenfelei) hívei gyűltek össze Budapest belvárosában, követelve. a miniszterelnök lemondását. A tévéközpontba betörve a tüntetők elfoglalták az első emeletet, és élő adást követeltek. A mentőszolgálatok és a rendőrség szerint legalább 150 ember , köztük több mint 100 rendőr megsérült a bűnüldöző szervekkel való összecsapásokban . A magyar televízió megszakította az adást. A tüntetők lefoglaltak egy régi szovjet T-34-85 harckocsit, amelyet az 1956-os események emlékére a parlament épülete mellett helyeztek ki. A harcjármű üzemképesnek bizonyult, sikerült elindítani, a demonstrálók pedig megpróbálták áttörni rajta a rendőrkordonokat. A tank azonban néhány száz méter megtétele után elakadt. A tüntetőket könnygázzal füstölték ki a tartályból [2] .

Ezek az utcai zavargások voltak a legsúlyosabbak az 1956 -os felkelés óta eltelt 50 év során .

Gyurcsány az utcai zavargások legelső napján kijelentette: „Maradok, és végzem a dolgomat. Komolyan gondolom programom végrehajtását... Megértem a hozzám intézett összes kritikát, de meg kell különböztetni az egészséges kritikát... az egyszerű vandalizmustól. Ha két-háromezer ember nem érti, mit lehet és mit nem, az nem ok arra, hogy megzavarjuk a békét és a nyugalmat az országban.” Gyurcsány a kommunista rendszer 1989-es bukása óta a "leghosszabb és legsötétebb éjszakának" nevezte a zavargásokat, de megfogadta, hogy visszaszorít minden újabb lázadási kísérletet.

A magyar parlament mind az öt frakciója szeptember 19-én megszavazta az erőszakot elítélő határozatot. A jobbközép párt ugyanakkor kifejezte, hogy "megérti" a demonstrálók tetteit, és a miniszterelnök lemondására szólított fel. Az ország elnöke, Sólyom László pedig azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy szándékosan aláássa az emberek demokráciába vetett hitét.

Szeptember 20-án, szerdán éjjel tovább folytatódtak a rendőrök és a tüntetők szórványos összecsapásai Budapesten, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelve. A tüntetők beköltöztek a szocialista párt székházába, kirakatokat törtek be, kövekkel dobálták meg a rendőröket. A rendőrség könnygázt és vízágyút használt [3] .

Két hétig folytatódtak a kormányellenes tüntetések – a tüntetők fellépése azonban már nem volt olyan radikális, mint az első két éjszaka. Gyurcsány Ferenc szeptember 21-én minden politikai erőt hívott, hogy gyűljenek össze és vitassák meg az ország helyzetét, de az ország legnagyobb ellenzéki pártja, a Fidesz kategorikusan elutasította a tárgyalást a miniszterelnökkel. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatta.

A kormányellenes tüntetések során a budapesti rendőrség megtanult proaktívan cselekedni. A tüntetők is civilizáltabban viselkedtek, kivéve az ellenzékhez csatlakozó szélsőséges fiatalok csoportjait.

A demonstrálók például elloptak egy T-34-85 harckocsit egy belvárosi kiállításról, és megpróbálták áttörni a rendőrkordont, de a rendőrök megállították őket, és könnygázt használtak [4] .

2006. október 1-jén helyhatósági választást tartottak Magyarországon, amelyen a kormányzó pártkoalíció megsemmisítő vereséget szenvedett. A Fidesz vezette jobboldali ellenzék a 19 kerületből legalább 18-ban szerzett többséget a regionális közgyűlésekben, az ország 23 legnagyobb városa közül legalább 19 -ben polgármesteri posztot.

Ugyanezen a napon Sólyom László köztársasági elnök felszólította Gyurcsányt a kormány menesztésére. Shoyom bírálta a kormányfőt, amiért "a politikai harc megengedhetetlen módszereit alkalmazza, amelyek aláássák a magyar demokrácia hitelességét", és azt az "erkölcsi válságot", amelybe az ország az ő hibájából süllyedt. Az elnök felszólította a képviselőket, hogy szavazzanak bizalmat a kormánynak.

A parlamentben szolid többségű kormánykoalíciós partnerek, a szocialisták és a szabad demokraták elutasították az alkotmány szerint csak ceremoniális funkciókat ellátó elnök beavatkozását. Gyurcsány Ferenc pedig megismételte, hogy nem mond le, és folytatja a megszorításokat biztosító reformokat.

Az elnök beszéde a fővárosi tüntetések kiújulásához vezetett. Már október 2-án éjszaka Budapesten több tízezer lakos ment ismét a parlament épületéhez, és a kormány lemondását követelték.

A Fidesz ellenzéki tömbjének vezetője, Orbán Viktor ultimátumot intézett a magyar hatóságokhoz - ha a kormány nem hajlandó lemondani, az ellenzék a tüntetések újraindításával fenyeget. A magyar radikálisok felszólították a jobboldali erők híveit, hogy blokkolják Budapestet és kényszerítsék lemondásra a kormányt, de kívánságuk nem vált be.

Október 26-án, a magyar felkelés 50. évfordulóján újabb zavargások zajlottak Budapesten, amelyre a rendőrség elég keményen reagált: jelentették[ kitől? ] mintegy 150 sebesült.

Jegyzetek

  1. ↑ [1]  (lefelé irányuló kapcsolat)
  2. ↑ A szovjetellenes felkelés ötvenedik évfordulóját ünnepelték Magyarországon: Világ: Lenta.ru . Letöltve: 2012. október 26. Az eredetiből archiválva : 2014. november 29..
  3. ↑ Továbbra is tömeges zavargások zajlanak Budapesten" Az egész világ hírei - Tudósító (elérhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2006. szeptember 20. Archiválva : 2007. szeptember 29. 
  4. ↑ A budapesti tüntetők eltérítettek egy szovjet T-34-est . Lenta.ru (2006. október 24.). Letöltve: 2010. augusztus 13. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 6..

Linkek