Marxista etika

A marxista-leninista etika  a marxista-leninista filozófia egy része, a materialista történelemfelfogáson alapuló erkölcselmélet [1] . A marxista etika tudományos alapjait Karl Marx és Friedrich Engels [2] fektette le . A Marx előtti időszakban az etikai tanítások igyekeztek nem történelmi, örökérvényű szabályokat és viselkedési normákat kialakítani, amelyek minden korszakra és népre, minden osztályra és társadalmi csoportra érvényesek [3] . A marxista etika feltárta az erkölcselméletek tudományellenes természetét , amelyek – akárcsak Immanuel Kant „ kategorikus imperatívusz ” elmélete – figyelmen kívül hagyják a közmorál történelmi és osztályjellegét [4] . A marxizmus , elutasítva a nem történelmi és osztályok feletti erkölcs polgári koncepcióit [5] , azt a tézist terjesztette elő, hogy az erkölcs a történelem során változik, a társadalom változásával. Nem létezett egyetlen erkölcsi rendszer sem, amelynek követelményei ne bizonyos osztályok szükségleteiben és követelményeiben gyökereztek volna [6] . A „ felépítmény ” részeként, oldalaként az erkölcs az osztály speciális érdekeit szentesíti a társadalmi kötelékek általános rendszerében [1] . A marxista etika szempontjából a morál a társadalmi tudat más formáival együtt a társadalom gazdasági alapja feletti ideológiai felépítménybe tartozik [7] . Ezért az erkölcsi nézetek, normák és értékelések közvetlenül vagy közvetve a gazdasági kapcsolatoktól függenek [8] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Marxista etika: Proc. kézikönyv egyetemeknek / A. I. Titarenko , A. A. Huseynov , V. I. Bakshtanovskiy és mások; Tot. szerk. A. I. Titarenko. - 2. kiadás, átdolgozott és kiegészítő. — M .: Politizdat , 1980. — 352 p.
  2. ↑ Baskin, Konovalova, 1965 , p. 471.
  3. ↑ Rövid filozófiai szótár, 1954 , p. 697.
  4. ↑ Rövid filozófiai szótár, 1954 , p. 698.
  5. ↑ Baskin, Konovalova, 1965 , p. 470.
  6. ↑ Baskin, Konovalova, 1965 , p. 472.
  7. ↑ Shishkin, 1959 , p. 288.
  8. ↑ Shishkin, 1959 , p. 289.

Irodalom