| Opera | |
| A fiú Krisztusnál a karácsonyfán | |
|---|---|
| Ruzalina Nikiforova, a Fiú főszerepének előadója és a társulat művészei az Asztraháni Opera- és Balettszínház színpadán az előadás premierjén. | |
| Zeneszerző | Szergej Alekszandrovics Diaghilev |
| librettista | Szergej Alekszandrovics Diaghilev |
| Librettó nyelve | orosz |
| Telek Forrás | F. M. Dosztojevszkij történetei "A fiú Krisztusnál a karácsonyfán" és "A fiú tollas" |
| Műfaj | opera |
| Akció | 2 prológussal és epilógussal |
| festmények | 3 |
| A teremtés éve | 2007. július 21 |
| Első produkció | 2021. november 27., 28 |
| Az első előadás helye | Astrakhan Opera és Balett Színház , Asztrakhan |
| Időtartam (kb.) |
2 óra 05 perc |
| Színhely | Pétervár , Orosz Birodalom |
| A cselekvés ideje | Szenteste , 19. század |
„A fiú Krisztusnál a karácsonyfán” S. A. Diaghilev operatörténete 3 jelenetben (2 felvonás), S. A. Diaghilev librettója F. M. Dosztojevszkij azonos nevű története alapján , valamint „Egy fiú” című története. tollal” az „Író naplójából” 1876 - ra . Szentpéterváron íródott 2003 és 2007 között. Premier – 2021. november 27-én, 28- án Asztrahánban , az Állami Opera- és Balettszínház színpadán , az operatársulat művészei előadásában. A premierelőadás művészeti vezetője és vezető karmestere V. V. Voronin , színpadi rendező Y. Khubatullina, díszlettervező V. Kazhlaeva, jelmeztervező F. Arkhipov, műanyag rendező Natalja Shurganova . 2022-ben az operát jelölték a 2022 -es Onegin -díjra
F. M. Dosztojevszkij két karácsonyi történetének, az "Egy fiú a tollal" és a "Fiú a Krisztus fájánál" cselekményén alapuló opera ötletét S. A. Diaghilev született diákéveiben. Kezdetben a szerző egy kis egyfelvonásos opera megalkotását tervezte, de idővel Dosztojevszkij történetének művészi kapacitása megkívánta a zeneszerzőtől a forma léptékének újragondolását. A librettó eredeti változata 2000 -ben készült el , de magán a partitúrán 2003 -ban kezdték el dolgozni . Az alkotáson való aktív munka azonnali lendülete a szerző közeli barátai gyermekének halála volt, amely tragikus egybeesés folytán pontosan az ortodox karácsony ünnepének napján , 2000. január 7-én történt. Dosztojevszkij eredeti szövege nagyrészt megőrizte eredetiségét az operalibrettóban, csak néhány számot tettek hozzá a zeneszerző saját szavaihoz, valamint A. N. Afanasjev „Orosz népmesék” című gyűjteményéből vett szöveghez és S.A. verséhez. Yesenin "Kaliki". Az opera eredeti zenekari változatában 2007. július 21- én készült el . A projekt sikeresebb promóciója érdekében eleinte a zenekar egyfajta redukált összetételét és a szereplők együttes alkalmazását alkalmazták. Az Asztraháni Opera- és Balettszínház vezetése, amellyel Diaghilev már régóta együttműködik, Voronin V. V. művészeti vezető személyében szinte azonnal érdeklődni kezdett az opera iránt a munkálatok befejezése után, de a produkció csak az F. M. Dosztojevszkij születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség részeként valósult meg az Elnöki Kulturális Kezdeményezések Alapja és az Orosz Kulturális Alapítvány támogatásával . A nagyszínpadon készülő produkció kapcsán a szerző úgy döntött, hogy létrehoz egy második kiadást egy megerősített zenekar számára, amelyre 2021 tavaszán került sor. Közvetlenül az opera elkészítéséhez az Art-Pro-Movement projekt keretében a színházvezetés fiatal szakembereket vonzott: Y. Khubatullina rendezőt, V. Kazhlaeva színpadtervezőt, F. Arkhipova jelmeztervezőt és Natalia Shurganova műanyag rendezőt. a gyártási időszak 2021 augusztusától novemberig tartott. A darabot 2021. november 27-én és 28-án mutatták be.
Összességében a librettó megalkotása során megőrizték Dosztojevszkij két történetének eredeti cselekményét. Azonban két történetet – egy igazit ("A fiú tollal") és egy kitalált ("A fiú Krisztus fájánál") - egyetlen egésszé egyesítve a zeneszerző-librettista egy új színészi karaktert - az írót - vezeti be. akinek a nevében zajlik a narráció. A néző azonnal látja az összes többi szereplőt, akit az író kitalál a valóságban. Ráadásul minden más szereplőnek: a hanyagnak, a fiú anyjának, az öregasszonynak és a negyedévesnek megvan a maga kidolgozott, teljes történetszála, amely nemcsak a fiú sorsához kapcsolódik, hanem a vallási, misztikus, filozófiai felhangokhoz is. munka. Így a három hanyag ember, akik megszemélyesítik az emberi természet bukásának mélységét a kicsapongás, részegség és kegyetlenség révén, tanúi lesznek azoknak a nehéz megpróbáltatásoknak, amelyeken a fiúnak át kell mennie. A munka végére a bűnbánat és a helyreigazítás reményének vonásai mutatkoznak bennük. Az abszolút gonosz hordozója a törvény képviselőjévé válik - a negyedéves, aki a gyermek halálának közvetlen felelőse, nemcsak azért, mert cinikusan megveri, hanem a korábbi közöny miatt is, amelyet abban a pillanatban tanúsít, amikor a fiúnak leginkább védelemre van szüksége. Éppen ellenkezőleg, a fiú anyjának képét a szerző sokkal szélesebb körben értelmezi, egészen az összes gyermek anyjának képéig, aki távolról kapcsolódik Isten anyjához az epilógusban F. idézett dalának előadása közben . Gruber "Csendes éjszaka" . A zeneszerző eredeti terve szerint a Láthatatlan hang részét a köntösrészek előadóinak kellett volna elénekelnie. Ez annak köszönhető, hogy a kamaraszínház kisszínpadán az opera előadásának lehetőségét együttesen használták fel. Később ez az igény megszűnt, de a premierelőadás rendezőjének, Y. Khubatullinának a ragaszkodására a Láthatatlan hang részét a köntösök előadóira bízták, akik átmenetileg az istentiszteletre induló ősi mágusok képét öltötték magukra. a megszületett Jézus Krisztus . Ez abszolút egybeesett a szerző elképzelésével, mely szerint a szereplők fokozatos lelki újjászületésükön mennek keresztül. Ezen túlmenően egy ilyen technika lehetővé tette az egyenességtől való elszakadást, amikor Istennel ( Trinity ) társult, fokozva a nézőben a magas miszticizmus és titokzatosság érzését.
A zenei nyelv a zeneszerző szerint a hagyomány és az innováció között egyensúlyban van:
Mi, péterváriak szeretjük a kísérletet... kihozni az embereket az egyensúly, a béke állapotából... de ez az anyag nem tűr el semmilyen szabadságjogot, ezért... egyensúlyoztam a kísértéseim és a vágy között, hogy még mindig átadjam magam. a fejlemények, amelyeket az "alma - mater"-em, de másrészt... próbáltam... valami új intonációt keresni, mert Dosztojevszkij természetesen zeneileg... nagyon összetett nyelv... szívós, "gogoli", szarkasztikus... néha kemény . [1] .
A klasszikus opera hagyományait követve Diaghilev a számszerkezet formáját használja. Ugyanakkor az egyes számok szinte mindig tartalmazzák a cselekmény közvetlen cselekményét, fejlődését. Általánosságban elmondható, hogy az intonációk, mind az énekes, mind a hangszeres, meglehetősen egyszerűek, és a vezérmotívumok rendszerének hagyományos használatán alapulnak, meglehetősen dinamikus szimfonikus fejlődésükkel és átalakulásukkal.
Bár interjújában, amelyet a szerző K. V. Guzenko zeneszerzőnek, zenetudósnak és újságírónak adott a „Kultúra. Nemzeti kincs” című szerzői műsorában , Diaghilev elmondja, hogy szinte semmilyen idézetet nem tartalmaz, ennek ellenére néhány közvetlen utalás híres művekre a zenei előadásokban. még elérhető. Tehát az egész operában (ahogy fentebb említettük) ott van egy vezérmotívum F. Gruber „Csendes éj” című dalán, amely az igazságosság magasabb erejét jelképezi. A végén már úgy hangzik, mint a dal közvetlen idézete a templomban jól ismert karácsonyi troparion témájának hátterében : „A Szűz ma...” Ráadásul az egyik pongyola számban, a „ Cigánylány ” és a népi „ Szenvedés ” közvetlen idézetét használják.
| A szállítmány | Premier Astrakhanban
2021. november 27 karmester V. V. Voronin |
Premier Astrakhanban
2021. november 28 karmester V. V. Voronin |
|---|---|---|
| fiú ( szoprán ) | Oksana Voronina | Ruzalina Nikiforova |
| Író ( tenor ) | Roman Zavadszkij | Roman Zavadszkij |
| A fiú anyja ( mezzoszoprán ) | Zinaida Dyuzhova | Tatyana Chupina |
| Negyedéves ( tenor ) | Roman Zavadszkij | Roman Zavadszkij |
| Öregasszony ( mezzoszoprán / kontralt ) | Bogush Olga | Ksenia Grigorjeva |
| Első köntös ( tenor ) | Ivan Mihajlov | Ivan Mihajlov |
| Második köntös ( bariton ) | Andrej Shitikov | Szergej Taranenko |
| Harmadik köntös ( basszus ) | Dmitrij Sharmanov | Andrej Puzhalin |
| Mummer ( bariton ) | Vadim Shishkin | Timofey Versinin |
| Kórus, szerepek szavak nélkül: gyáros lányok, emberek, gyerekek az utcán, halott gyerekek anyja, halott gyerekek. | ||
Az opera cselekménye a 19. század végén, Szentpéterváron játszódik.
Prológus .
Az Író a Szentpétervár utcában bolyong, ahol az ünnepi mulatság zaja hallatszik. Felé jön egy könyörgő Fiú. Anyja beteg és munkanélküli.
„Regényíró vagyok, és úgy tűnik, én magam komponáltam egy történetet...” - ezekkel a szavakkal az író úgy tűnik, a Fiút a sorsa felé küldi.
Első kép . "A pincében"
A fiú visszatér a szentpétervári nyomornegyed alagsorába, amely menedékévé vált számára és beteg édesanyja számára. Örökrészeg "halatnik" kártyáznak, káromkodnak, csajoznak. A fiú láttán azt sejtik, hogy kapott egy kis pénzt, és követelik, hogy fusson vodkáért.
A vodka elfogyasztása után a köntösök felpörögnek, megtáncolják a „cigányt”, bolond szertartást rendeznek „szentélyük tiszteletére”, grimaszolnak, ugratják az öregasszonyt, részeg elvtársuk „menyasszonyának” nevezve. .
Negyedévente megjelenik, koszt, kicsapongást, vodkát lát, de kezével hadonászva távozik: mindez napról napra folytatódik. A hanyag emberek pedig folytatják a mulatozást, és erőszakkal isszák a Fiút.
A templom harangjának hangja emlékezteti őket, hogy ma van szenteste. Sikoltozva, nevetve beront egy csapat gyári lány. Harmonika szól, mindenki négyszögletes táncot táncol a megrémült Fiú és Anya körül, mígnem az Öregasszony öklét rázva ki nem rúgja őket az utcára.
Az anya megöleli fiát, és búcsúzó altatódalt énekel neki. Amikor a Fiú felébred, az anyja hidegen fekszik, mint a fal, és nem válaszol neki. A fiú felveszi a sapkáját, és újra kimegy, hogy pénzt szerezzen.
Második kép . "Az utcán"
Az ünnep előtti nyüzsgés a városban. A fiú a hidegtől zsibbadva bolyong. Néha adnak neki néhány aprópénzt, néha csak elkergetik. Az ablakokon kívül pedig okos emberek, feldíszített karácsonyfák... Soha nem látta, milyen gazdag boldog emberek élnek. Az egyik ablakban a Fiú különös babákat lát, és elragadtatva nézi őket. A negligenek felfigyelnek rá, és nevetni akarva kacagva betolják a Fiút a házba. A Quarterly figyeli őket.
Hamarosan kikísérik a Fiút a házból, egy szép fillért csúsztatva neki. De a Fiú nem fogja merev ujjakkal az érmét, ledobja és nem találja meg. Könnyeit törölgetve rohan tovább az ünnep hangjaira, ahová a tömeg figyeli a sürgősségi hangokra táncoló bábukat.
A fiú beszalad a Quarterlybe. Régóta nézi ezt a ragamuffint, megjelenésével elrontva az ünnep képét. A negyedéves gyűlölettel megragadja a fiú nyakát, és ledobja a földre. Köntösök, kijózanodás a rémülettől, tolongás.
Továbblépve a harmadik képre .
A fiú már nem érez semmit. A sötétben az anyjához hasonló hangot hall: "Menjünk a karácsonyfámhoz, fiú..." Nem, ez nem anyám hangja, de nagyon kedves! Valaki kézen fogja, felveszi és vezeti
valahol...
Harmadik kép . "A fán"
A fiú látja, hogy egy csodálatos helyen találta magát, egy elragadó karácsonyfával, és az oldalakon, mintha egy láthatatlan vonal mögött, nők állnak. Ezek halott gyermekek anyja. Megjelennek maguk a gyerekek: táncolnak és énekelnek. És itt van az anyja. "Anya, anya, alszok. Ó, milyen jó itt aludni! Könnyű! Könnyű! Nincs elválás, nincs fájdalom. Minden ragyog és ragyog! És a fiúk és a lányok körül, olyan fényes! – De kik vagytok, fiúk és lányok, honnan valók vagytok, és hol vagyok én?
- Ez a Krisztusfa. Mindig ott van ezen a napon Krisztusban a kisgyermekekért, akiknek nincs karácsonyfájuk... és mi is olyanok vagyunk, mint ti, gyerekek!
- Kosarakba fagytunk - bedobtak minket a hivatalnokok ajtajánál!
- Betegségekben felejtettek minket lelkünk őrei a nevelőotthonból!
- És éhen haltunk anyáink fonnyadt keblénél!
Micsoda történeteket hallott a mellette álló anyák hangtalan könnyei alatt!
De ekkor kigyúltak a fények a karácsonyfán, csodálatos karácsonyi képek úsztak, és ugyanaz az ismerős hang énekelte: „Most már mind olyanok, mint az angyalok, mind velem vannak, és én is köztük vagyok, és mindenkit megáldok . ..”
De a Fiú szíve nyugtalan: „Anya! És te hogy vagy?
- Fiú, ne sírj, anyáddal leszel, csak segíts nekünk.
A gyerekek egy kis zseblámpát adnak neki, és ünnepélyesen sétálnak egymás után, hogy a „mennyországba” érve meggyújtsák Betlehem csillagát ...
Epilógus.
"A gyerekek furcsa nép, álmodoznak és képzelnek." A lámpás gyenge fénye megvilágítja a pétervári udvart, ahol a halott fiú fekszik. Az Író térdre fagyott előtte, mellette a köntös söpri az udvart:
- És megtalálták az anyját... Előtte halt meg... Mindketten találkoztak az Úristennel a mennyben...
Sóhajtoznak, de változnak? Mit ér a megkésett lelkiismeret-furdalásuk? Egyedül Isten tudja...
Csendesen hullanak a hópelyhek, a visszhangzó udvaron az Író kétségbeesett szavai hallatszanak:
– És miért találtam ki egy ilyen ésszerűtlen történetet?
De valahol máshol, magasan az égen karácsony szavai hallatszanak:
"Az éjszaka csendes, az éjszaka szent, a csillag fényt áraszt az égből... Aludj, szent gyermek."
K. V. Guzenko interjúja S. A. Diaghilevvel a „Kultúra. Nemzeti vagyon" 2021.11.23-tól
K. V. Guzenko interjúja S. A. Diaghilevvel a „Kultúra. Nemzeti vagyon" 2021.11.30
Az Astrakhans bemutatta Szergej Gyjagilev operájának világpremierjét (Ast-News)
A „Krisztus fiú a fánál” című opera premierjét Asztrahánban (Izvesztya) mutatták be.
A világpremierre az Astrakhan Opera and Ballet Theatre színpadán került sor (Astrakhan 24)