François Ernest Mallard | |
---|---|
fr. Francois Ernest Mallard | |
Születési dátum | 1833. február 4. [1] [2] |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1894. július 6. [2] (61 évesen) |
A halál helye | |
Ország | |
Foglalkozása | bányamérnök , egyetemi oktató , krisztallográfus , ásványkutató |
Díjak és díjak | a Bolognai Egyetem díszdoktora [d] ( 1888 ) |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
François Ernest Mallard ( fr. François Ernest Mallard ; 1833. február 4., Chateauneuf-sun-Cher – 1894. július 6., Párizs ) – francia mérnök, mineralógus, geológus, krisztallográfus. Hírnévre tett szert Lamarche és Limousin ónlelőhelyek felfedezésével.
1851- ben diplomázott az Ecole Polytechnique -en, majd a párizsi Bányászati Intézetben tanult, majd 1856-ban bányamérnöki pályafutását megkezdte.
1859-es Saint-Etienne-i bányászprofesszori kinevezése után Mallard kohászatot és bányászatot tanult, és számos fontos tanulmányt végzett (főleg Lechatelier-vel együtt) a tűzpára, a sűrített levegő és a robbanás terjedési sebességének tanulmányozásában. robbanásveszélyes gázelegyek, szén-dioxid disszociációja, gázok hőkapacitása magas hőmérsékleten. 1872-ben a Bányászati Intézet tanára lett. 1886-ban Mallar vette át a bányák főfelügyelőjét. 1890 óta a Francia Tudományos Akadémia tagja.
Ásványtani munkái, a "Traité de cristallographie géométrique et physique" (Párizs, 1879-1884) és a "Sur l'arrangement moléculaire des materials cristallisées" (1884), valamint számos külön cikk és külön folyóiratban megjelent feljegyzés ismerteti elméleteit. izomorfizmusról, polimorfizmusról, polarizációról és más területekről. Az övé a bányákban dolgozók biztonsági feltételeinek és a Davy-lámpák kezelésének feltételeinek kialakítása is.
A Szentpétervári Tudományos Akadémia levelező tagja (1888). [négy]
![]() |
| |||
---|---|---|---|---|
|