Mackensen, Lutz

Lutz Mackensen
német  Lutz Mackensen
Születési dátum 1901. június 15.( 1901-06-15 ) [1] [2]
Születési hely
Halál dátuma 1992. március 24.( 1992-03-24 ) [1] [2] (90 éves)
A halál helye
Ország
Munkavégzés helye
Diákok Eleonore Dörner [d]

Lutz Mackensen ( németül:  Lutz Mackensen ; 1901 . június 15. [1] [2] , Bad Harzburg , Alsó-Szászország – 1992. március 24. [1] [2] , Bréma ) - német nyelvész , folklorista és szótáríró .

A Handwörterbuch des deutschen Märchens ( németül  Handwörterbuch des deutschen Märchens ) című kétkötetes enciklopédia egyik szerzője és főszerkesztője , Mackensen szótárának szerzője.(1998-ban oroszul adták ki "német nyelven. Univerzális kézikönyv" [3] ).

Életrajz

1901. június 15- én született Bad Harzburgban , Hannover porosz tartományban, középiskolai tanári családban.

A berlini Humboldt Egyetemen és a Greifswaldi Egyetemen tanult . 1918-ban tagja lett a Corps Baltia Berlin diákszövetségnek [4] . 1922-ben a Heidelbergi Egyetemen doktoráltdisszertációval [5] .

1926-1932-ben a német és skandináv filológia adjunktusa volt a Heidelbergi Egyetemen, ahol megalapította a Pomerániai Népdalok Archívumát ( német  Pommersche Volksliederarchiv ), majd 1929-ben a Pomerániai Folklórarchívumot ( angolul  Volkskundliche Archiv für Pommern ). Utóbbi megalkotásában Knop Ottó is részt vettés Alfred Haas, valamint asszisztense, Karl Kaiser, aki 1933-ban Mackensent váltotta az archívum élén [6] . Letette a folklóroktatás alapjait a Greiswaldi Egyetemen, és nemzetközi tudományos kapcsolatokat épített ki, különösen azzal, hogy 1932-ben konferenciát szervezett svéd folkloristákkal, amely megnyitotta az utat a svéd folklór tanulmányozása előtt [7] .

1932-ben a rigai Herder Intézet adjunktusa lett. [8] .

1933-ban, miután a nácik hatalomra kerültek Németországban, Mackensen csatlakozott az NSDAP -hoz . Emellett antiszemita nézeteinek kifejezésével fejezte ki a rezsim iránti hűségét [9] . 1935-ben professzor lett. 1940-ben, a második világháború idején ő volt az első vendégprofesszor a Genti Egyetemen , ahol jelentéseket nyújtott be azokról a tanárokról, akik "előadásaikban többé-kevésbé a nagynémet gondolkodás rejtett elutasítását hirdették" [10]. . 1941-től a Poznańi Reich Egyetem germanisztika professzora lett, ahol Lengyelország németesítésének előkészítésével foglalkozott a Wehrmacht által megszállt területen , az NSDAP Gauleiterének és a Reichsführer SS Biztonsági Szolgálatának nevében a legendák, hagyományok és szokások összegyűjtéséért és elrendeléséért felelt. , amely alapján igazolni lehetett a régió németek vagy németek általi betelepítését a bronzkor óta [11] . A Németország és a Szovjetunió közötti megnemtámadási egyezmény megkötése után Mackensent bízták meg az Auslanddeutsche kérdéseivel. annak ellenőrzésére, hogy a "telepesek" ( németül:  Rücksiedler ) mennyiben őrizték meg német származásukat, és faji sajátosságaiknál ​​fogva alkalmasak egy "új telepes törzs" ( németül:  Neusiedlerstamm ) - "határvidéki földművesek" létrehozására. " ( németül  Grenzlandbauern ), harcra és építkezésre készen, Besszarábia , Bukovina , Volyn , Dobrudzsa és a balti államok földjeit népesíti be [12] .

A háború után a göttingeni egyetemen tanított . Német etimológiai kérdésekkel foglalkozott, monda-, közmondás-, szólásgyűjteményeket állított össze.

1957-ben a Brémai Állami és Egyetemi Könyvtár Német Sajtókutatási Osztályának alapítója és 1966-ig vezetője lett [8] .

Tudományos közlemények

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #116644672 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
  2. ↑ 1 2 3 4 Bibliothèque nationale de France azonosító BNF  (fr.) : Nyílt adatplatform – 2011.
  3. ↑ Mackensen L. Német nyelv. Univerzális kézikönyv / Per. vele. E. Zakharova. - M .: Akvárium, LLC AST-LTD Kiadó, 1998. - 592 p. ISBN 5-85684-101-8 , ISBN 5-15-000970-9
  4. ↑ Erwin Willmann (Hrsg.): Verzeichnis der Alten Rudolstädter Corpsstudenten. (AH. Liste des RSC.) , Ausgabe 1928, Nr. 2908
  5. ↑ Vgl. Carola L. Gottzmann, Hörner Petra: Lexikon der deutschsprachigen Literatur des Baltikums und St. Petersburgs, 2007.
  6. ↑ Kurt Dröge: Die Entwicklung der volkskundlichen Forschung in Pommern. // Roderich Schmidt(Hrsg.): Tausend Jahre pommersche Geschichte. Veröffentlichungen der Historischen Kommission für Pommern. Reihe V, Band 31. Böhlau Verlag, Koln Weimar Wien 1999, S. 358–359.
  7. ↑ Leopold Magon: Die Geschichte der Nordischen Studien und die Begründung des Nordischen Instituts . // Festschrift zur 500-Jahrfeier der Universität Greifswald . Band 2. Greifswald 1956, S. 265.
  8. ↑ 12 Ernst Klee: Das Kulturlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach 1945. S. Fischer, Frankfurt am Main 2007, ISBN 978-3-10-039326-5 , S. 384.
  9. ↑ Utz Maas német nyelvésza következőket jegyezte meg: "Mackensen bedauert 1937, daß das deutsche Volk im späten Mittelalter bereits rassisch so zersetzt gewesen sei, daß es die Judenfrage mit den damaligen Pogromen nicht endgültig schon gelöst hat 1950 Politisiersung un […]schend0. In: Zeitschrift für germanistische Linguistik 16 (1988/89), S. 253–290; Itt: S. 282.
  10. ↑ Zitat bei Ernst Klee: Kulturlexikon , S. 384, mit Bezug auf Ludwig Jäger, Seitenwechsel. Der Fall Schneider/Schwerte und die Diskretion der Germanistik , München 1998.
  11. ↑ Siehe u. a. die Einleitung zu Lutz Mackensen: Sagen der Deutschen im Wartheland. Mit einem Vorwort des Gauhauptmanns. hg. von der Gauselbstverwaltung und Reichsuniversität Posen. Volkskunde Bd. 8. Posen 1943.
  12. ↑ Mackensen: Sagen der Deutschen im Wartheland , S. III–IV.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre