Közigazgatási körzet | |||||
Magdeburg | |||||
---|---|---|---|---|---|
Magdeburg | |||||
52°10′00″ s. SH. 11°40′00″ K e. | |||||
Ország | |||||
Tartományok |
Szászország (1816-1944) Magdeburg (1944-1945) Szász-Anhalt (1945-1952) |
||||
Adm. központ | Magdeburg | ||||
|
|||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Magdeburg közigazgatási körzet ( németül Regierungsbezirk Magdeburg ) egy közigazgatási-területi egység , amely a porosz Szászország (1816-1944) és Magdeburg (1944-1945), majd Szász-Anhalt tartományban létezett a szovjet megszállási övezetben (1945 ). -1949) és az NDK (1949-1952).
1815-ben, a bécsi kongresszus eredményeit követően , a felszabadító háborúk végén Poroszország visszakapta a tilsiti béke értelmében 1807-ben elvesztett középső Elba földjeit, valamint az 1807-ben elvesztett 1802-es megszerzéseit. . A Poroszországnak átengedett szász területek nyugati részén, amelyet igen összetett határsáv jellemez, számos exklávéval és enklávéval, Szász tartomány jött létre . 1816-ban három körzet alakult a tartományban - Magdeburg, Merseburg és Erfurt .
1820-ban Kalbe, Wanzleben, Wolmirstedt, Neuhaldensleben, Jerichov I, Jerichov II, Aschersleben, Oschersleben, Osterwik, Stendal, Salzwedel, Osterburg és Gardelegen vidéki körzetek, valamint Magdeburg és Halberstad városi körzetek léteztek a körzetben. . 1825-ben az Ostervik kerületet megszüntették. A megszűnt körzet egy része új, önálló Wernigerode körzetet alkotott, másik része pedig a szomszédos körzetek szomszédos területeivel együtt az új Halberstadt vidéki körzetet (amelybe az azonos nevű város is beletartozott, amely elvesztette a járási jogokat. városi kerület). 1871-ben Poroszország az egyesült Német Birodalom egyik földje lett . 1891-ben Halberstadt városát ismét önálló városi területté választották.
A 19. század elején több közigazgatási-területi változás történt a Magdeburgi járásban. 1901-ben, miután Aschersleben városát elválasztották az azonos nevű vidéki területtől, önálló városi terület státuszt kapott. A fennmaradó részt átszervezték Quedlinburg új vidéki kerületébe. A következő években további három várost különítettek el az azonos nevű vidéki területektől önálló városi területekké: Stendal (1909), Quedlinburg (1911) és Burg bei Magdeburg (1924). 1938-ban, Neuhaldensleben és Althaldensleben városok összeolvadását követően Haldensleben városa létrejött, a Neuhaldensleben kerületet is egyszerűen Haldenslebennek nevezték el.
A náci Németországban végrehajtott számos közigazgatási-területi átalakítás a Magdeburgi kerületet is érintette. Így a Führer 1944. április 1-i rendeletével Szászország tartományt megszüntették. A hozzá tartozó Merseburg és Magdeburg körzeteket önálló Halle-Merseburg és Magdeburg tartományokká nyilvánították , az erfurti kerület pedig közvetlenül Türingia Reichsstatthalterének alárendeltje lett . A rendelet 1944. július 1-jén lépett hatályba.
Magdeburg önálló tartományaként az azonos nevű járás azonban csak 1945 júniusáig létezett. A háború befejezése után a szovjet katonai közigazgatás ismét visszaállította Szász tartományt, egyesítette Halle-Merseburg és Magdeburg tartományokat (az erfurti kerület azonban végül Türingiához került), Anhalt annektálásával és megszüntetésével is kiterjesztette. Braunschweig keleti részének szovjet megszállási övezetében . 1946-ban ezt a kibővített tartományt Szász-Anhaltnak nevezték el .
1947-ben Poroszország államot hivatalosan felszámolták, Szász-Anhalt tartomány pedig független állammá vált.
1949-ben Szász-Anhalt és vele a hozzá tartozó Magdeburg kerület az újonnan kikiáltott állam – a Német Demokratikus Köztársaság – része lett .
1950-ben az NDK-ban nagyszabású közigazgatási reformot hajtottak végre, melynek során megszűnt a Kalbe, az I. és a Jerichov II. Ezzel egy időben a megszüntetett járások egy része a Magdeburgi járás szomszédos járásaiba, vagy akár más járásokba került. A másik részből alakult ki az új Burg (amely magában foglalta a korábban önálló Burg bei Magdeburg városi kerületet is) és Genthin új kerületeit. Ezenkívül Stendal városrészét is felszámolták, és a város területét ismét az azonos nevű vidéki területhez csatolták.
Ebben a formában a járás egészen 1952-ig létezett, amikor is egy nagyszabású közigazgatási reform során az összes földterületet (és vele együtt a közigazgatási körzeteket) az NDK-ban felszámolták, és kibővítették a kerületeket .
Magdeburg járás körzeteinek listája közigazgatási központjaikkal:
1952-ben az NDK-ban az összes akkor még megmaradt járást (valamint a körzeteket és a földeket) megszüntették az NDK-ban. Helyükön új kibővített járások és új járások jöttek létre, részben a korábbiakkal megegyező elnevezéssel, de minden járás- és járáshatár újszerű módon került megállapításra.
1820-ban a Magdeburgi kerület lakossága 493 088 fő volt. A következő években a lakosság száma növekedett. 1850-ben már 702 655, 1905-ben 1 225 849 lakos élt a kerületben.
A Magdeburgi járás területe és lakossága 1900-ban [1] és 1925-ben [2] , valamint 1939. május 17-én a határon belül 1941. január 1-jén, a kerületek száma pedig 1941. január 1-jén [ 3] voltak:
Év | Terület, km² | Népesség, emberek | A körzetek száma | |
---|---|---|---|---|
vidéki | városi | |||
1900 | 11.512.87 | 1.176.372 | tizennégy | 2 |
1925 | 11.524.00 | 1.294.514 | tizennégy | 6 |
1939/1941 | 11.587.87 | 1.388.245 | 13 | 6 |
Az NDK-ban 1952-ben létrejött kibővített körzetek egyike az új Magdeburg ( németül Bezirk Magdeburg ) kerület volt, amely egészen más határokkal rendelkezett, mint elődje. 1990-ben, a német újraegyesítés során a keletnémet Magdeburg körzetet ismét közigazgatási körzetté ( németül Regisrungsbezirk Magdeburg ) nevezték át az újjáteremtett Szász-Anhalt tartományban . 1994-ben Magdeburg közigazgatási körzetének területét kibővítették az Aschersleben város körüli földterületek rovására . A közigazgatási reform során 2003. január 1-től Szász-Anhaltban ismét felszámolták a közigazgatási körzeteket.
Bibliográfiai katalógusokban |
---|